Így irtják a csúnya, gonosz bálványfát a Pilisben

A Pilisi Parkerdő Zrt. négyszáz hektárt meghaladó területen 122 millió forintnyi uniós forrást fordított az invazív bálványfa állományainak visszaszorítására - közölte az erdőgazdaság.

A beavatkozás eredményeként a parkerdő bajnai erdészetének cser és tölgy főfafajú erdőfelújításaiban jelenleg nincs bálványfa. Az erdészet ezt az állapotot legalább öt évig szeretné fenntartani, ezért a környező területeken is kiirtja a bálványfa magszóró egyedeit.

A távol-keleti eredetű faj nagyon gyorsan terjed és kiszorítja az őshonos fafajokat. Közép-Európa legveszélyesebb invazív fafaja ellen az erdészet permetezéssel, a sarjak vegyszeres kenésével, illetve a fatörzsek injektálásával védekezik. A bálványfát az állatok nem károsítják, Magyarországon nincs olyan növényevő, amely elfogyasztaná a fa levelét vagy kérgét.

A lakosságra is szükség van

A Pilisi Parkerdő Zrt. az általa kezelt, 65 ezer hektáros összterületen kezeli a bálványfa nemkívánatos szaporodását, és minden évben tájékoztatja a területével határos önkormányzatokat a problémáról, mert a lakosság bevonására is szükség van.

„Ha nem foglalkozunk a bálványfával, akkor rövid idő alatt hatalmas társulásokat képes kialakítani. A bálványfa rendkívül gyorsan nő, vastagsági növekedése is jelentős, magról és sarjakról is nagyon könnyen újul" – mondta Limp Tibor, a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője. Erdőgazdálkodási szempontból a bálványfa sűrű koronája okozhat még komoly problémát, hiszen elveszi a fényt az alacsonyabb erdőszinteken lévő újulatoktól, ráadásul a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló, nemkívánatos gyomnövények megjelenését eredményezi.

A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amik a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. A fagy sem állja a bálványfa útját, épp ellenkezőleg: serkenti a gyökérsarj-képzést. A bálványfa nem csak az erdészeteknek, hanem magánerdő-gazdálkodóknak és civil kerttulajdonosoknak is komoly problémát okoz. Mivel szomszédos területekről könnyen és gyorsan szórja szét a magjait, széleskörű összefogás szükséges a visszaszorításához”.

Védekezés

Az inváziós fafajok között legveszélyesebbnek minősülő bálványfa ellen permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni. A kertekből való kivadulást és magszórást csak a lakosság tudja megakadályozni, enélkül nem lehet elejét venni a bálványfa terjedésének.

Sok kertben is problémát jelent: bekúszik a veteményesekbe, vagy a kis parcellás kukoricákba is. Eltávolítása nemcsak többletmunkával jár, hanem a termény minőségében is romlást eredményez.

Ijesztő gyorsaság

Ha valahol  a környéken magszóró bálványfa található – miként azt többek között egy Dorog községhatárában lévő erdőrészleten is tapasztalták a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei –, nagyon hamar végbemegy az invázió. Csupán egy év leforgása alatt az említett, Dorog melletti erdőterület 40%-át elöntötte a bálványfa. Ez 200-300 m 2 -es, összefüggő foltokat jelent.