Salamon
6 °C
14 °C

Az ilyen húzásokért utálja a kormány a civileket

2017.01.18. 07:01

2017 első nagy kormányzati kommunikációs hadjárata a (mások mellett) Soros György által is támogatott civil szervezetek ellen zajlik. A szabadságért, egyenlőségért, jogállamért, az emberi jogokért, az állam átlátható működéséért, a korrupció ellen fellépő, a mindenkori kormányokat sokat bíráló civilek érthetően nem Orbánék kedvencei.

Mivel csupa olyasmit kérnek számon, ami összhangban van a magyar törvényekkel és a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményekkel, vitatkozni nehéz velük – ezért próbálják inkább démonizálni és (várhatóan) adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni őket.

Most egy konkrét példán megmutatjuk, hogy az elmúlt fél évben mi történt, amikor a szabályok betartását kérték számon a kormányon.

Strasbourg: az utolsó mentsvár

Ahogy Magyarországon 2010 óta az intézményrendszer gyengítésével – elsősorban az Alkotmánybíróság politikai kinevezettekkel való feltöltésével – jelentősen beszűkültek az emberi jogi jogorvoslat fórumai, úgy értékelődött fel az Emberi Jogok Európai Bíróságának szerepe a hazai jogvédők stratégiájában. Strasbourgban sikerült kimondatni egyebek mellett a kisegyházak jogfosztásának, az előző főbíró menesztésének, az engedély nélküli lehallgatásoknak vagy az ellenzéki képviselők parlamenti megrendszabályozásának a jogellenességét.

Bár a magyar bírót a magyar ügyekben születő döntéseknél leszavazhatják, a befolyása mégis nagy, mert a Magyarország elleni beadványok az ő tanácsához kerülnek, és a befogadott ügyeket az általa vezetett iroda készíti elő. Ezért aztán komoly tétje van annak, hogy ki az EJEB magyar tagja. Sajó Andrással például elégedettek a jogvédők, a kollégái pedig két éve a testület alelnökévé választották.

Január végén lejár az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar tagja, Sajó András kilencéves megbízatása. Utódját az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése választja majd meg három, itthon állított jelölt közül.

Mivel a strasbourgi bíróság jelentősége és hitelessége elválaszthatatlan a bírák felkészültségétől és függetlenségétől, az Európa Tanács a bírákkal szemben támasztott feltételeken túl például azt is előírja, hogy a jelöltállításnak demokratikusnak és átláthatónak kell lennie: ezek hiányában a Közgyűlés visszautasíthatja a listát.

Előírás egyebek mellett az is, hogy a jelölteket nyilvános és nyílt pályázaton kell kiválasztani, elég időt hagyva, hogy a lehetőségről mindenki értesülhessen. Ezeket a szabályokat 2009-ben fogadták el, Magyarországnak most először kellett alkalmaznia őket.

Tavaly februárban a Magyar Helsinki Bizottság már sejthette, hogy

a kormány nem feltétlenül az elvárt módon akar eljárni.

Levelet írtak ugyanis Trócsányi László igazságügyi miniszternek, emlékeztetve a jelöltállítás eljárási szabályaira, és rákérdeztek, hogy az milyen módon történik, illetve hogy hogy áll a folyamat. Válaszában a minisztérium semmi konkrétumot nem árult el, viszont – előrevetítve a későbbieket – az Európa Tanács előírásait "ajánlás jellegű dokumentumoknak" nevezte.

Júniusban a Helsinki megint levélben érdeklődött. Az IM válaszából akkor kiderült, hogy a kormány szakértőkkel konzultált, és a jelöltek listáját már be is nyújtották Strasbourgban. A jelöltek nevét nem közölték. A Helsinki erre a szakértők kiléte után érdeklődött, ám a tárca személyiségi jogokra hivatkozva ettől elzárkózott.

Júniusban ezért összesen 11 civil (köztük a most szintén betámadott TASZ, a Transparency International Magyarország és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet) kérte levélben Trócsányi minisztertől a lista visszavonását és nyílt pályázat kiírását.

Az IM ekkor már egyáltalán nem reagált.

15 magyarországi civil szervezet erre az Európa Tanácsnak írta meg a jelöltállítás átláthatatlanságával kapcsolatos kifogásait.

Mint utóbb kiderült, első körben májusban a kormány Raisz Anikót, Schanda Balázst és Tallódi Zoltánt jelölte. Raisz nemzetközi környezetjogász és a Trócsányi-kabinet tanácsadója az IM-ben. Schanda alkotmány- és egyházjogász, Tallódi pedig az IM főosztályvezetőjeként a kormányt képviseli az EJEB előtti perekben.

Vagyis a háromból két jelölt erősen kötődött a kormányhoz.

A jelölteket az EJEB Közgyűlésének tanácsadó bizottsága véleményezte. Jóval később, az utolsó kör jelöltjeiről szóló, közérdekű adatigényléssel kikért belső kormányzati előterjesztésből derült ki, hogy Strasbourgban júniusban csak Schanda Balázst tartották alkalmasnak (Raisz esetében a hiányzó bírói gyakorlatot, Tallódiéban pedig azt kifogásolták, hogy szakmai tapasztalatai az IM-beli tevékenységéhez kötődnek).

Augusztus végén a kormány már maga közölte, hogy kik az új jelöltjei: Schanda és Tallódi maradtak, Raisz helyére Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogász került, aki miniszteri biztosként az új közigazgatási perrendtartás kodifikációját vezeti az IM-ben. A civilek szeptemberben megint tiltakoztak az átláthatatlan jelöltállítás miatt, és ismét tájékoztatták az Európa Tanácsot a kiválasztás hiányosságairól.

Az ET Közgyűlésének főtitkára a lista átvételekor jelezte a kormány képviselőjének, hogy

mivel a jelölteket nem pályázaton választották ki, vissza fogják őket utasítani.

A kormány erre októberben visszavonta a jelöléseket és pályázatot írt ki . Végül tehát beigazolódott , amire a Helsinki Bizottság már az év elején figyelmeztette a kormányt:

vannak szabályok, amiket nem lehet önkényesen felrúgni.

A pályázatok benyújtására a kormány csak két hetet hagyott, és az elbírálás folyamatáról se sokat közöltek, de már ez is nagy előrelépés volt. A végleges jelöltek kilétét az Európa Tanács közölte, december közepén.

Az eredeti jelöltek teljesen lecserélődtek (Schanda Balázst novemberben alkotmánybíróvá választották), a végleges listán Füzi-Rozsnyai Krisztina, az Alkotmánybíróság előző elnöke, Paczolay Péter és Sonnevend Pál, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetője szerepelnek.

A három végleges jelölt közül tehát csak egynek van kormányzati kötődése,

és neki se annyira erős, mint az első körösökének.

A jelölteket január 12-én hallgatták meg Strasbourgban, az új magyar bíróról várhatóan január 24-én dönt az ET Parlamenti Közgyűlése.