Ezzel véget ért az azonnali kérdések órája, Orbánnak és Matolcsynak sem kell több kérdésre válaszolnia. Ezzel zárjuk a közvetítésünket.

Matolcsy kicsit hagyja magát provokálni, és azt mondja: szerinte az ellenzék "péntek 13 tavasza óta" folyamatosan támadja a jegybankot, a parlamentben "bohózatot rendeznek", és ezért firtatják most a magánéletét.

Szakács szerint azért foglalkozik Matolcsy családi életével, mert a jegybankelnök rokonai valahogy mindig jól járnak. Szerinte "Csekonics báróként" gazdálkodik Matolcsy a közpénzzel, és úgy osztogatja, mintha az övé lenne.

Fotó: Huszti István

Matolcsy erre azt mondja, Kellér Dezső írt egy remek könyvet "A pesti hervasztók" címmel, és Kellér szerint ezekre a hervasztókra nincs szükség. "Szerintem sincs rájuk szükség" - zárja Matolcsy.

Az MSZP-s Szakács László nem a miniszterelnököt, hanem Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét kérdezi. Rögtön egy provokatív állítással kezdi, szerinte a jegybankot az utóbbi időkben a következő dolgok jellemzik:

sikertelenség, kudarc és botrány

Szakács arra céloz, hogy három pénzügyi szolgáltató dőlt össze, ezt kellett volna a jegybanknak felügyelni és megakadályozni. Szakács azt kérdezi Matolcsytól, hogy mivel szerinte a pénzügyi stabilitáshoz fűződő feladatot nem tudja ellátni a jegybank, mi lesz. 

Majd Szakács a végén Matolcsy magánéletére is tesz célzást, és megkérdezte, milyen szerepet játszik mindebben az új szerelem. A levezető elnök figyelmeztet, hogy erre nem kell válaszolnia Matolcsynak.

Hadházy a viszontválaszában egy eldöntendő kérdést is feltett a miniszterelnöknek. Az LMP vezetője arra volt kíváncsi, Orbán fenntartja-e, hogy csak ellenzéki blabla az, hogy korrupció igenis van Magyarországon vagy elismeri a jelenség létezését.

Orbán ezután jelezte, hogy nem értette a kérdést, és kérte, hogy Hadházy ismételje meg. Latorcai János levezető elnök ekkor jelezte, hogy a házszabály erre nem ad lehetőséget, nem kaphat újra szót Hadházy. Erre Orbán széttárta a karját, és válasz nélkül leült.

Fotó: Huszti István

Az LMP-s Hadházy Ákos azzal kezdi, hogy meg van illetődve, mert régóta akart beszélni a miniszterelnökkel. Azóta, hogy a pártjában politizált (Hadházy fideszes volt), ám az akkori szekszárdi polgármester azt mondta neki mindig, hogy nehéz "elérni a főnököt".

Hadházy Ákos a korrupcióról kérdezi a miniszterelnököt, mégpedig az uniós pályázatok lebonyolításáról, amelyből magánemberek gazdagodhatnak meg.

Fotó: Huszti István

Orbán annyit reagál, hogy ha tud ilyen visszaélésről, tegyen feljelentést. Hadházy azt mondja erre, tett is feljelentést.

Volner megemlíti a hozzászólásában a külföldre távozó magyarokat, akik nyilván a magasabb bérek miatt is vándorolnak ki az országból. Orbán ezután megkérte az ellenzéki pártokat, hogy "ne bántsák" a külföldön munkát vállaló magyarokat, akármilyen okból is vándoroltak ki. És üdvözöljék inkább, hogy az adatok szerint ezer milliárd forintot utaltak haza a keresetükből.

Orbán a nagyarányú minimálbér-emeléssel vág vissza, kormányzása alatt ugyanis soha nem látott emelést hajtottak végre. Ezt szerinte OECD-adatok is igazolják.

Majd Orbán elsorolja, hogy milyen bérelemelést és pluszjuttatásokat kapnak a bölcsődei dolgozók, a felsőoktatási dolgozók, a gyermekvédelemben dolgozók, a rendőrök, a katonák.

Orbán szerint ez nem sikerpropaganda, a fedezetét nem a kormány, hanem a magyar emberek teremtették meg, akik "hajlandóak voltak többet dolgozni".

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője nem a lemondásról, hanem a magyar dolgozók munkabéréről kérdezi a miniszterelnököt. Volner szerint hatszoros a bérbeli különbség a nyugat-európai államok dolgozóihoz képest, pedig a gazdasági teljesítmény nem különbözik ilyen mértékben. Volner érezhető béremelést sürget.

Fotó: Huszti István

„Déjà vu érzésem van, vagy ezt lehet akárhányszor?” – kérdezi a levezető elnököt Orbán, aki ma már valóban megkapta ezt a kérdést Harangozó Tamástól. Orbán ugyanazt válaszolja, mint Harangozónak: külföldiek csak pénzt hoznak az országnak, és egy Európában ismert „biztonságos és sikeres” rendszer.

Orbán megjegyzi ugyanakkor, hogy az MSZP-sek mindenre sajnálják a pénzt, miközben a fideszesek „még az MSZP-frakciótól sem sajnálják a pénzt”, mert kell a demokráciához.

Az MSZP-s Gúr Nándor folytatja a szocialista hadjáratot a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban. Gúr megkérdezi Orbánt, komolyan gondolja-e, hogy sikeres konstrukcióról van szó. Majd Gúr megválaszolja maga:

a haverok valóban jól járnak, ők kaszálnak.

Gúr szerint 100 milliárd forintos a „haverok” haszna, ebből Miskolc összes családi házát fel lehetne vásárolni, mondja.

Vona örömmel hallotta, hogy Orbán megfontolja a lemondást. Ám az öröme nem sokáig tarthatott. Amikor ugyanis a miniszterelnök újra szót kapott, Orbán azt mondta, hogy egy perc elég volt a megfontoláshoz, és nem mond le.

Fotó: Huszti István

Sok kérdésre kell válaszolnia a miniszterelnöknek, a következő egy órában MSZP-s, jobbikos és LMP-s képviselők is kérdezhetik.

Fotó: Huszti István

A napirend előtti felszólalások után áttér a parlament a képviselői kérdésekre. A címek alapján helyi és szakpolitikai ügyekben kérdeznek a képviselők. Mi szüneteltetjük a percről percre közvetítésünket, de hamarosan visszatérünk az azonnali kérdések órájára, ahol várhatóan Orbán válaszol a kérdésekre. Addig ebédeljenek egy jót, vagy ilyesmi!

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke is jelentkezett napirend előtt, és ő is elmondja a véleményét a népszavazásról és a kvótákról. Gulyás z MSZP-t sürgeti, hogy támogassa a jogszabály-alkotást, hiszen a szocialisták is elvileg elutasítják a kvótát. Tóth Bertalan ugyanakkor az előbb azt mondta, hogy az alaptörvény-módosításhoz nem asszisztál az MSZP.

Az LMP végre szóhoz juthat, mert házszabály szerint jelentkeznek felszólalásra. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is természetesen a népszavazáson rugózik, és szerinte nemcsak érvénytelen, hanem érdektelen is volt. Hiszen semmi nem oldódik meg ettől szerinte menekültügyi szempontból, ráadásul a miniszterelnök bejelentése is arra utal, hogy mindenképp be volt tárazva az alkotmánymódosítás. 

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Dömötör Csaba sajnálja, hogy az LMP semmibe veszi 3,3 millió ember véleményét, és szerinte a párt beállt azok sorába, akik "el akarták gáncsolni a népszavazást". Megjegyzi, az LMP EP-képviselője kvótapárti.

Aradszki András, a KDNP frakcióvezető-helyettese a népszavazás "erkölcsi erejéről" beszél. A politikus kikéri magának, hogy a liberálisok, a baloldaliak és a "médialakájok" folyamatosan kioktatják a KDNP-t a kereszténységről. Szerinte ugyanis a pártja keresztényien áll hozzá a menekültkérdéshez. Szerinte a magyaroknak joguk van ahhoz, hogy önmaguk döntsenek, kikkel akarnak együtt élni.

A szintén KDNP-s Rétvári Bence, az Emmi államtitkára reagál a kormány részéről, és nyilván egyetért mindennel. Rétvári elismétel mindent, ami ma már hallhattunk a népszavazásról a kormánypárti politikustól, és kijelenti ő is, hogy 3,3 millió ember döntése alapján fognak törvényt alkotni.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Dömötör Csaba fülét megütötte, hogy a költségekről beszélt Gúr Nándor. Erre nem ismerteti sajnos, mennyibe került a kampány, ehelyett arról beszél, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az MSZP azt harsogta, hogy 170 ezer forintba kerül egy kettős állampolgár. „Ez ordas nagy hazugság volt.” De Dömötört nem hagyja nyugodni, hogy miért nem készít most az MSZP ugyanilyen számítást a bevándorlókról.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Gúr Nándor, az MSZP alelnöke következik, és így elemzi a népszavazást: „Az érvénytelenség az érvénytelenség, ennyire egyszerű. Az érvénytelenség az kudarc.” Majd a szocialista politikus Rogán Antalra utalva megjegyzi: lehet, hogy valaki helikopterrel volt szavazni. 

Gúr azért kritizálja a kormányt, mert szerinte 17 milliárd forintot költöttek a kampányra (a pontos összeget még nem közölte a kormány), és ez a mentőszolgálat sokéves költségvetése.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

„Fel kell tennünk a kérdést, hogy önök szavaztak-e tegnap” – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a jobbikosoknak. Dömötör kifogásolja, hogy a jobbikosok nem mozgósítottak, még csak kampányfőnököt sem neveztek ki. „Ehelyett a szemöldökszedési szokásait ismertette, mindezt az ATV-ben, kíváncsi lennék, mit szól ehhez a Betyársereg” – utalt Dömötör az ATV-ben látott műsorra.

Orbán az MSZP-nek is tartogat pár keresetlen szót. A kormányfő szerint nem vitatható, hogy „az MSZP mindig is európai párt volt”, a szocialisták mindig európai megoldásokat kerestek, és az európai megoldásokat támogatták. A kérdés, hogy jó-e európai megoldás. Orbán szerint persze nem, hiszen a bevándorlók korlátlan beengedése, majd szétosztása semmi jót nem tartogat az európaiak számára, és „rossz Magyarországnak”.

„Ha jól értem, van itt egy vita, hogy az MSZP vagy a Jobbik nyerte a népszavazást. Beszéljék ezt meg egymással!” – mondta Orbán és nevet saját megjegyzésén. Szerinte ez a vesztesek logikája, mert a győztesek azokkal foglalkoznak, akik elmentek szavazni, míg a vesztesek a távol maradókkal. 

Orbán szerint az otthon maradók szándékát nem lehet ismerni, de pontosan tudták, hogy a döntés nélkülük fog megszületni. Orbán hozzáteszi, hogy nem szabad sértegetni azokat, akik elmentek, sőt elismerés illeti őket.

Harrach szerint a mostani népszavazásnál fölösleges az érvényességi küszöbről beszélni, mert Ausztriában, Finnországban, Írországban, Luxemburgban is ez az arány elsöprő győzelmet jelentene. Harrach azt elfelejti megjegyezni, hogy a népszavazási szabályokat éppen a Fidesz–KDNP változtatta meg.

Fotó: Máthé Zoltán

Hol van itt az 5:3? – teszi fel a kérdést Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az MSZP Tóth Bertalan eredményhirdetésére. Harrach azért értetlenkedik, mert egymillióval többen mentek el, mint amivel a Fidesz kétharmaddal nyert.

Ha ez a létszám egy országgyűlési választáson történik, önök ma nem ülnek itt

– üzeni Harrach az ellenzéknek.

A házelnök Kósa Lajos beszéde után megjegyzi, hogy nem tilos történelmi párhuzamokat vonni egy parlamenti beszédben, de ezúttal meg kell védenie Szapolyai Jánost és Thököly Imrét a „méltatlan párhuzamtól”. Nevetés a Fidesz padsoraiban, felzúdulás az MSZP-nél.