Miért kellett kinyírni a Népszabadságot?

Szombat reggel a kiadó hirtelen felfüggesztette a Népszabadság kiadását, a lap munkatársait nemes egyszerűséggel kizárták a szerkesztőségből, az internetes oldalt lekapcsolták. 

Bár a módszerek meglepően keresetlenek, a patinás baloldali lap beszántása médiapiaci pletykák szerint már hónapok óta terítéken volt. Erősen tartotta magát az a híresztelés, hogy a kiadót, a jelenleg osztrák tulajdonban lévő Mediaworksöt közvetetten Orbán Viktor jobbkeze, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester akarja megszerezni.

Nem is elsősorban a Népszabadság elsorvasztása, hanem a Mediaworks 13 megyei lapot is tömörítő portfóliója miatt, ugyanis ezen keresztül akarják tovább erősíteni a kormányzati médiabirodalmat. A népszavazás előtti hetekben már több fideszes politikus is azt terjesztette, hogy náluk van a Mediaworks, de a tulajdonosváltással és az átalakítással megvárják a referendumot.

Kubatov Gábor Fidesz-alelnök egy Népszabadságos forrásunk szerint már augusztusban jelezte informálisan, hogy "a Népszabadság a miénk". A kiadó tulaja, az osztrák Heinrich Pecina állítólag nemrég találkozott Orbán Viktorral a Népszabadság ügyében.

Kényes ügyek, liberális médiatér

Egy szombati reggeli értesülésünk szerint végül vagy azért kellett kivégezni a lapot, mert a lap volt a Mediaworks eladásának utolsó akadálya, vagy a háttérben már megtörtént a tulajdonosváltás, és az új tulaji kör első lépése volt az 1956 óta működő újság leállítása.

Bár az utóbbi években jelentősen megcsappant a lap példányszáma és általában véve közéleti befolyása is, azért a közelmúltban is tudtak nagyobb és a kormány számára elég kényelmetlen botrányokat okozni, így például ők írták meg Rogán Antal hírhedt helikopterezését, illetve náluk szivárogtatta ki a jegybank Matolcsy György válását is. 

Ebből adódik a feltételezés, hogy a kényes ügyek elhallgattatása állhat a Népszabadásg leállításának hátterében, ugyanakkor az évtizedek óta elég egyértelmű, hogy a lap szíve merre húz, így aztán egy ilyen lépéshez akár önkéntes, akár kényszerű tulajdonosi pálfordulás vagy tulajdonosváltás kellett.

Ehhez kapcsolódó teória, hogy a népszavazás érvénytelensége miatt a Fidesz médiaemberei azt a következtetést vonták le, hogy a piac maradékát is le kell tarolniuk a teljes propagandagyőzelem érdekében. Ennek valamelyest ellentmond, hogy a Népszabadság beszántása ehhez azért elég keveset tudna hozzátenni, és a dolgot már eleve hosszabb ideje, a népszavazás előtt híresztelték. Viszont a megyei lapok megvétele illeszkedik ebbe az elképzelésbe.

A mostani lépés abba a koncepcióba passzolna, amit Orbán meghirdetett pár éve, és Kötcsén tavaly nyíltan ki is mondott: megszüntetni, vagy legalábbis a minimálisra csökkenteni a liberális médiateret. A politikai aktusokat, stratégiai kérdéseket (pl. migráció) egy olyan médiatérben értelmezik, amely szerinte nem megfelelő a kormányának. Szerinte Angela Merkelt is a liberális médiatér kényszerítette rossz döntésekre.

Nem most kezdődött

Persze a Népszabadság nem az utóbbi hónapokban vált üzleti-politikai játszmák eszközévé: már a egutóbbi, 2013-as tulajváltáskor is erről írt a Magyar Narancs. Ekkor került a lap a többségi tulajdonos svájci Ringier kiadótól a magyar érdekeltségekkel is bíró osztrák üzletember, Heinrich Pecina érdekeltségébe. Egész pontosan egy kapcsolt vállalkozáson keresztül a Vienna Capital Partners nevű befektetési alap szerezte meg a kiadót, amely korábban a Borsodchem tulaja is volt, de voltak más magyarországi üzletei is.

Az első pletykák arról szóltak, hogy Pecina valahogy kötődhet a kormánykörökhöz, Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszterrel is szóba hozták, bár itt csak egy közös irodacím volt a kapocs.  Viszont a lap tulajdonrészének nagyjából negyede Pecina hatalomátvétele után is, egészen 2015-ig az MSZP Szabad Sajtó Alapítványának kezében volt, ezen végül a párt pénzügyi gondjai miatt adtak túl.

Így arról is szó volt, hogy semmiféle politikai háttere nincs az eladásnak, tényleg vegytiszta üzleti befektetésről van szó, és Pecina úgy gondolja, nyereségessé tudja tenni a pénzügyi gondokkal küzdő lapot.

A Mediaworks közelménye szerint a Népszabadság ugyanis masszívan veszteséges maradt, 2007 óta 5 milliárd forint veszteséget termelt, ez áll a bezárás (vagy ahogy fogalmaznak, a felfüggesztés) mögött. Azonban a legutóbbi üzleti beszámolója szerint a Népszabadság Zrt. a korábbi évek bukói után 2015-ben már nyereséges volt, 134 milliós mérleg szerinti eredménnyel zárt. A Mediaworks egésze pedig 456 milliót hozott a konyhára. A 2013-as tulajváltás óta pedig jelentősen javult a lap eredménye, ahogy az egész csoporté is.

A lap egyébként a e-cégjegyzék szerint továbbra is egy osztrák cég, a QDW Beteiligungen tulajdona, ez utóbbinak pedig az osztrák online cégjegyzék szerint a Vienna Capital Partners a tulajdonosa, bár az utóbbi hetekben történt vezetőváltás a vállalkozásban. Ez azonban még nem jelent semmit, mert a tulajváltás átfutása hosszabb időt is igénybe vehet.