Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

A „migráns csürhe” ellen szervezkedett a rendőrgyilkos

DKRCS20161026011
Már a kilencvenes évektől a hatóságok látókörében volt az a férfi, aki szerdán megölt egy rendőrt. Győrkös István szélsőséges oroszpárti félkatonai szervezetet vezet, zavaros ideológiai hátterű csapatával a „migráns csürhétől” akarta megvédeni az országot. Köztudomású, hogy bolond, így ha valamikor, akkor most tényleg szükség lett volna a kommandóra.

Agyonlőttek egy rendőrt szerda reggel Bőnyön. Az elkövető információnk szerint az ismert hungarista vezér, a 76 éves Győrkös István.

A tragédiáról hivatalosan egyelőre a következőket lehet tudni:

  • A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai előre tervezett házkutatásra mentek ki szerdán Győrkös bőnyi házához, ahol még bejutásuk előtt adott le lövéseket a tulajdonos. A rendőrök is használták szolgálati fegyvereiket. Győrkös ekkor lőtte le gépkarabéllyal a 46 éves Pálvölgyi Péter rendőrt. 
  • A Terrorelhárítási Központ (TEK) ügyeletére reggel nyolc óra után néhány perccel érkezett bejelentés a tűzharcról. A fővárosból és Győrből is indítottak egységeket, a győri fél kilenc után nem sokkal érkezett a házhoz.
  • A terrorelhárítók bejutottak a házba, de az elkövető bezárkózott, és azzal fenyegetőzött, hogy megöli, aki a közelébe merészkedik.
  • Győrkössel tárgyalni kezdtek, ekkor derült ki, hogy ő is megsebesült. Végül sikerült elfogni. Sérülései nem életveszélyesek, idős kora ellenére felépülhet. 

Az eset azért is megdöbbentő, mert Győrkösről köztudott volt, hogy szélsőséges, veszélyes figura, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű extrémista szervezet vezetője, aki szenvedélyesen vonzódik a fegyverekhez. Már a kilencvenes évek eleje óta a titkosszolgálatok látókörében volt, fegyverekkel kapcsolatos büntetőügye is volt, az MNA pedig nyíltan szervezte kiképzéseit az interneten. De a kémelhárítás látókörében is feltűnhetett, hiszen egy általa gründolt weboldal az orosz propagandagépezet egyik fontos magyar lapjává vált – de erről bővebben később. 

Zavaros eszmék szolgálatában

Győrkös a rendszerváltás idején Győrben élt, gondnokként dolgozott, és a Vándorsólyom természetjáró egyesület megalapításán munkálkodott. 1992-ben került legelőször a hírekbe, az akkor az ötvenes évei elején járó, tömör bajszú férfira azért figyelt fel a rendőrség, mert 1991 elején hat társával együtt horogkeresztes fasiszta röpcédulákat terjesztett és ragasztott Győrben, Budapesten, Devecserben és Székesfehérváron. Aztán Új Rend címmel olyan lapot alapított, ami tele volt náci önkényuralmi jelképekkel, valamint rasszista és antiszemita írásokkal, amiket zömmel maga Győrkös írt.

Győrkös István
Győrkös István
Fotó: szabadriport

„A győri neonáci csoport” – csak így hivatkoztak a korabeli híradások Győrkös István és az őt körülvevők tevékenységére. 1991 januárjában alakította meg a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport elnevezésű újfasiszta szervezetet azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben párttá alakítja, írta 1992 nyarán az MTI, amikor a vádirat Győkös első büntetőügyében elkészült. A szervezet tagságát a Győrkös család és baráti köre alkotta, a fedőszervezet pedig a szintén Győrkös által 1990-ben alapított Vándorsólyom természetjáró egyesület volt. A természetjárók tizenéves tagjait az újfasiszta szervezet szimpatizánsainak, sőt leendő tagjainak tekintette a férfi, és a közös túrákon a Vándorsólyom tagjai menetgyakorlatokat tartottak és önvédelmi, illetve harcászati kiképzésben részesültek. Egyik táborozásukat megörökítő fényképeken a résztvevők fasiszta karlendítéssel köszöntötték egymást, és az Egyesült Államokban kiadott újfasiszta iratot tanulmányozták – derül ki az egykori vádiratból.

Győrkös nyíltan és szervezetten munkálkodott célján, az osztrák újfasiszták vezérével is kiváló kapcsolatot ápolt, de más külföldi náci szervezetekkel is kapcsolatot tartott. Még az akkor országos rendőrfőkapitányként dolgozó mai belügyminiszter, Pintér Sándor is Bécsbe utazott egyeztetni Győrkös ügyében az osztrák főrendőrrel. Győrkös és szimpatizánsai az akkori nyomozati dokumentumok szerint ugyanis az uszító propagandaanyagaikat az Egyesült Államokban működő Német Nemzetiszocialista Munkáspárt Külföldi Újjáépítési Szervezet vezetőjétől kapták, és az Új Rend lapszámait is ez a szervezet finanszírozta.

Szélsőséges nézeteivel Győrkös hamar nemzetközi ismertségre tett szert.

Meggyőződéses újfasiszta, aki a legnyíltabban hangsúlyozza interjúiban, hogy nemzetiszocialista állam előkészítésén dolgozik Magyarországon

– írta róla 1993 júniusában a Nouvel Observateur nevű francia lap, amelyik a magyar szkinhedeknek szentelt kétoldalas képes tudósítást. Sőt, ugyanabban az évben az akkori amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentésében is név szerint hivatkoztak rá, mint ismert magyar neonácira.

Fegyverbe!

Már a kilencvenes évek legelején is tudott volt Győrkösnek az éles lőfegyverekhez fűződő vonzalma, ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére indított 1992-es házkutatás során lőfegyvereket, nagy mennyiségű katonai felszerelést – egyebek között álcaruhákat, lőszereket, gázpisztolyokat, gyakorló gránátokat, szovjet gyártmányú karabélyokat találtak és foglaltak le nála. Ezekkel a fegyverekkel harcászati kiképzéseket folytattak. 

1993-ban a győri megyei bíróság bűnösnek találta közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében Győrkös Istvánt. Egyéves börtönbüntetést kapott, három évre felfüggesztve. De ez az ítélet sem rettentette el.

Kicsivel több mint fél évvel az ítélet kihirdetése után ugyanis, 1994 áprilisában Szabó Alberttel megalakította a Hungarista Mozgalmat, és tartottak is egy sajtótájékoztatót, amin antiszemita gondolatokat hangoztattak. (A sajtóeseményen a felszólalók kételkedésüket fejezték ki többek között azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi holokausztnak valóban 600 ezer áldozata lett volna, illetve az is elhangzott, hogy szerintük a zsidóság a magyar nemzet lejáratására törekszik itthon és külföldön egyaránt.)

A rendőrség rendkívül gyorsan reagált, két nappal a sajtótájékoztató után letartóztatták Győrköst és Szabó Albertet is, az ügyükben folyó tárgyalás viszont csak másfél évvel később zajlott le, jogerős ítéletet pedig csak két évvel később, 1996-ban hoztak. Szabó Albertet és Győrkös Istvánt is felmentették a közösség elleni izgatás és az önkényuralmi jelkép használata bűntettek alól. A bíró azzal érvelt, hogy az említett eseményen Szabó és Győrkös a kijelentéseikkel nem ingerelték aktív gyűlöletre hallgatóikat, és nem szólították fel őket fellépésre mások ellen, így a bíró szerint megnyilatkozásaik belefértek a véleménynyilvánítás szabadságának jogába.

"A szkinhedek körében is országos ismertségre szert tevő – önmagát a Hungarista Mozgalom kizárólagos vezetőjének kikiáltó Győrkös István – 1999-re nemzetközi szintű demonstrációvá fejlesztette a Becsület Napja megemlékezést. A szervezésben és mozgalmi életben meghatározó fiatal aktivisták szubkultúrájával megbékélni képtelen korosodó vezető és a szkinhedek között az ezredfordulóra azonban mély törésvonal alakult ki. A Blood and Honour Hungária és a Hungária Skins (valamint egyéb nemzetiszocialista bőrfejű csoportok) eltávolodtak a mintegy száz főt aktivizálni képes MNA-tól, amely elitszemléletet hirdetve egyre inkább elszigetelődött" – írta korábban Győrkösékről a Political Capital

"Szombaton hetvenedik születésnapját ünnepelte Győrkös István, a Hungarista Mozgalom vezetője. A Bőny-Szőlőhegyen családtagok és meghívott bajtársak körében tartott bensőséges ünnepségen a Mozgalom díszfegyvert ajándékozott a Vezetőnek" - írja a hat évvel ezelőtti születésnapi ünnepségről a Jövőnk.info.
"Szombaton hetvenedik születésnapját ünnepelte Győrkös István, a Hungarista Mozgalom vezetője. A Bőny-Szőlőhegyen családtagok és meghívott bajtársak körében tartott bensőséges ünnepségen a Mozgalom díszfegyvert ajándékozott a Vezetőnek" - írja a hat évvel ezelőtti születésnapi ünnepségről a Jövőnk.info.
Fotó: jovonk

Családi kör

Győrkös Istvánnak három fia született, közülük ketten, ifj. Győrkös István és Kolos aktívan részt vett apjuk örökségében. Harmadik fia elhunyt. 

Kolos nevű fia puskaműves, az Országos Magyar Vadászkamara 2010-es hírlevelében közölt bemutatkozásában azt írta magáról, hogy teljes körű fegyverjavítást és felújítást végez a csőcserétől kezdődően a barnításon át a méretre történő fegyveragyazásig. Azonban csak 2009 és 2011 között dolgozhatott legálisan, mert ekkor a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal megvonta a működési engedélyét, méghozzá nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. Egyébként Győrkös Kolost is elítélték akkor, amikor édesapját, szintén közösség elleni izgatás és lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettével. Első fokon négy hónapot kapott, egy évre felfüggesztve, majd másodfokon ezt az ítéletet pénzbüntetésére változtatta a megyei bíróság.

Az 1989-ben alapított MNA-ban a Győrkös család 1995-ben szerezte meg a teljes irányítást, évekkel később Győrkös fia is bekapcsolódott a hungarista szervezet vezetésébe. Győrkös és Szabó viszonya később megromlott. Mellékszál ugyan, de ahogy Szabó, úgy napjainkban Győrkös is orosz vonalon bukkant fel. Az MNA-n belül 2011 környékén belső feszültségek voltak. Szélsőjobboldali körökből származó információink szerint a szervezetben sokan nehezményezték, hogy a Győrkös család egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait a Munkáspárt első emberével, Thürmer Gyulával. 

Ez most nem lényeges kérdés, nem kívánok válaszolni a kérdéseire

– válaszolta Thürmer Gyula, amikor megkérdeztük, hogy ismeri-e Győrkös Istvánt. Arra kérdésre, hogy milyen természetű kapcsolatban áll Győrkössel, már nem válaszolt, egyszerűen lecsapta a telefont. Ezen a 2012 októberében készült felvételen együtt látható Thürmer és Győrkös fia, közös rendezvényt tartottak a bankok ellen.  

Thürmer Gyula, a Munkáspárt vezetője és Ifj. Győrkös István egy közösen tartott rendezvényen 2012-ben
Thürmer Gyula, a Munkáspárt vezetője és Ifj. Győrkös István egy közösen tartott rendezvényen 2012-ben
Fotó: szabadriport

A Győrkös vezette MNA 2012-ben két csoportra szakadt. Az egyik oldalon Győrkös István és fiai álltak, míg a szakadárokat Szalma Gábor és baráti köre alkotta. Szalmáék nem fogadták el, hogy Győrkös „a kommunistákhoz dörgölőzik”, szerintük ezzel szembemennek az elveikkel. Az akkor még Győrkös irányítása alatt álló Hídfő.neten ezzel szemben így írtak a kommunistákkal való barátkozásról Győrkös hívei:

„A magunk mögött hagyott, küzdelemmel töltött évtizedek rengeteg gyakorlati tapasztalattal gazdagítottak minket. (...) Amikor azt írjuk, hogy rengeteg gyakorlati tapasztalattal gazdagodtunk, abban a megállapításban a »mi« nem csak az Arcvonalra vonatkozik, hanem a Hungarista Mozgalomra is. Arra a Mozgalomra, mely Győrkös István vezetése alatt a lehető legradikálisabban leszámolt a köré és az általános jobboldali radikalizmus köré fonódott nagy mítoszokkal. (…) Győrkös István életútja során találkozott rosszal és jóval egyaránt. A kommunizmus és a liberáldemokratizmus börtöneit is megjárva sok mindennel szembesült. (...) Volt ő már neonáci, de kommunista is egy időben. Nemzetárulással is vádolják egyes szakadt/szakadár körök.” (Ezt a bejegyzést, ahogy több más, Győrkösék által a Hídfőn jegyzett cikket azonban már hiába is keresnénk az oldalon. Miután az oroszok átvették az irányítást a weboldal felett, orosz domainre költöztek, és az archívumokból is törölték a hungaristák által jegyzett írásokat.) 

Az MNA-n belüli szakadás után a Győrkösékkel szembekerülő Szalmáék kezén maradt egy másik hungarista weboldal, de később az megszűnt. Egy 2013-as cikkükben mindenesetre Szalmáék így írtak Győrkösékről:

Rossz lehet teljesen egyedül lenni, és lassan mindenből kimaradni.

Csakhogy úgy tűnik, Győrkös nem maradt teljesen egyedül. Bár arról nincsen információnk, hogy az először Győrkös által üzemeltetett Hídfő szerkesztését hogyan, milyen körülmények között vették át az oroszok, de biztonsági források egyértelművé tették, hogy az oldal jelenleg közvetve vagy közvetlenül, de az orosz titkosszolgálat irányítása alatt áll. Persze ennek nyilvánvaló jelei is voltak, hiszen ez az oldal írt annak idején arról a tankügyletről, amire a Kreml azon nyomban lecsapott és amiből kisebb diplomáciai botrány is lett. 

A "migráns csürhe" ellen szervezkedett

Az MNA nyíltan oroszpártivá vált, újabban a „migráns csürhétől” akarta megvédeni az országot és a „liberálisok” ellen uszítanak. Győrkösék egyetértettek azzal is, hogy kopaszok jelentek meg a Nemzeti Választási Irodánál. Ahogy azokkal a kormányzati intézkedésekkel is, amelyekkel szerintük Orbán Viktor a „liberálisokat” gyengíti. „Az, hogy ha valaki elismeri a kormányzati lépések egy részének helyességét, az nem jelenti a kormányzat imádatát. Igenis, kritikusak vagyunk. Még keményebb fellépést követelünk a liberálisok ellen, követeljük a liberális értelmiség meghurcolását, a magyarok tönkretevőinek megalázását, tönkretételét!” – írták honlapjukon.

„Nem kell „fideszessé” válni ahhoz, hogy egy-egy közéleti mozzanat előtt elismerően adózzon a független szemlélő. Gondoljon csak bele az olvasó, mi lenne, ha teret kapna a liberális szemét csürhe a magyar politikai térben. Van, aki azt hiszi, hogy nem történnének Ukrajnához hasonló események? Éppen két éve történt az amerikai CIA által aládúcolt puccs. Rengeteg értékes ember odaveszett azért, mert teret engedett az oroszellenes ellenzéknek” – fejtegette egyik szerzőjük. 

A legutóbbi időszakban az MNA újra aktív lett, kapuit szélesre tárta. Az orosz propaganda terjesztése mellett így vallottak magukról, mint „népi” és  „ szocialista ” szervezetről: az „MNA már évek óta szakított a hungarista beidegződésekkel, levetkőzte a náci és nyilas besorolását. Nem fasiszta, nem náci, és nem nyilas, valójában a klasszikus értelembe véve nem hungarista. Tehát azok, akik karlengető, horogkeresztet lóbáló közösségre számítanak, tévednek, ne is várjanak ilyesmit”. Az új tagok felé Győrkösék azt kommunikálták, hogy a szervezetükben meglévő korábbi belső konfliktusokat az ellenlábasaik idézték elő, azaz titkosszolgálati bomlasztás történt.

Valaki hibázott

Az, hogy Győrkös le tudott lőni egy rendőrt, számtalan kérdést vet fel. Úgy tudjuk, létezik egy olyan belügyminisztériumi utasítás, miszerint ha a rendőrség olyan személyhez vonul ki, akinél fegyver lehet, akkor minden esetben a TEK segítségét kell kérni. Könnyen elképzelhető, hogy ezt az utasítást az utóbbi időben lazábban értelmezték, amiben szerepet játszhat, hogy a TEK és a Nemzeti Nyomozó Iroda között korántsem felhőtlen a viszony.

Ha így van, nem példa nélküli az eset: 2003-ban egy, a rendőrség által nagyon jól ismert veszélyes bűnöző, Engel József Tabányi Mihály tangóharmonika-művész pesthidegkúti villáját akarta kirabolni. A rendőrök lehallgatták Engel telefonját. Engel Tabányiék fészerében elbújva egy bűnözőtársával arról beszélt mobilon, hogy perceken belül beront a házba, és ha a háziak ellenkeznek, „megsemmisíti” őket. A rendőrök ekkor nem a terrorelhárító szolgálat segítségét kérték, hanem kiküldték Borsos József rendőrtisztet és egy társát. Engel tűzharcba keveredett a rendőrökkel, a tűzpárbajban Borsos meghalt. 

Győrkös esetében az is kérdés, hogy állt-e jelenleg valamelyik titkosszolgálat feldolgozása alatt, és ha igen, akkor melyik szerv feladata volt megfigyelni őt és az általa vezetett szervezetet: a TEK-nek vagy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak? Ahogy erről ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk, 2010 előtt az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata volt a terrorelhárítás, ám ez később átkerült a TEK-hez. Bárki is végezte a felderítést, ha nem volt információja arról, hogy Győrkösnek legalább egy éles katonai fegyvere van, az mindenképpen kudarc. Ha pedig volt információja erről, de a rendőrség és a TEK (vagy a titkosszolgálat) nem kommunikált erről, akkor az ismét rávilágít a szervezetek közötti rivalizálás negatív hatására.  

Úgy tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Betyársereg, valamint az ehhez hasonló „félkatonai” vagy erőszakos szervezetek szemmel tartása a TEK feladata, de az sem kizárható, hogy Győrkösékre az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is figyelnie kellett. Már csak azért is, mert Győrkösék esetében nagyon erős az orosz szál, ez pedig már kémelhárítási ügy.

(Borítókép:  Rendőri készültség Bőny főutcájában a Szabadság úton 2016. október 26-án. Fotó: Krizsán Csaba/MTI)