Mihály
11 °C
25 °C

Válsághelyzetben bárki bármennyiért építhet például világítást

DSOKI20160221009
2016.03.11. 13:10
Az már nem kérdés, hogy a déli határkerítés mentén kiépítik a világítást és az ahhoz szükséges áramellátást. A beruházás lebonyolításáért felelős Belügyminisztérium szerint viszont az a kérdés, hogy az Elios Zrt. kapja-e a megbízást, még túl korai. A kormány szerdán rendelte el az országos válsághelyzet kihirdetését – valószínűleg sosem tudjuk meg, törvényesen tette-e.

Lehet, hogy nem vette észre, ha tegnap délután a boltban vásárolt, vagy amikor ma reggel felszállt a buszra, de pillanatnyilag

egész Magyarországon válsághelyzet van.

A kormány szerdán döntött arról, hogy a migrációs fejlemények miatt elrendeli a válsághelyzet kihirdetését.

Nem csoda, ha Budapesten, Székesfehérváron, Győrben vagy Szolnokon, de még a határok mellett is alig érzékelünk valamit a válságból, a kormánytagok és a fideszes politikusok nem titkolják, hogy egy megelőző intézkedésről van szó. A „jobb félni, mint megijedni” elv alapján döntöttek, fogalmazott csütörtökön Lázár János. 

Pintér Sándor belügyminiszter szerint a válsághelyzet kihirdetésére azért van szükség, mert nem tudni pontosan, hogy milyen reakciókat vált ki a menekültekben a balkáni útvonal lezárása.   Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke konkrétabban ki is mondta, hogy a kormány attól tart, hogy a menekültek megtámadhatják majd a határokat.

Gyakorlatilag tehát Magyarországon lévő migránsok nélkül rendelték el a migrációs válsághelyzetet.

Bárhol, bármit, bármennyiért építhetnek

A válsághelyzet kihirdetésének egyik legfontosabb következménye valóban az, hogy a honvédség is bevethető, és a rendőrökhöz hasonló jogokat kapnak a katonák. Például katonák is őrzik a határt, vagy igazoltathatnak közúton.

De a válsághelyzet olyan következményekkel is jár, amelyeknek a hétköznapokban jelenleg kevésbé érzékeljük a hatását: a jogrendben több helyen komoly változásokat okoz a döntés. Nézzük is, például milyen intézkedéseket hozhat a kormány a következő hónapokban bármilyen indoklás nélkül.

  • Ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.
  • Építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célból építményt létesíteni.
  • Beépítésre nem szánt területen nemzetbiztonsági célból megengedett új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni.
  • Nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt a migrációval kapcsolatos beruházásoknál, beszerzéseknél.

Vagyis a kormány az egész országban bárhol szinte bármit építhet és bármennyiért, hiszen ehhez közbeszerzés sem kell. Ez a helyzet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, de az intézkedés meghosszabbítható.

Van kerítés, de csak a járőrök védik

Pintér a szerdai sajtótájékoztatóján beszélt is arról, hogy már megtervezték az esetleges útépítést, hogy a gépjárművek gyorsabban a határ érintett pontjaira érhessenek, és megtervezték a határ árammal ellátását is, hogy szükség esetén az egész határt megvilágíthassák. Ennek finanszírozásáról is döntött már a kormány: 7,3 milliárd forintot különítettek el.

Tény, hogy a tavaly rohammunkában felépített, több száz kilométer hosszú déli határkerítést semmilyen beépített technikai eszköz sem védi. A rögzített kamerák és elektronikus érzékelők helyett a járőrök figyelik az esetleges behatolások, rongálások nyomait. Eddig a mobil egységeket szerelték fel például éjjellátó kamerákkal.

A mostani kormánydöntés a kerítés bevilágításáról döntött. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a világítás egyes szakaszokon elrettentő erővel bírhat.

Na de ki csinálja a világítást?

Az Index megkereste a Belügyminisztériumot, hogy megtörtént-e már a világítási kiépítőjének kiválasztása, illetve igaz-e az a kormányoldalon terjedő pletyka, hogy a milliárdos megrendelést Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. kapta. A BM egyetlen mondatos választ küldött:

Pintér Sándor a szerdai sajtótájékoztatóján részletes tájékoztatást adott a válsághelyzetről, a költségekre és a pályáztatásra vonatkozó kérdései idő előttiek.

A kormányszóvivő ezt annyival egészítette ki, hogy a BM-nek megvan az eljárási lehetősége, hogy előteremtse a beruházáshoz szükséges fedezetet. Első körben szóba jönnek a Katasztrófavédelem már meglévő mobil világító berendezései is. Kovács szerint bizonyossággal állítható, hogy az Index által kérdezett Elios-megbízás „nem lesz”.

Sosem tudjuk meg, törvényellenes-e a válsághelyzet elrendelése

A fentiek miatt is fontos lenne tudni, hogy a kormány, a titkosszolgálatok értesültek-e olyan információról, amely indokolta a különleges állapot kihirdetését. A fideszes többség által tavaly megszavazott törvény szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet akkor hirdetheti ki a kormány, ha a menekültek száma egy bizonyos mértéket meghalad (erről most nincs szó), vagy ha „bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”. 

Ezek tehát múlt időben megtörtént dolgokra utalnak (menedékkérők számának alakulása, települést veszélyeztető helyzet előállása), így csak akkor lehet válsághelyzetet hirdetni, ha a kormány értesült ilyen körülményről. A Magyar Helsinki Bizottság éppen ezért írta szerdán azt, hogy jogellenesen cselekedett a kormány, mivel „spekulatív várakozások nem indokolhatnak egy ilyen horderejű döntést”.

A Belügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy konkrétan milyen körülmény miatt javasolta a miniszter a válsághelyzet kihirdetését. A BM azt írta az Indexnek, hogy 

Magyarország biztonsága nem képezheti kockázat tárgyát, ezért döntött a kormány a válsághelyzet elrendeléséről.

Akár százezerre is tehető azoknak a száma, akik a lezárt macedón–görög határ túloldalán tartózkodnak, és akiknek terveiről, céljairól, jövőbeni reakciójáról nem tudhatunk pontosat, ezért volt ez indokolt."

Alkotmánybírák elé aligha kerül

A döntés jogosságáról az Alkotmánybíróság (AB) foglalhatna állást, de kétséges, hogy bárki is a testülethez fordul a kormányrendelet miatt. Az alaptörvény szerint az ombudsman, a legfőbb ügyész vagy a Kúria elnöke kérhet utólagos normakontrollt a döntésről – egyikük sem jelezte a problémáját eddig –, illetve a parlamenti képviselők negyede, vagyis 50 képviselő. Ám mivel a Fidesz–KDNP mellett a Jobbik is egyetért a nyilatkozatok alapján a válsághelyzet elrendelésével, aligha támadja meg azt az AB-n. A baloldali képviselők pedig nincsenek összesen ötvenen. 

Ha egy konkrét intézkedés sérti valamely magánszemély alapvető jogait, a bírósághoz lehet fordulni, és a rendes bírósági eljárást követően van mód alkotmányjogi panaszt benyújtani az Alkotmánybíróság felé. Ám várhatóan több évbe telik, mire az AB döntést hoz erről. Akkor pedig feltehetően már csak a történelemkönyvekben szerepel majd a mostani válsághelyzet.