Elhallgattatással nevelik demokráciára a diákot

Különös események játszódtak le egy héttel ezelőtt Kaposváron: egy középiskolás diák el merte mondani a véleményét.

Mindezt ráadásul az Országos Diákparlamentnek nevezett fórum megyei tanácskozásán tette, tehát egy nevében demokratikus intézmény keretei között. Mint a Sonline.hu alapján az Index is beszámolt róla, a negyedik gimis Bradánovics Bendegúz is felszólalt a kaposvári fórumon, ahol éles szavakkal kritizálta a kormány oktatáspolitikáját. Az ülés levezető elnöke, egy felnőtt, „személyeskedésre” hivatkozva félbeszakította, majd azt kérte, hogy felszólalása szövegéből vegye ki a személyeskedéseket. A diák ezt megtette, majd ezek nélkül később elmondhatta beszédét.

Zajlik a demokráciára nevelés 

Mostanáig senki nem cáfolta, hogy így történtek a dolgok. Ha viszont így történtek, az igazi botrány: cenzúra és a szólásszabadság súlyos sérelme.

Megkerestük e-mailben a fórumot szervező Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központot. Egyebek mellett azt kértük tőlük, küldjék el az Országos Diákparlament alapszabályának azt a pontját, ami lehetővé teszik, hogy az ülést levezető elnök személyeskedésre hivatkozva átírassa valamelyik felszólalóval a beszédét. Nem kaptunk választ. Mint ahogy arra sem, hogy valóban úgy történtek-e a dolgok, ahogy a Sonline.hu megírta.

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Az oktatási államtitkárságtól azt kérdeztük mennyire tekinthető így demokratikusnak a megyei diákparlamentek működése, és hogyan próbál fellépni a minisztérium a szólásszabadságot sértő inzultusok ellen.

A minisztériumtól erre egy igazán semmitmondó válasz érkezett, aminek már az első mondata nagyon beszédes a fentiek fényében:

A demokratikus alapértékeken nyugvó Alaptörvénnyel összhangban álló Nemzeti alaptanterv által megfogalmazott nevelési célok egyike az állampolgárságra és demokráciára nevelés.

A rendezvényhez méltó retorika

A minisztérium szerint a köznevelési rendszerben megvannak azok a fórumok, amelyeken a diákság elmondhatja véleményét. Ilyen a diákparlament is. A minisztérium sajtóosztálya ezután leírja a parlament felépítését és a megyei fórumok szerepét. Mára már '10 megyei rendezvény sikeres lebonyolításán vannak túl a megyei Pedagógiai Oktatási Központok". December elejéig még 12 helyszínen lesznek megyei fórumok.

A diákok mindenhol elmondhatják a véleményüket, természetesen kérve a helyhez és a rendezvényhez méltó retorikát. A diákparlament célja is ez, hogy véleményt nyilvánítsanak, kérdéseikre válaszokat kapjanak úgy, hogy mindeközben a diákparlament ne váljon politikai célok eszközévé.

1. A kommentek másik része félti a gyereket, nehogy baja legyen emiatt. Miért is lenne bárkinek baja a véleménye elmondása miatt egy demokratikus országban?
2. A hozzászólások harmadik csoportja jól illeszkedik a kormány propagandájához és a minisztérium közleményéhez: biztos nem a diák írta a felszólalást, mások használták fel aljas politikai céljaikra.

Meg akartuk kérdezni minderről Bradánovics Bendegúzt is. Sikerült elérnünk telefonon, de ő egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Mint ígérte, csütörtökön sajtótájékoztatón akar beszámolni a történtekről.

Látszatdemokrácia

Az Országos Diákparlamentet 1996-ban hozták létre. Feladata elvileg az, hogy a diákok véleményt és ajánlásokat fogalmazzanak meg az oktatásért felelős miniszternek. A törvény szerint az általános és középiskolák küldötteit legalább háromévente kell összehívni.

Legközelebb 2017. február 3-5. között ülésezik a diákparlament Székesfehérváron. Az iskolák előbb kiválasztják a diákküldötteket, majd a megyei szintű kiválasztás következik. Ez zajlik most. Februárban aztán 322 delegált majd részt a diákparlament ülésén.

Ebben a folyamatban végig felnőttek bábáskodnak a diákok felett. Javaslatokat csak előre meghatározott témák mentén lehet tenni, sőt korábban a felszólalásokat is előre be kellett nyújtani "engedélyezésre".

Ha valóban demokratikusan és jól működne egy ilyen intézmény, volna értelme, hiszen a diákok nagyon is praktikus javaslatokat tudnak tenni az oktatás hétköznapi tapasztalatai alapján. 2011-ben például azt javasolták, hogy a dolgozatok kijavításának határidejét rögzítse jogszabály, a pedagóguspályára készülők tegyenek alkalmassági vizsgát, a tanároknak tanítsák meg az iskolai fegyelmezés elméletét és gyakorlatát, értékeljék a tanárok munkáját a diákok és külső szakemberek, de azt is, hogy tartsanak órákat az új alkotmányról, legyen erkölcsi nevelés vagy katasztrófa- és polgárvédelmi oktatás.

2014-ben a mindennapos testnevelés szervezetlenségét, és az iskolák totális központosításának kudarcát, az iskolák felszerelésének súlyos hiányosságait, a rossz tankönyveket mutatták a diákok visszajelzései, nem mintha ezt bármennyire is figyelembe vette volna a kormányzat (ahhoz a 2016 januárjában meginduló tüntetési hullám kellett).

Az állami diákparlamentben tapasztalható látszatdemokrácia miatt alakult meg 2014-ben a Független Diákparlament nevű szervezet, ami valódi önszerveződésként szeretné összesíteni a diákság véleményét. Gyetvai Viktor, a szervezet vezetője szerdai közleményében azt írta: elfogadhatatlannak tartják, hogy az állami diákparlamentben cenzúrázzák a diákság képviselőinek véleményét. A Független Diákparlament most hétvégén, november 18-20. között tartja (teljesen nyilvános) alakuló ülését Budapesten az év eleji tanárlázadás egyik központi helyszínén, a Teleki Blanka Gimnáziumban.