Forrnak az indulatok a Naphegyre tervezett óriásház miatt

2017.02.06. 11:13 Módosítva: 2017.02.06. 11:17

„Van a házunkban egy szeizmográf, amit minden évben megnéznek a szakemberek. Ez azt mutatja, hogy évi másfél millimétert csúszik a ház lefelé” – panaszolja a fővárosi Lisznyai utca egyik idős lakója néhány öltönyös úriembernek. A Budai Középiskola aulájában ácsorognak, oda hívott össze egy lakossági tájékoztató fórumot az a cég, amely a Naphegyre tervez építeni két társasházat összesen 88 lakással.

lisznyai

Feszült a légkör, jönnek a kérdések. A fő probléma, hogy az építkezésen 14 méter mélyen kiszedik majd a földet a meredeken emelkedő telekről, hogy az a lenti, Naphegy utca síkjába kerüljön, és így épül majd rá a mélygarázsos-duplaliftes-ötemeletes ház.

„A másfél milliméter csúszás elég ahhoz, hogy a házunk bejárati kapuját évente kelljen cserélni, mert hamar szorulni kezd a földmozgástól, illetve reped is az épület. Higgye el, meg fog csúszni, ha onnan annyi földet kiszednek” – folytatja a férfi.

Tíz éve kezdődött történetről van szó, az akkori telektulajdonos-beruházó ekkor kért építési engedélyt. Közben négy társasház összefogott és pert indított, a Kúriáig jutott az ügy, onnan vissza elsőfokra, végül elbukták. Aztán a válságot nem tudta átvészelni a tulaj, ekkor vette meg ezt a projektet is több másikkal együtt "csomagban" egy távol keleti intézményi tulajdonosi kör, akik már minden engedély birtokában, egy 2014-ben kiadott jogerős építési engedély alapján kezdenek neki a beruházásnak.

Az építtetők pedig most értetlenül állnak az egész előtt. Azt mondják,

  • viszonylag nagymértékű földmunkát jelent az építkezés, ám ez egyáltalán nem egyedülálló: a szomszédos MTI fotólabor hasonló technológiával, hasonló 14 méteres mélységben épült meg az 1970-es években.
  • A telekszomszéd pinceszintje is mínusz 9 méteren van, repedéseket tudomásuk szerint egyik épületen sem tapasztaltak.
  • Az évekig tartó pereskedés során az összes létező engedélyező hatóság, szakhatóságok megvizsgálta az építési telket és az engedélyezési tervdokumentációt és mindent rendben találtak.
  • Nem ismerik, milyen adatokra hivatkozik a szeizmográfot említő lakó, hol található ez a mérőeszköz, és az adatokból a szakemberek milyen következtetéseket vontak le.

Ami pedig a technológiát illeti, az úgynevezett munkatérhatárolással kezdenek, ami

egymás mellé lefúrt, 80 cm átmérőjű vasbeton cölöpökből épülő támfalat jelent.

Ez tartja meg a földtömeget a beruházás idejére, így termelik majd ki a földet a munkagödörből.

A generálkivitelezőnek van egy mindenre kiterjedő, "harmadik fél", azaz a szomszédok kárait is megtérítő keretbiztosítása. A szakértők éppen a napokban járják végig a szomszédos épületeket, hogy lefotózzák és az utcáról le is videózzák az állapotukat, ami bizonyító erejű lehet, ha valaki az építkezésre hivatkozva akar perelni.

MKB-tól az éjszakáig – Nagymenők a beruházás körül

Az ingatlanon a Voltana Kft. tulajdonosként végezteti a beruházást az Xpansion Kft. projektmenedzselésével. A Voltana tulajdonosa egy luxemburgi cég, őket a lakossági fórumon Semsey Barna képviselte. Semsey egy Szingapúrban élő befektetési bankár, ő volt a tanácsadója és képviselője vevői oldalról az MKB adásvételének. A mostani projektnek információink szerint távol-keleti nagybefektetők, alapok a végső tulajdonosai.

Az Xpansion egyik tulajdonosa Mervó József, aki szintén ott ült a lakossági fórumon. Ő ismert szereplője az ingatlanfejlesztési biznisznek, egykor a Grupo Milton vezérigazgatója volt. Ez a spanyol cég akarta megépíteni a pátyi golffalut és a sávolyi motorpályát. Testvérével, Mervó Tamással éttermeket is üzemeltetnek, például a Kopaszi gáton, de övék a 2009-ben felgyújtott MOM parki Leroy, és ők csinálták a Rió szórakozóhelyet is Petőfi híd tövében.

Több ember, kevesebb zöld

De nemcsak a földmunkák aggasztják a Naphegy keleti oldalának lakóit, hanem az is, hogy ezzel a házzal, valamint az Orvos lépcső másik oldalára építendő másikkal 64 új lakás lesz a területen. Most az egyik telken egy kis, gondozatlan kert, illetve egy üresen álló 26 lakásos ház van. Itt ennek bontásával-felújításával és és az új építéssel összesen 26+27 lakás lesz. A másik épület, az üresen álló, egykor több mint száz ember munkahelyéül szolgáló MTI fotólabor helyén 37 lakásos lesz. Az sem tetszik nekik, hogy fákat kell kivágni, meg kell szüntetni a kiskertet.

A lakók petíciót is írtak mindezek miatt, de az ebben lévő konkrét állításokat – például a bontással járó azbesztveszélyről – mérnökszakmai szempontból cáfolta a beruházó cég. A vállalkozás képviselői a lakossági fórumon hozzátették azt is, hogy a speciális helyzetben lévő – például tüdőbeteg, ezért az építkezés okozta portól tartó – szomszédokkal külön egyeztetnek majd, és megpróbálnak segíteni rajtuk. Hangsúlyozták emellett, hogy luxuskategóriás, garázsszintes, portaszolgálatos ház épül, ami egyrészt esztétikailag is kiemelkedő, másrészt szerintük összességében emeli a környéken lévő lakások értékét.

A PM budavári képviselője, V. Naszályi Márta régóta követi az ügyet, ő úgy fogalmaz:

az építkezés jogszerű, de az ott lakókkal és az odaköltözőkkel szemben sem etikus.

A politikus azt mondja, hiányolja a hatástanulmányt – ami nem egyenlő a jogszabályok betartásáról szóló különböző kötelező mérésekkel és dokumentumokkal - arról, mit okoz egy ilyen beruházás a környéknek, az utcának, a forgalomnak, az óvodáknak. Azt is kifogásolja, hogy a lakók 10 éven át senkitől nem kaptak tájékoztatást arról, mi készül, és hogy az önkormányzat nem veszi figyelembe, hogy egy adott környék hogyan, milyen irányban szeretne fejlődni. Azt pedig cinikusnak értékelte, hogy a beruházók azt mondják, mivel szép épület épül, drága lakásokkal, ezért a környék nívóját is emeli a projekt.

Ez ellen viszont az építtető tiltakozik, azt mondja, nem igazak és nem is a projekthez kapcsolódnak a vádak, a politikus önkormányzati eljárásokat kritizál benne. „A környéken élők pontosan tudják már évek óta, hogy erre az ingatlanra lakóház fog épülni. Nemcsak a kerület által 2003-ban készített kerületi szabályozási tervet kapták meg, hanem az előző tulajdonos által 2007-ben készített engedélyezési tervet is” – írták lapunknak.

latv

Hozzátették: az engedélyezési dokumentációhoz csatolt, a szomszédok által is megnézhető városrendezési hatástanulmány forgalomtechnikailag és környezetvédelmi szempontokból is vizsgálta a tervezett beruházás hatását a Naphegy egészére nézve. „Ez kimutatta, hogy a jelenlegi állapotot minimálisan befolyásolja az új épületszárny megjelenése”.

Az építkezés a tervek szerint jövő nyáron fejeződik be.