Ombudsman: a köztemetés senkit sem tehet hajléktalanná

Hajléktalanná válhat egy zsadányi férfi, mert nem tudja kifizetni édesanyja köztemetésének költségeit, amit az önkormányzat előlegezett meg neki. A 96 ezer forintot az önkormányzat a férfi kétmillió forintot érő otthonának értékesítéséből hajtaná be.

Emiatt az alapvető jogok biztosához fordult. Székely László a panasz elbírálásakor közölte: „A köztemetés árának behajtása nem lehet út a hajléktalanságba.”

Zsadány polgármestere több hibát is vétett az ombudsman szerint:

• egy hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozva kizárta a fellebbezés lehetőségét a köztemetés elrendelésével kapcsolatban,
• az önkormányzat rendeletét is megsértette, hiszen a köztemetés iránt benyújtott kérelemről a képviselő-testület jogosult dönteni,
• panaszos nem kapott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a temetés megelőlegezett költségeit meg kell térítenie.

Székely szerint azonban a zsadányi eset rendszerszintű hibát jelez, „a hagyatéki teher kötelezettjét jelenleg ugyanis nem védi olyan szociális biztosíték, amely esélyt adna a lakhatás elvesztésének megakadályozására.”

Az ombudsman úgy látja, hogy az önkormányzatoknak rendeletben kellene szabályozni a visszafizetés módját, „az érintettek bevonásával, méltóságuk tiszteletben tartása mellett”, részletfizetéssel, a közköltség közfoglalkoztatás útján való megtérítésével, esetleg a lakóház visszabérlésének biztosításával.

Erre egyébként van példa, Kaposváron már 2013-ban élt olyan rendelet, amely révén a polgármester mentesítheti a köztemetés költségeinek megtérítése alól azt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 120 százalékát nem haladja meg.

A biztos felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert egy olyan módszer jogszabályi szintű kidolgozásának vizsgálatára, amely a lakhatás megőrzése mellett biztosítja a megelőlegezett közköltség visszatérítését akkor is, ha a az érintettnek lakhatását biztosító ingatlan az egyetlen fedezet erre.

A köztemetésen túl – amely nem azonos a valóban ingyenesnek tervezett, egyelőre mégsem bevezetett szociális temetéssel – egy másik gyakorlatot is kifogásolt az ombudsman a zsadányi panasz alapján.

Abban a panaszos elmondta, hogy az önkormányzat a lakóhely rendezetlenségére hivatkozva elutasította a tűzifára vonatkozó kérelmét is. „A szociális célú tüzelőanyag támogatás a hatályos jogszabályok értelmében nem köthető a lakókörnyezet állapotához.”

 A lakókörnyezet rendezetlensége csak a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó kérelmek elutasításakor lehet érv.  Székely felhívta a figyelmet arra is, hogy akkor is szabálytalanul döntött a polgármester, ha egyébként a tűzifa igénylését meg lehetne tagadni a lakóhely rendezetlensége miatt. A község vezetője ugyanis öt napnál rövidebb határidőt adott az ingatlan állapotának rendezésére, ami a többi mulasztással együtt „alkalmas volt arra, hogy sértse a rászoruló személy tisztességes eljáráshoz, illetve szociális biztonsághoz fűződő jogát, illetve hogy jogsérelem közvetlen veszélyét idézzék elő” – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

Az ombudsman szerint nagyon fontos, különösen a „a rossz egzisztenciális helyzetben élő társadalmi csoportok emberi méltósága és szociális biztonsága szempontjából“, hogy az önkormányzatok megfelelő tájékoztatást adjanak „az egyes állami, önkormányzati ellátási formákról, azok igénylésének és igénybevételének pontos feltételeiről.”

Nem válhat valaki hajléktalanná csak azért, mert nem tudja megtéríteni a hozzátartozója köztemetésének megelőlegezett költségeit – közölte az a egy panasz elbírálása kapcsán. Székely László szerint rendszerszintű problémáról van szó