Miért engedi mégis Viktor, hogy Áder maradjon?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Lézerfénnyel vakítottak el egy pilótát Győr közelében
- Nem bírt el a vizes úttal a sofőr, darabokra törte az autóját
- Feljelentést tett Zugló polgármestere, százmillió forintos kár érhette az önkormányzatot
- Kora tavaszias időjárás érkezik a télbe, többfelé kisüthet a nap
- Bosszúból gázolhatott el több gyermeket egy dégi nő
Teljes konszenzus volt szerdán a Fidesz elnökségében, hogy Áder János maradjon Magyarország államfője újabb öt évre. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Időknek erősítette meg az Atv.hu által megszellőztetett információt, és azt mondta, hogy az elnök jelölése volt a tanácskozás legrövidebb napirendi pontja, egyhangúlag támogatta mindenki, hogy Áder legyen a jelölt.
Orbán Viktor még karácsony előtt értesíti a döntésről Ádert, majd a parlamenti frakciókat is tájékoztatja a dologról januárban. Nem kérdés ugyanakkor, hogy ha Orbán Áder mellett döntött, Áder pedig vállalja a következő ciklust, akkor ő marad a köztársasági elnök.
A döntés csak azért okozott meglepetést, mert az elmúlt hónapokban egyáltalán nem úgy tűnt, hogy Ádernak marad esélye a folytatásra. Májusban a KDNP-s Rubovszky György elszólása után ("nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi") vált témává, hogy Orbán más jelöltben gondolkodik.
Lehet református az elnök?
Már tavasszal felvetődött - az akkor még létező Népszabadság írt arról -, hogy Orbán ismét megpendítette Kövér Lászlónak a jelöltséget, aki viszont ezt elutasította. Így képbe kerül Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, akivel Orbánnak az volt az egyetlen problémája állítólag, hogy református. Fideszes források szerint Orbán szerint a katolikus egyház rosszallását váltaná ki, ha a három legfőbb közjogi méltóság református lenne. Egy fideszes azt mondta, Orbán valóban komolyan veszi ezt a szempontot, bár a katolikus vezetők aligha tudnák megakadályozni Balog elnökségét, ha Orbán emellett döntene.
Ősszel az Indexhez is eljutottak olyan információk, hogy Balog Zoltán minisztériumában többen már a váltásra készülnek, és többen lehetségesnek tartották, hogy Balog a Sándor-palotába költözik. Amikor Balognál rákérdeztünk az októberi interjúban arra, hogy beszéltek-e az elnökségéről Orbán Viktorral, Balog elkenve a dolgot, annyit mondott: "sok mindenről szoktunk beszélgetni vele".
Hogy decemberre mi változott? Egy fideszes azt mondta, hogy Balog elnökségével kapcsolatban az igazi dilemma ott van, hogy ki lenne az utódja a minisztériumban. Hiszen Orbánnak akkor új minisztert kellett volna találnia, akiben hasonlóképp megbízik, és aki képes összefogni a rengeteg fajsúlyos területet (oktatás, egészségügy, sport, kultúra). Fideszesektől az elmúlt hetekben különböző forgatókönyveket hallottunk Balog utódlásáról.
Például hogy Palkovics László előléphetne. De akkor ki irányítaná a sok konfliktussal terhelt oktatási területet, ahol Palkovicsnak nagy nehezen sikerült nyugalmat teremtenie? Hallottuk azt is, hogy Orbán Lázárt is el tudta volna képzelni Emmi-miniszternek, de ez nyilván visszalépés számára, másrészt akkor a Miniszterelnökségen kellett volna új vezetőt találni.
Feltehetően ezért mondott le erről a verzióról Orbán Viktor.
Áder nagy galibát eddig sem okozott
Orbán tehát maradt a biztonsági játéknál, és Áder János mellett döntött. Áder azért biztonsági játék Orbán és a Fidesz számára, mert bár sokkal többet konfrontálódik a kormánnyal, mint például az aláírógépként is aposztrofált Schmitt Pál, de igazi galibát nem okozott, és lojalitását is többször kimutatta.
Lesz más jelölt?
Az alaptörvény szerint a parlamenti képviselők ötöde állíthat jelöltet. Ez azt jelenti, hogy könnyen megeshet, hogy kizárólag Áder neve lesz a szavazólapon tavasszal. A jobbikosok nincsenek elegen, és amúgy is közvetlen elnökválasztást sürgetnek. A baloldal pedig csak úgy tud jelöltet állítani, ha az MSZP-s, a DK-s, az Együtt-képviselők, illetve a függetlenek az LMP-vel közösen jelölnek. Egyelőre nehéz elképzelni, ki lenne az a személy, aki mögé a komplett baloldal felsorakozik. Ha az első fordulóban nem sikerül kétharmaddal megválasztani az elnököt, a második fordulóban már elég a képviselők felének igen szavazata.
Áder igazán két döntésével okozott problémát a kormánynak. A nagy visszhangot kiváltó választási regisztrációról szóló törvényt például alkotmányellenesnek találta és előzetes normakontrollra küldte. Ennek köszönhető, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta azt. De megvétózta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását is. Ez a törvénymódosítás rendelkezett arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank által 260 milliárd forint közpénzből létrehozott pénzszóró alapítványok vagyona "elvesztette közpénz jellegét". Vagyis Áder akadályozta meg, hogy teljesen titkosítsák az MNB alapítványainak költéseit. Ezt állítólag a lojalitás hiányaként élte meg Orbán akkor.
Ezen kívül azonban a fajsúlyos ügyekben a kormány mellett állt. A sokat vitatott negyedik alkotmánymódosítást például 2013-ban simán aláírta, a szavát sem emelte fel ellene, pedig nagy volt a nyomás rajta, például Sólyom László volt államfő is a tiltakozók között volt.
Szintén nem szólalt meg Áder a menekültkérdésben vagy a kvótakampány ügyében. Pedig az ellenzéki pártok és civilek folyamatosan kérték, hogy nyilvánítson véleményt. Igaz, a kormány mozgósító kampányába sem állt be, inkább a vízről és a környezetvédelemről beszélt a kampány hajrájában.
Áder, aki korábban a Fidesz frakcióvezetője és ügyvezető alelnöke volt, tehát lényeges politikai kockázatot nem jelent Orbánnak. Több veszéllyel járt volna az eddigi kormányzati struktúra megbontása, és ez Áder kezére játszott. Most már kizárólag Áderen a sor, hogy eldöntse, vállalja-e újabb öt évre a tisztséget.
Borítókép: Illyés Tibor / MTI.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
