Lázárt megérintette már az életveszély szele, de most százezerrel kampányol

Miután a miniszterelnök kampányt hirdetett, a Fidesz, a kormány, de még az ellenzék politikusai is haptákba vágták magukat, és megállás nélkül kampányolnak. Úgy képzelem, hogy már a négy-öt hónapos magzatokhoz is eljut, hogy kampány van, sőt, talán az embernél fejletlenebb, de központi idegrendszerrel rendelkező élőlények is érzékelnek valamit belőle.

Ahhoz, hogy a kampány kampány maradhasson, egy percre sem szabad megállnia, a történelmi Magyarország területén valahol mindig szólnia kell. Óriási munka ez, ami derék, a kampány biológiai és fizikai törvényszerűségeit feltétel nélkül elfogadó embereket kíván. A munkabírásáról messze földön híres Lázár János pedig éppen ilyen ember.

Sőt, ha kampányról van szó, akkor Lázár János az emberek embere: míg párt- és minisztertársai naponta átlagosan egyszer kampányolnak nyilvánosan, addig

Ráadásul vasárnap! Azon a napon, amikor Lázár meggyőződése szerint nem lenne szabad dolgozni. Hoppá, a miniszterelnök minisztere bort iszik és vizet prédikál? Rákérdeztem, de nem jött zavarba. „Itt közügyekről van szó” – válaszolta Nagyér és Ambrózfalva között félúton a dzsipje anyósülésén. Pontosabban, a dzsip nem az övé, hanem a sofőrjéé, akivel annyira jóban vannak, hogy vadászni is szoktak együtt. De nem akarom elterelni a szót a kampányról, szerencsére nem is lehet.

Ha az ember ránéz Lázár Jánosra, ha homokba is dugja a fejét, akkor is hallani fogja, ahogy megszólal a kampány. Míg a miniszter Budapesten első osztályú öltönyökben tárgyal, vidéken koptatott hatást keltő, szolidabb zakókban jelenik meg, hiszen a kampány során fontos a jó, a kampányhoz illő megjelenés, amivel a közönség tagjai is azonosulni tudnak. 

Ideális öltözékben gyakorlatilag lehetetlen rosszul kampányolni, Lázár János sem hibázott, pont úgy kampányolt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Mivel a kampányt túl lehet tolni, én pedig ezt véletlenül sem szeretném, inkább nem mennék bele, hogy miről beszélt Lázár a vasárnapi kampányok során. De három rövid történetet azért megosztok. 

Lázár János életveszély közelében

Az egyik, hogy az elmondása szerint Lázárt meglegyintette az életveszély szele, amikor 2008-ban Párizsban járt. A parlament rendészeti bizottságának elnökeként ellátogatott a francia főváros rendőrprefektusához, majd buszra szállt, de nem jutott be abba a külvárosi kerületbe, ahova szeretett volna, mert a buszsofőr mondta neki, hogy oda nem hajt be, életveszélyes. Ez egy olyan kerület volt, ahol 2005-ben észak-afrikai bevándorlók leszármazottai gyújtogattak.

Lázár szerint nem kérdés, hogy mi következik ebből. 

Például az a sztori, amit már nem ő, hanem a kampányt szintén nem ellacafacázó ambrózfalvai polgármester mondott a közönségnek. Nemrég történt Ambrózfalván, hogy egy öttagú cigány család házat akart venni a faluban, a helyiek viszont nem szerették volna, ha beköltöznek, függetlenül attól, hogy fizettek volna a házért. A polgármester pedig megértette a nép hangját, úgyhogy talált inkább egy másik vevőt az épületre, a cigányok a falu lakóinak megkönnyebbülésére nem hurcolkodtak be a szomszédjukba. 

A kampány íratlan szabályaival szembemenve – miszerint a kampány során a közönségnek mindig igaza van –, Lázár Pitvaroson már úgy mesélte el a történetet, hogy 

elítéli az ambrózfalvi polgártársai magatartását, de ez ma a valóság Magyarországon. 

Ezt a valóságot árnyalja tovább a harmadik történet, amit Nagyér lakóival közösen elevenített fel a miniszter. A 2007-től 2013-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban a régió 3,5 milliárd forintot kapott a vízminőség javítására. A beruházás megtörtént, kicserélték a szűrőberendezést, meg elvileg mindent, amit kell, de a vízminőség nemhogy nem javult, hanem azóta emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált a víz, az országos tisztifőorvos szerint gyulladásos megbetegedést okoz.

Elterjedt ugyanis egy olyan baktérium, amiről még azt sem tudják, hogy irthatnák ki. Felelőst nem találtak, Lázár szerint előfordulhat, hogy a kormánynak saját zsebből kell majd milliárdokból korrigálnia a fiaskót. De az igazán kemény, hogy ha nem sikerül orvosolni a problémát, akkor lehet, hogy Brüsszel még azt a 3,5 milliárdot is vissza fogja kérni, amiből valaki rosszul valósította meg a beruházást.

Remélem, nem keverem össze valamivel, de talán erről szól a kampány egyik legfontosabb üzenete: Brüsszelt meg kell állítani!