Erzsébet
0 °C
7 °C

Strasbourg: Magyarország megsérti a menedékkérők jogait

2017.03.14. 11:34

Az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az, ahogy Magyarország a menedékkeresőkkel a határ mellett felállított tranzitzónákban bánik – mondta ki mai, egyhangúlag meghozott döntésében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A strasbourgi bírósághoz két bangladesi férfi (Iliasz Iliasz és Ali Ahmed)  fordult, akiket a magyar hatóságok – panaszuk szerint – menedékkérelmük elutasítása után, a fellebbezés idején a röszkei tranzitzónában fogva tartottak, majd visszaküldtek Szerbiába.

A két férfi az elsők között volt, akik a 2015 szeptemberében hatályba lépett új szabályozás idején menedékkérelmet adtak be, ők szeptember 15-én érkeztek a határhoz.

Bár a hivatalos magyar álláspont az, hogy a tranzitzóna szabadon elhagyható Szerbia felé, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy

a két férfit a tranzitzónában jogellenesen fogva tartották, és a jogorvoslathoz való jogukat sem tudták érvényesíteni.

A bíróság azt is megállapította, hogy a két férfi Szerbiába való visszaküldése is jogsértő, mivel a magyar hatóságok nem támasztották alá konkrét indokokkal, hogy miért tekintik Szerbiát minden migráns tekintetében biztonságos országnak, és figyelmen kívül hagyták az ennek ellentmondó nemzetközi és civil jelentéseket. Ezért fennállt a veszély, hogy ott, vagy a sor végén, Görögországban embertelenül vagy megalázóan bánnak velük.

A bíróság kimondta, hogy

a tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik,

nem területen kívüli intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogva tartási helyeken.

A bíróság 10-10 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot, valamint a két bangladesi peres költségeinek megtérítésére. Az ítélet egyelőre nem végleges, mert ha a bíróság befogadja a fellebbezést, amire a kormánynak 3 hónapja van, az ügy még a nagykamara elé kerülhet. A mai döntés ugyanakkor illeszkedik a strasbourgi esetjogba, mivel korábban már születtek hasonló döntések, ezért az tűnik valószínűbbnek, hogy az ügy itt megáll.

Az ügy több szempontból is kiemelt fontosságú. Egyrészt ha véglegessé válik és az Országgyűlés nem változtat a szabályokon,

az összes menedékkérő eséllyel kereshet jogorvoslatot Strasbourgban.

A kormánytöbbség ráadásul épp a múlt héten fogadott el egy, a most egyezménysértőnek ítéltnél is szigorúbb feltételeket teremtő törvénymódosítást: a "jogi határzár" értelmében lényegében az összes menedékkérőt a tranzitzónákban felállítandó konténerszállásokon helyeznék el.

A jogvédő civil szervezetek fel is szólították, Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvényt, hanem kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A migránsokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot jól mutatja, hogy

Orbán Viktor egy hete

emberi jogi szépelgő handabandának minősítette a jogi határzárral kapcsolatos kifogásokat.

Azt, hogy mennyire szépelgő a handabanda, olvasóink is eldönthetik a tranzitzónánál készült riportunk alapján, amelynek konklúziója, hogy a kormány direkt szívatja azokat a menekülteket is, akik a kormány ígéretében bízva legálisan lépnének be az országba. A magyar kormány embertelen bánásmódja egyébként a tranzitzónák miatt létrejött kényszertáborokban ér csúcsra, ahol a hatóságok egy ideig még az orvosokat sem engedték dolgozni, noha anyák csecsemőkkel kényszerülnek a szabadban, a porban élni.

A két bangladesi férfit a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Pohárnok Barbara képviselte.