Teljes államosítás jön az oktatásban

Egy újságírói kérdésre adott válaszban árulta el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón, hogy milyen nagyszabású oktatási változtatásokra készül a kormány. Palkovics László oktatási államtitkár ugyanis a szerdai kormányülésen részletesen beszámolt a köznevelési kerekasztal üléseiről, és ezek alapján javaslatokat tett a rendszer számos elemének megváltoztatására.

1. Új tanterv lesz

Az államtitkár például azt kezdeményezte, hogy a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján 2018-tól legyen új nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől csökkenhetnek - tájékoztatott Lázár János. Kétségtelenül érzékelhető változtatás lesz, hiszen a tanterv látványosan érinti a tanárt és a diákot is. A szakszervezeteknek és a tiltakozó pedagógusoknak pedig egyik alapkövetelése, hogy változzon a tanterv, és nagyobb szabadságot adjon a tanároknak.

A tanterv tehát a bejelentés szerint változni fog, ami nagy engedmény a kormány részéről, hiszen 2012-ben, négy évvel ezelőtt éppen az Orbán-kormány, pontosabban Hoffmann Rózsa államtitkársága dolgozta át alaposan az előzőt. Az új tantervvel a kormány elismeri, hogy az a tanterv nem működik jól.

2. Átalakítják a tanárok képzését

A pedagógusok továbbképzésének átalakításánál Palkovics László azt javasolta, hogy a képzést az egyetemek biztosítsák, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje.

3. Jöhet a teljes államosítás

Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott - mondta Lázár. Jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok, és ezeken a helyeken még mindig feszültséget okoz az együttműködés a fenntartó Klikkel. Egy egyszerű példa, amire több intézményben is panaszkodtak: ki fizeti a fénymásolót, hiszen azon a fenntartói (egy dolgozat, vagy feladatalap) és a működtetői feladatokhoz kapcsolódó anyagokat (a takarítónő szerződése) is sokszorosítanak.

A kormány ennek akar véget vetni, és ami azt jelenti, hogy az összes önkormányzattól elveszik az iskolák működtetését. "Tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni, tárgyalásos alapon" - mondta, Lázár és megerősített, hogy egy rendszerre van szükség, amelyben az állam a fenntartó és a működtető. 

4. Nem kell mindenkinek egész napos iskola

Az egész napos iskoláról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy arra nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos.

5. Marad ilyen a tankönyvpiac

Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs szükség, se lehetőség.

6. Átalakítják, de nem szüntetik meg a Kliket

Lázár János megismételte azt is, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizálni készül - így a járások és a központi intézményfenntartó között tankerületek lennének, és a feladatokat, valamint a felelősséget is újraosztanák -, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti.

Lázár egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem találkozott olyan javaslattal, amely a Klik megszüntetéséről szól, bár korábban erről beszélt több kormánytag is. 

(Borítókép: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)