Kikristályosodott Vona Gábor mesterterve 2018-ra

Egyre többször, egyre nyíltabban beszél Vona Gábor a párton belül is arról, hogy milyen stratégiát követ a következő időszakban. A Jobbik elnöke meg akarja nyerni a 2018-as választásokat, és ehhez nem a szélsőjobboldali, még csak nem is a konzervatív szavazókat akarja magához csábítani, hanem az ellenzék nagy részét kitevő kiábrándult baloldaliakat.

A tavalyi ősz fordulópont volt a Jobbik életében. Elemeztük korábban, hogy az őszi Fidesz–Jobbik-háború fontos változást idézett elő a magyar belpolitikában. Habár a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz toronymagasan vezet, a Jobbik pedig messze lemaradva az MSZP-vel harcol a második helyért, ősszel lényegében kétpólusúvá vált a magyar belpolitikai küzdelem. A Fidesz és a Jobbik ütötte egymást, az MSZP pedig kivonta magát a küzdelemből, és emiatt jelentéktelenné vált szinte minden megmozdulása.

Vona Gábor és a Jobbik az elmúlt hónapokban több olyan lépést tett, amelyek elsőre eléggé logikátlannak, értelmetlennek, esetleg károsnak tűnhet számára. 

• Alig kampányolnak a jobbikosok a kvótaellenes népszavazáson.
• Vona Gábor feltételt támaszt a kvótaellenes alkotmánymódosítás elfogadásához.
• Vona Gábor többször is – a szemébe mondva – lemondásra szólítja fel Orbán Viktort.
• A jobbikos képviselők végül nem szavazzák meg Orbán Viktor alkotmánymódosítását.
• Vona Gábor az ATV-ben mesél a magánéletéről.
• Vona Gábor egyenlő munkáért, egyenlő európai bért akar, vagyis lényegében az EU-n belül szorosabb gazdasági-szociális uniót sürget.
• Vona Gábor levelet ír egy rabbinak hanuka alkalmából. 

Mintha a Jobbik vezetése elfelejtette volna a szavazóit. Egy jobboldali, EU-s politikát elutasító, ATV-t utáló, migránsellenes szavazó szemében ezek teljesen érthetetlen, értelmezhetetlen húzások, de rögtön minden logikussá válik, ha Vona új stratégiájának részeként tekintünk ezekre.

Vona Gábor arra jutott, csak akkor van esélye 2018-ban, ha áthangolja politikáját, lecseréli vagy legalábbis átrendezi szavazótáborát, és megnyeri magának az ellenzéki szavazók többségét. Márpedig az ellenzékiek többsége baloldali, vagy a baloldalra szavazott korábban,

Elsőre lehetetlennek látszik, hogy egy nemrég még cigánybűnözést szajkózó, zsidókat listázni kívánó, EU-zászlót égető pártra tömegesen szavaznának a liberális jogállamot és az EU-t inkább kedvelő balos szavazók. Még a 2014-es választáson is elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy MSZP-szimpatizáns a Jobbikra szavazzon, vagy fordítva. De aztán a jelenlegi ciklusban némileg már változott a helyzet.

Bomlik a fal a Jobbik és a baloldal között

Az azóta rendezett időközi választások azonban azt jelzik, elkezdett bomlani a fal a Jobbik és az MSZP–DK hagyományos szavazótábora között. Ózdon és Tapolcán az MSZP-sek simán beálltak a jobbikos jelölt mögé, szocialista vezetők háttérben elismerik, hogy a helyi párttagjaik többsége ebben semmi kivetnivalót nem talált. Sőt, sokan lelkesedtek, hogy így végre le lehet győzni Orbánékat. Vonáék ezzel a baloldali segítséggel győzni is tudtak ezen a két helyen, az MSZP tapolcai elnöke pedig alpolgármesterséget is vállalt ezután a jobbikos polgármester mellett.

Vona Gáborban több jobbikos szerint a tapolcai győzelem után tudatosulhatott, hogy egyéni mandátumot csak úgy tud majd nyerni 2018-ban, ha Orbán legesélyesebb, legpotensebb kihívójának látszik, és így elnyeri az Orbánt gyűlölő balos szavazók ikszeit. A stratégia tehát adott lett, de több történés is megmutatta, hogy nem olyan egyszerű megvalósítani.

Az idei februári salgótarjáni időközi polgármester-választást például az MSZP jelöltje nyerte toronymagasan. A szavazóköri adatokból, illetve a statisztikákból látszott, hogy a jobbikosok is tömegesen szavaztak át balra. Amekkora volt a jobbikos öröm Tapolcán, akkora volt a döbbenet Salgótarján után a Jobbik vezetőinek körében. Kiderült ugyanis: ha leomlik a fal a Jobbik és az MSZP szavazótábora között, akkor bizony nemcsak egy irányban van átjárás a Jobbik felé, hanem vissza, az MSZP felé is.

Jobbik–MSZP technikai koalíció? 

Ezért fontos Vona Gábornak, hogy 2018-ig elhitesse magáról a balos szavazókkal: már nem a Magyar Gárdával vonuló „náci”, hanem vérbeli ellenzéki, aki – az előválasztási előkészületeken vitatkozó, miniszterelnök-jelöltet kereső baloldallal szemben – képes lehet legyőzni Orbánt. A jobbikosok érzik is a baloldali szavazók közeledését. Több jobbikos képviselő azt mondta, hogy vidéki fórumaikon egyre több balos szavazó tűnik fel, aki így kezdi a hozzászólását: „Legutóbb az MSZP-re szavaztam, de...”. Őket kell megnyerni 2018-ra, ez a jobbikos haditerv.

Emellett magasabb szinten is érezhető a közeledés. Egy kelet-magyarországi város MSZP-s vezetője mesélt arról nemrég, hogy a helyi párttagok felvetették és őt nyomasztják, kössenek megállapodást a Jobbikkal 2018-ra és 2019-re, vagyis az önkormányzati választásokra is. Hiszen így összefogva a választókerületi győzelemre, és sok helyi önkormányzati mandátumra is esély kínálkozna. Nem merte még felvetni a dolgot az országos szocialista vezetőknek.

A helyi MSZP-s vezető jól érzi, hogy az országos elnökség hallani sem akar semmiféle együttműködésről a Jobbikkal. Ezt Molnár Gyula MSZP-elnök rendszeresen kizárja. A DK-sok még inkább elutasítóak a Jobbikkal szemben, Gyurcsányék leülni sem hajlandók olyan asztalhoz, ahol jobbikos jelen van.

A Jobbik szintén kizárja az összefogást az MSZP-vel vagy a DK-val. Hétfői, rövid közleményükben ezt írták: „Összefog-e a Jobbik a jövőben bármelyik baloldali párttal? Nem.”

Vagyis országos technikai koalíció – a jelenlegi ismereteink szerint – aligha lesz a Jobbik és az MSZP(–DK) között 2018-ban. Erre azonban nincs is szüksége egyik pártnak sem. Hiszen mindkét fél célja, hogy maga nyerje meg az ellenzéki szavazókat. Az MSZP nem is támadja most a Jobbikot, hiszen többen felismerték, hogy nekik is szükségük lehet 2018-ban a jobbikosok szavazatára.

Így megkötött technikai koalíció nélkül is sikerülhet Budapesten és több nagyvárosban egyéni körzeteket nyerni az MSZP-nek, míg a Jobbik Borsodban vagy a Dél-Dunántúlon reménykedhet egyéni győzelmekben az adatok alapján. Balliberális értelmiségiektől (Kőszeg Ferenc, Mérő László, Haraszti Miklós) már meg is jelentek olyan írások, hogy az egyéni körzetekben való győzelemért érdemes lehet akár orrcsipesszel is a Jobbikra szavazni. Sőt, Medgyessy Péter volt miniszterelnök is arról beszélt, nem finnyáskodhatnak a baloldaliak és a jobbikosok sem, ha Orbán leváltása a cél.

Még nem minden jobbikos érti

A Jobbik az elmúlt hónapokban a balos térfoglalásra készítette fel a pártszervezetet. A fentiek ismeretében rögtön értelmet nyer, miért kellett Vonának alelnököket vétóznia, és miért rúgta ki a stratégia ellen tiltakozó Novák Elődöt a pártból és a parlamenti frakcióból. A pártszervezet felkészítése nehéz folyamat, mert nem mindenki számára egyértelmű az új irány.

Toroczkai László alelnök például hiába ismeri a stratégia részleteit, ásotthalmi polgármesterként a helyi érdekei miatt szembement a dologgal. Az iszlám- és melegellenes rendelet aligha tetszik a balos szavazóknak, Vona nem véletlenül tiltakozott ellene nyilvánosan. A háttérben pedig, úgy tudjuk, rendes fejmosást adott Toroczkainak.

A Jobbik vecsési szervezete szintén nem értette meg az új irányt, amikor pár nappal ezelőtt a Facebookon tiltakozott az ellen, hogy hogy Vona Gábor és Mirkóczki Ádám szóvivő üdvözlő levélben köszöntötte Köves Slomó rabbit hanuka alkalmából. 

A Fidesz nyilván szeretné megnyerni ezeket a jobbikos szavazókat, akik kezdik árvának érezni magukat. Éppen ezért a Fidesz arra játszik, hogy a hagyományos, inkább a kemény jobbos szólamokra vevő jobbikos szavazók megértsék: új pályára állt a Jobbik. A Fidesz ezért indította be a kampányát, amely egy akolba tereli Vonát Gyurcsány Ferenccel. A Fidesz-közeli CÖF bohócos Gyurcsány–Vona-plakátot készített, a fideszes média – például a TV2 – Vona és Gyurcsány hasonló mozdulatait elemzi, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, Dömötör Csaba a parlamentben ismételgeti, hogy „a Jobbik egy bandába került Gyurcsány Ferenccel”. Kövér László házelnök pedig egyenesen Jobbik-baloldal koalíciót jósol 2018-ban. 

És ezek a jobbikos szavazók jobban teszik, ha elhagyják a pártjukat, és ha nem akarják az MSZP-t, akkor érvényesítik a másodlagos preferenciájukat: a Fideszt.

Több fideszes és jobbikos beszélt arról, hogy jelenleg a jobbikos szavazók 40 százaléka a Fideszre szavazna a Jobbik után. Ráadásul a kvótaszavazás is megmutatta, hogy sok jobbikos hajlandó beállni Orbán mögé például migránsügyben. A Fidesznek pedig pont elég, ha a kvótaszavazáson nemmel szavazó 3,2 millió őket támogatja, akkor nem kell törődnie azzal, hogy Vona Gábor milyen balos szavazatokat gyűjt össze.

A Jobbik vezetői jelenleg nem idegesek a közvélemény-kutatási adatok miatt, amely a párt stagnálását, enyhe visszaesését mutatja. Hiszen hogy is lehetne erősödés, amikor jelenleg a teljes szavazóbázis lecserélése zajlik.

2017-ben eldől, hogy révbe érhet-e ez a stratégia, és megérjük-e, hogy 2018-ban Vona Gábor lesz a baloldali szavazók nagy-nagy reménysége.