480 ponttal lehet valaki biológia-fizika szakos tanár az ELTE-n

Fontosabb részletek

• Este 8 órakor megjelentek a felvételi ponthatárok a Felvi.hu oldalon. 
• Az ELTE-n idén a biológia-fizika tanárszakra kellett elérni a legtöbb pontot: 480-at.
• A 4 orvosi karon tavalyhoz képest jelentősen emelkedtek a ponthatárok. Most is a Semmelweis Egyetemen volt a legmagasabb a küszöb: 441 pont.
• A Budapesti Corvinus Egyetemen a nappali alapképzésekre felvett hallgatók több mint 90 százalékának 400 vagy annál magasabb a pontszáma.  
• Az ELTE-n és a Pázmányon is 460 pont kellett a jogi karra
• A Műegyetemen az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415 pontot
• Találtunk olyan szakot, amire 492, sőt 500 ponttal lehet csak bekerülni, de ez nem a nagy túljelentkezés miatt van.
• Idén 111 ezren felvételiztek

Népszerű szakok ponthatárai - 2016

Táblázatunk azt mutatja, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból mennyit kellett elérni az egyes szakokon a bekerüléshez tavaly és most. A táblázat minden esetben a tandíjmentes, nappali, alap- vagy osztatlan képzések ponthatárait tartalmazza. 

Intézmény	Szak	Ponthatár 2015	Ponthatár 2016
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi gazdálkodás	460	460
Budapesti Corvinus Egyetem	alkalmazott közgazdaságtan	466	458
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven)	460	460
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi tanulmányok	465	465
Budapesti Corvinus Egyetem	politológia	421	409
Budapesti Corvinus Egyetem	kommunikáció és médiatudomány	456	455
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	mechatronikai mérnöki	456	458
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	mérnökinformatikus	375	370
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	gépészmérnöki	383	380
Budapesti Gazdasági Egyetem	turizmus-vendéglátás	428	428
Budapesti Gazdasági Egyetem	nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven)	460	464
Eötvös Loránd Tudományegyetem	nemzetközi tanulmányok	466	466
Eötvös Loránd Tudományegyetem	pszichológia	445	446
Eötvös Loránd Tudományegyetem	programtervező informatikus	335	350
Eötvös Loránd Tudományegyetem	kommunikáció és médiatudomány	455	456
Eötvös Loránd Tudományegyetem	jogász	460	460
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	jogász	460	460
Semmelweis Egyetem	általános orvos	435	441
Debreceni Egyetem	általános orvos	409	425
Pécsi Tudományegyetem	általános orvos	403	420
Szegedi Tudományegyetem	általános orvos	413	426
Eötvös Loránd Tudományegyetem	óvodapedagógus	308	300

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre akart bejutni minden 5. felvételiző (22 694 diák). Közülük 8278 diákot vettek fel. Az ELTE-n idén a biológia-fizika tanárszakra volt a legmagasabb ponthatár: 480. A magas pontszámot itt az okozhatta, hogy erre a képzésre maximum 5 embert vehetnek fel. Tizenkét szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Néhány ponthatár az ELTE-n: szabad bölcsészet (411), anglisztika (418), német germanisztika (364), de a felvettek átlagpontszámai ezeken a szakokon is is magasak.

A Budapesti Corvinus Egyetem  idén 5 százalékkal növelni tudta a felvett jelentkezők létszámát. 3295 diákot vettek fel. A nappali alapképzésekre felvett hallgatók több mint 90 százalékának 400 vagy annál magasabb a pontszáma. A felvettek több mint fele 450 vagy magasabb pontot ért el. Kiemelkedően magas az átlagpontszán az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok alapképzési szakra felvett hallgatóknál (476) és ugyanennek a szaknak a magyar nyelvű képzésén (473).

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre összesen 5240 hallgatót vesznek fel. Ez lényegében ugyanannyi, mint az elmúlt évben. Alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415 pontot, közölte az egyetem.

A Semmelweis Egyetem orvosi karán volt idén is a legmagasabb a ponthatár a 4 hazai orvoskar közül. Ide 441 ponttal lehetett bekerülni. Szembetűnő, hogy tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a bekerülési küszöb az orvosi képzéseken: Szegeden 426, Debrecenben 425, Pécsen pedig 420 pont kellett.

Mit nem mutat a ponthatár?

A ponthatárokat egy informatikai algoritmussal határozzák meg. Megnézik, hány szabad hely van a felsőoktatási intézmények szakjain, hányan jelentkeztek ezekre, és ők milyen pontszámot értek el. Ez alapján sorolják be a felvételizőket a helyekre.

A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Egy képzés ponthatárát a helyek száma mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező írta be felvételi lapjára első helyen az adott szakot, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Előfordulhat az is, hogy egy szakra csak kevés embert lehet felvenni, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakoknál érdemes figyelni a felvettek átlagpontszámát is.

Az ELTE-n például a jelentkezők átlagpontszáma a következő 5 szakon volt a legmagasabb: pszichológia (464), szabad bölcsészet (450), anglisztika (445), alkalmazott közgazdaságtan (445), germanisztika (440).

A 10 legnépszerűbb szak

Szak neve	Első helyen ide jelentkezők száma
Gazdálkodási és menedzsment	3879
Óvodapedagógus	3145
Mérnökinformatikus	3045
Gépészmérnök	2974
Ápolás és betegellátás	2884
Pszichológia	2847
Turizmus-vendéglátás	2639
Kereskedelem és marketing	2431
Pénzügy és számvitel	2101
Csecsemő- és kisgyermeknevelő	2047

Idén is 41 szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, bármilyen jó eredménye is van, csak fizetős képzésre kerülhet be. Ahol ez a pontszám magas, ott a kormány csak kevés diák tanulmányait akarja finanszírozni. Itt vannak az olyan népszerű szakok, mint a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi kapcsolatok, a turizmus-vendéglátás, a jogász vagy a kommunikáció és médiatudomány szak. Ahol a központi ponthatár alacsony, oda sok diák kerülhet be állami ösztöndíjasként. Ide tartoznak a kormány által nemzetgazdasági szempontból fontos képzések, hiányszakmák, azaz a tanárképzés, a természettudományos-, műszaki-, egészségtudományi- és agrárképzések.