Már meg is van, milyen lesz a civil vezetők vagyonnyilatkozata

Németh Szilárd semmilyen antidemokratikus célt nem lát abban, hogy a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük. Szerinte ez indokolt, a formanyomtatvány pedig várhatóan olyan lesz, mint a politikusoké.

A rezsibiztos szerint Magyarországon közel 56 ezer civil szervezet van, akik a polgárosodás nagyon fontos értékmérői. Ahogy decemberben Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta, a "valódi civil szervezetek" továbbra is megpályázhatják a kormány éves támogatását a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül, amelyre idén 1,4 milliárd forintot szán az állam.

Lassan kiderül az is, Németh Szilárd mit ért "álcivil szervezetek" alatt: olyan civil szervezeteket, amik "bár így regisztrálják magukat, de elsősorban politikai céljaik vannak". Az ilyen "álcivil szervezetek", ha közpénzt nem is kaphatnak, de korrumpálhatók - vélte a rezsibiztos. Ezért is indokolt szerinte a kötelező vagyonnyilatkozat.

A kötelező civil vagyonnyilatkozat témája 2015 tavaszán már felmerült a kormányban, de elszalasztották benyújtani a tervezetet, aminek szeptember 30. lett volna a határideje. A most megfogalmazott törvénytervezetbe viszont ez is bekerülhet. 

A szabályozás minden civil szervezetre vonatkozna - mondta arra a kérdésre, hogy a Civil Összefogás Fórumra is érvényes lenne-e.

A CÖF egy civil szervezet, amely hangot ad Magyarországgal összefüggő véleményének, ugyanakkor nem külföldről finanszírozzák

– mutatott rá.

A KDNP-s Hollik István szerint "a TASZ is elismerte, hogy ez a kezdeményezés legitim cél lehet", bár az nem derült ki, ez alatt mire gondol. A politikus elismételte a kormány álláspontját, miszerint "vannak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket. Így létüknek nem sok értelmük van, s természetes reakció, hogy szigorúbb szabályozás alá kell vonni őket."

Példaként hozta Izraelt, ahol olyan szabályozásról folyik vita, hogy annak a szervezetnek, amely bevételének 50 , vagy több százalékát külföldről kapja, ezt nyilvánosságra kellene hoznia. Az (egyébként szintén Soros-támogatásban részesülő) Átlátszó szerint az izraeli minta arra utal, hogy a kormány az amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár. Ők korábban kérték a Miniszterelnökség által kérelmezett Soros-tanulmányok nyilvánossá tételét, és mivel ezt megtagadták tőlük, most azt írják, perbe fogják a titkosszolgálatokat.