Ottó
21 °C
32 °C

A román határkerítéshez már csak a parancs hiányzik

2016.02.12. 06:49

Ha nem is gőzerővel, de folynak az előkészületek a román-magyar határszakaszon, hogy ott is műszaki határzár létesüljön abban az esetben, ha erősödne a migrációs nyomás. Az építés terve eddig sem volt titok, de Orbán Viktor Miskolcon ezt megerősítő bejelentést is tett.

Tesztelik az embercsempészek

Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy ismét emelkedik azok száma, akik Magyarországon keresztül akarnak Nyugat-Európába jutni. Igaz, az emelkedés nem Romániánál, hanem a déli határszakaszon érzékelhető, ott, ahol a kerítések már szeptember óta állnak.

A kerítés óta vadászni is tilos

85 millió forintos kárigényt jelentettek be eddig a földtulajdonosok és az erőgazdaság Ásotthalom-Mórahalom-Röszke térségében. Az ásotthalmi polgármester helyettese, Fackelmann István információi szerint  a letaposott földek, megdézsmált termények mellett a legnagyobb kár a vadgazdálkodókat érte. Részben a vadak szabad vándorlásának megakadályozása okoz veszteséget, de még nagyobbat az, hogy a nyári menekültáradat idején megrongálták a vadgazdálkodók kerítéseit így szétszéledt a vaddisznóállomány jelentős része, ahogyan ez az állami DALERD Zrt. esetében történt.

Veszteséget okoz az is, hogy tiltott a vadászat is, miután a zöld határon a civilek és a katonák mozgása könnyen vezethetne végzetes balesetekhez.

A kárigényeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához lehetett benyújtani, de nem világos, ki fogja azokat megtéríteni. a Belügyminisztérium csak kifejezetten a kerítés építésekor okozott károkban tartja magát illetékesnek.

Ásotthalmon nagy a katonai autók mozgása: hol egy teherautó, hol egy katonai mentő gurult el a környéken. A helyiek szerint műszakváltáskor intenzívebb a mozgás, amikor lejár a 12 órás szolgálat és újak lépnek a kerítést ellenőrzők helyébe.

Tegnap volt egy kerítésátvágásos ügy, négy embert akart átjutni – mondta Herédi Barnabás. Ő az egyike a település öt mezőőrének – korábban hárman voltak, de Ásotthalom indokoltnak látta számuk növelését – aki rendszeresen ellenőrzi a határvidéket is. Önállóan nem intézkedhetnek, a menekültek begyűjtését a rendőrség végzi. „Én szóltam a csoportnak, hogy no problem, aztán a rendőröknek. Nem akartak elfutni” – mondta a fiatalember, megjegyezve, hogy azért az is előfordul, hogy az átmászó csoportok tagjai szétszélednek, ha a közelben mezőőrt, rendőrt vagy – önállóan intézkedésre szintén nem jogosult – katonát látnak.

Hiába jönnek kevesebben Magyarország felé – miközben az EU irányában az áramlás nem csökkent érdemben – most is jó üzlet átautózni az országon a Nyugat-Európát megcélzó szíriaiakkal, afganiszániakkal, bangladesiekkel, pakisztániakkal vagy akár afrikaiakkal. 

Az ország délkeleti csücskétől Bécsig fejenként ezer euró az út.

A kerítés technikailag továbbra sem túl meggyőző – már ha szögesdrótoktól és 3-4 méter magas drótkerítéstől várják a menekültáradat távoltartását. A NATO-szögesdrótok négy sorban húzódnak egymáson, ám átmászni, átbújni alattuk, vagy takaróval lefedni őket nem túl nagy kihívás. Utána egy szabadon járható szűk sáv következik, ahol könnyedén hozzá lehet férni a kerítéshez, ami korántsem átvághatatlan. A közvetlenül a kerítés alján csak egy átléphető gyoda húzódik. De könnyíti a hozzáférést az is, hogy a tartóoszlopokon a kerítés a Magyarországra néző oldalon van felfüggesztve.

Vannak ugyan hőkamerák, amelyek akár egy nyulat is jeleznek, de a helyet ismerők szerint ha több csoport jön egyszerre különböző pontokon, akkor csak az egyik megállítására volna kapacitás – más kérdés, hogy egyelőre nem nagyon jönnek párhuzamosan a csoportok, bár érzékelhető az emelkedés, hiszen most még mindig van könnyebb útvonal Horvátországon, Szlovénián át.

A térségben megkérdezett polgárőrök leggyakrabban tesztelésnek nevezik a kisebb csoportok újbóli megjelenését. Eszerint az embercsempészek próbálgatják, hogy be lehet-e indítani újra az áramlásnak ezt az irányát. Egyelőre továbbra is szerb, bolgár illetőségű csempészekről beszélnek, román állampolgárokról nem.

Annak ellenére, hogy Románia felől nincs kerítés, az áramlás ott nem nőtt olyan mértékben, ahogyan ez november óta ismét megemelkedett Ásotthalom-Mórahalom térségében – persze a nyári, koraőszi mennyiségnek így sem éri el a töredékét sem. A növekedést ebben a háromszögben leginkább Mórahalomnál érezték meg a határnál.

Kiszombor bástyája alatt már áll a depó

November óta már működik egy raktár Kiszomboron a bástyával díszített, és a huszadik század által megfelelően leamortizált Rónay-kastélyban. A raktár alkalmas arra, hogy a kerítéshez – egyelőre csak a NATO-szögesdrótokról van szó – kéznél legyen a szükséges anyag az építkezés megkezdésekor. Földmunkák, fakivágások már zajlottak a közelmúltban, máshol még csak a méréseket végezték el a Honvédelmi Minisztérium megbízásából katonák és civilek.

A Makó szomszédságában lévő településen február elején láttak zöld határon át érkezőket: egy tíz fős csoportot a Maroson átívelő hídon. Az India déli csücskénél fekvő Srí Lankáról jöttek. Rajtuk kívül azonban konkrét hírekről nem tud senki. „Sokat nem ír meg az újság” – mondta egy férfi a kocsmában, miközben sorsjegyét kaparta – hiába. Szerinte szükség van a kerítésre a településnek.

Battonyán raktár nincsen, és egyelőre az előkészületeknek sincsen nyoma. Igaz, a polgármester szerint erről ők nem is kell, hogy értesítést kapjanak. „Mi a magunk részéről teljesítjük azokat a kéréseket, amelyeknek eleget kell tennünk” – mondta Marjai János. Elmondása szerint a HM az önkormányzat mögötti területet is megvizsgálta, de a sóder, homok tárolására használt területre raktárként nincsen szükség.

Nem valószínű, hogy Battonyán kezdődne a kerítés építése. Erre minden bizonnyal a határ vonalán mérve kilencven kilométerre fekvő Kübekházánál kerülne sor, a szerb-román-magyar hármas határon, ott, ahol a kerítés most véget ér.

A kerítést és a migrációt „félelemkeltésre, megosztásra felhasználó kormányzati kommunikációt” kétkedéssel kezelő Molnár Róbert szerint a településen egyelőre nem látszik a munkálatok nyoma, de menekültek sem jöttek a falun át. Kübekháza polgármestere sem a kerítésben, sem az EU által felvetett betelepítési kvótában nem hisz. Sokkal inkább az embercsempészek elleni határozott fellépésben, és a Szíriában megvalósítandó érdemi beavatkozásban. De azt elismerte, hogy az EU hasonlóan önző tagjainak politikája egyelőre Orbán Viktor számító, „a szerencsétlen nyomorultakat saját belpolitikai céljaira statisztaként felhasználó” politikáját igazolta.