Vádat emeltek Simon Gábor ellen
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen – jelentette be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
A főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Az ügyészség a közügyektől is eltiltaná a volt képviselőt.
Az ügyészség kiterjedt vagyonkutatást tartott, az osztrák hatóságok együttműködtek velük, de Svájcból nem kaptak segítséget. Ennek oka, hogy nem áll fenn a kettős büntethetőség elve, ugyanis az adóelkerülés Svájcban nem számít bűncselekménynek. Csak Simon kérésére működhettek volna velük együtt a hatóságok, azonban a korábbi szocialista politikus ezt nem kérvényezte. Emiatt csak annyit tud az ügyészség, hogy 250 ezer eurót svájci számlájáról az osztrákra utalt. A nyomozás során az is kiderült, hogy a pénz 2006-ban került Svájcba, majd onnan 2012-ben Ausztriába. Magyarországon előtte készpénzként forgatták.
Az ügyészség ezzel együtt arra jutott, hogy Simonnak 267 millió forint tisztázatlan hátterű, nem bevallott vagyona van. Ezután nem adózott, 120 millió forintnyi adót és járulékot nem térített meg. Vagyonát zár alá helyezték, de ez csak a becsült kárra vonatkozott, pénze fennmaradó részével szabadon rendelkezhet.
Újságírói kérdésre Keresztes közölte: nincs arra bizonyítékuk és nyomuk, hogy a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna Simon. A Logodi utcai lakásában tartott házkutatás során előkerült levelezések alapján azonban úgy fest, mintha Simon történeteket kreált volna arról, hogy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos befektetésekre kapott pénzt. De ezekre sem találtak bizonyítékot.
A házkutatás során lefoglalt iratok között van olyan, amelyben az ügy két évvel ezelőtti kirobbanása után tanácsokat kap arra, hogy hogyan kommunikálja a gyanúsítását. Ilyen tanács volt, hogy kerülje a nyilvánosságot, hogy ne beszéljen sokat, ne magyarázza túl a dolgokat.
Az egykori képviselőn kívül még egy ember ellen emelt vádat az ügyészség. Simon bűntársa eszerint hamis útlevelet készített és használt. Az ügyészség közlése szerint még bankban is járt a hamis dokumentummal. Keresztes elmondta, más politikus érintettsége nem merült fel.
Simon Gáborról, az MSZP akkor elnökhelyetteséről 2014. február elején, a kampányban derült ki, hogy több százmilliós vagyont tart egy bécsi bankszámlán, amelyet nem tüntetett fel képviselői vagyonnyilatkozataiban, és az összeg után jövedelemadót sem fizetett. Később a titkos svájci bankszámlájára is fény derült.
A politikus lemondott a képviselői mandátumáról és kilépett az MSZP-ből. A nyomozás költségvetési csalás és ötrendbeli hamis magánokirat-felhasználás gyanúja miatt indult el ellene. A bíróság 2014. szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, ez november 17-én, a másodfokú bíróság döntése értelmében emelkedett jogerőre. A korábbi képviselő sokáig előzetesben, majd házi őrizetben volt.
A Simon-ügyről írt cikkeinket itt találja.