Magdolna, Léna
17 °C
30 °C

Valójában nem is lehet népszavazást tartani Orbán kérdéséről

2016.02.24. 15:49 Módosítva: 2016-02-24 15:49:50
A kormánynak az is jó, ha nem lesz érvényes a népszavazás, és az is, ha a Nemzeti Választási Bizottság vagy a Kúria keresztbe tesz neki. Ez utóbbi azért tűnik valószínűnek, mert Orbánék kezdeményezése nemes egyszerűséggel az Alaptörvénybe ütközik. Elmagyarázzuk, akkor mégis mi lehet az értelme.

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

– ezt a kérdést nyújtotta be ma a kormány a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A kérdés hitelesítéséről az NVB dönt, és ennek során a testületnek egyebek mellett azt kell vizsgálnia, hogy az megfelel-e az alaptörvény előírásainak.

És itt van az első bibi.

Az Alaptörvény 8. cikk (1) szakasza szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Hiába előlegezte meg Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, hogy a kötelező kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni a magyar parlamenttől:

itt most nem az a kérdés, hogy Orbán mit mond, hanem hogy miről lehet népszavazást jogszerűen kiírni.

Márpedig az, ami a kormány kérdésében szerepel, tehát hogy az Európai Unió mit írhat nekünk elő, nem tűnik az Országgyűlés feladat- és hatáskörbe tartozó kérdésnek. Az Alaptörvény arról is rendelkezik (19. cikk), hogy az uniós döntéshozatal során az országot a kormány (azaz nem az Országgyűlés) képviseli.

A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Tanácsban pedig nem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek: a kérdés nem látszik illeszkedni sem az Országgyűlés hatás-, sem a feladatkörébe.

De vajon hogyan érti a népszavazásra benyújtott kérdését a kormány?

  1. Azt szeretnék kinyilváníttatni a szavazókkal, hogy az EU jelenlegi alapító szerződésének keretei között az Európai Tanács ne hozhasson kötelező döntést a betelepítendő menekültekről. Ez értelemszerűen nemhogy nem országgyűlési, de még csak nem is nemzeti hatáskörbe tartozó ügy.
  2. A népszavazási kezdeményezés arra vonatkozik, hogy Magyarország ne támogasson ilyen döntést az EU-ban. Ez a kormány hatásköre, nem az Országgyűlésé.
  3. Ha azt akarják elérni, hogy az Országgyűlés hozzon állásfoglalást ugyanerről, ami megkötné a kormány kezét, az nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségbe ütközik. Erről már született NVB- és azt helyben hagyó Kúria-döntés, amikor valaki az Európai Ügyészség felállítását támogató parlamenti határozatot szeretett volna népszavazással kicsikarni.
  4. Az is lehet, hogy a kormány azt akarja kizárni, hogy az Unió alapító szerződését úgy módosítsák, hogy a kötelező betelepítési kvóta elrendelhető legyen. Ilyen ügyben is döntött már korábban az NVB és a Kúria: amikor a Jobbik népszavazást kezdeményezett, hogy az EU alapító szerződéseit úgy módosítsák, hogy a termőföldszerzési korlátozások határidő nélkül fenntarthatók legyenek, a Kúria azt nemzetközi szerződést érintő, tiltott tárgykörbe ütközőnek tekintette.

Ugyanis ez a másik bibi:

az Alaptörvény 8. (2) d) szakasza szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni. Ráadásul, mint a fentiekből kiderült, nem egyértelmű, hogy a népszavazási kérdés pontosan mire vonatkozik, és milyen kötelezettséget róna az Országgyűlésre, miközben ez is jogszabályi követelmény.

Akár így, akár úgy, ez a népszavazási kezdeményezés nem mehet át az NVB-n, de a Kúrián egész biztosan nem (elméletileg az ügy amúgy még az Alkotmánybíróságot is megjárhatja). Orbán Viktor ezt feltehetően tudja, és inkább arra játszik, hogy demonstrálja, mindent megtett a kötelező kvóta bevezetése ellen. 

Véletlen?

A Jobbik tegnap törvényjavaslatot nyújtott be az Alaptörvény módosítására, ami hogy, hogy nem, de pont kiiktatná a kormány kezdeményezésével kapcsolatos alkotmányos aggályok egyikét. Eszerint mégis lehetne népszavazást tartani olyan, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, ami Magyarország bevándorlási politikáját érintené, vagy olyan döntéssel kapcsolatos, amely arra érdemi kihatással van.

A népszavazásra feltett kérdés szövege egyébként azért is érdekes, mert azt kivételesen úgy fogalmazták meg, hogy a kezdeményező (a kormány) szándékának a nemleges válasz feleljen meg. Így viszont ha a fentiek ellenére mégis lesz róla népszavazás, ám a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele vesz rajta részt, a kormány arra hivatkozhat, hogy

lám, milyen kevesen támogatják a kötelező kvóta bevezetését.

Orbán a sajtótájékoztatón egyébként arról is beszélt, hogy méltatlannak tartja, ami tegnap az NVI irodájánál történt. A törvény rossz, ismerte el a miniszterelnök, de a máskor a kétharmados törvények elfogadásában és toldozgatásában-foltozgatásában oly agilis és önjáró kormánypárt vezetője ezúttal nagyvonalúan átpöckölte a labdát a választási szervek és a pártdelegáltak térfelére. Zavarja, méltatlannak tartja, ami történt, de annyira azért mégsem, hogy ő maga hozza mozgásba a törvényhozás gépezetét:

ha akarnak, kezdeményezzenek változtatásokat mások.

Június a Balatonon

Díjnyertes családbarát hotel, 06.17.-ig 25 900 Ft/ fő/2 éjtől

Hajóút akció!

Hajóutak hihetetlen árakon! Foglaljon most!