Hiába ígérték, alig van oltóanyag

bex
2017.03.17. 14:59

Negyedik hónapja akadozik az ellátás, így hosszasan kell kutakodnia annak, aki a gennyes agyhártyagyulladást okozó Meningococcus B elleni oltóanyagot akarja beszerezni. A Bexsero hiába drága – egy adag 27 és 40 ezer forint között van, és a védettséghez két adag kell –, az igény továbbra is sokszorosa a tavalyinak.

„Rengetegen telefonálnak mindennap, de semmi biztatót nem tudunk mondani: a beszállító nem ígér semmit, a héten is érdeklődtünk” – ez volt a leggyakoribb válasz, amit kaptunk a gyógyszertáraktól, ha az oltóanyagról kérdeztünk.

Az igény tavaly november-decemberben ugrott meg a szer iránt, amikor gyors egymásutánban több, halálos kimenetelű megbetegedésről szóló hír jelent meg. Igaz, ez nem jelentett járványt, és arról sincs szó, hogy látványosan több lett volna a megbetegedés, mint korábban. 2015-ben 36, tavaly 47 megbetegedést regisztráltak. Előbb kilenc, 2016-ban 8 esetben végződött halállal a megbetegedés, amely elsősorban a csecsemőket és a kamaszokat veszélyezteti:

Százszoros igény

Az év elején az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) azt ígérte, január végére rendezik a „pillanatnyi hiányt” és pótolják a Meningococcus B elleni oltóanyagot (Bexsero), amelyből tavaly négyezer doboz fogyott – tehát kétezer embert, főként kisgyereket oltottak be. (Jóval kevesebbet tehát, mint a baktérium C típusú törzse ellen védelmet nyújtó, államilag támogatott Neisvac C-vel. A kétéves kor alatt év eleje óta ingyenes, addig adagonként hétezer forintba került oltásból tavaly 100 ezer fogyott el.)

„Az OGYÉI felkérte az egyik gyógyszer-nagykereskedőt, hogy hozzon be külföldről egy nagyobb tételt, hogy a magyarországi igényeket ki lehessen elégíteni. Az egyeztetés eredményeképpen remélhetőleg január negyedik hetére egy nagyobb tétel érkezik az országba, így a Meningococcus B elleni oltás ismét elérhető lesz a patikákban” – tudatta az OGYÉI év elején, ám ez láthatóan nem teljesült egészen.

Három budai és öt pesti kerület nyolc gyógyszertárából háromban egyáltalán nem tudtak Bexserót adni, egyben 25 darab volt készleten, ígéret szerint néhány nap alatt tudtak volna beszerezni rendelésre.

Kilenc megyeszékhely egy-egy belvárosi gyógyszertárában érdeklődve öt helyen tudtak volna rendelésre egy nap és két hét közötti időben szerezni oltóanyagot – ebből egy helyen azonnal lett volna készleten négy darab, tehát két gyerek beoltására elegendő szérum –, öt helyen azt mondták, nincs szer, és nem is tudni, mikor lesz.

„A beszállító levélben értesített minket, hogy van anyag, de aztán kiderült, tévedés volt” – számolt be egy VIII. kerületi gyógyszertár a helyzetről, megjegyezve, hogy a sajtóhírek nagyon felpumpálták az érdeklődést a szer iránt.

Egy kecskeméti gyógyszertárban elmondták: tavaly kéthavonta adtak el egy adagot, de januárban már negyven, februárban ötven doboz ment el – tehát százszorosára nőtt az igény. Itt azonban ezt ki is tudják elégíteni, mert beszállítónak elég oltószere van készleten.

Négyből háromszor B a bűnös

Világszerte évente félmillióan betegednek meg a cseppfertőzéssel terjedő, gennyes agyhártyagyulladás valamely típusával, az esetek tíz százaléka halállal végződik. Magyarországon tavaly és tavalyelőtt a betegek negyede-ötöde vesztette életét, de a kis esetszám miatt nincs értelme összevetni a hazai és a világátlagot.

Észrevétlentől a halálosig

Van néhány igencsak feltűnő tünete a kórnak, amit nem szabad fél vállról venni:

  • tarkómerevség, a beteg nem tudja előrehajtani a fejét
  • hidegrázás
  • hányás
  • eszméletvesztés
  • súlyos esetben bőrvérzések

Lehet, hogy a baktérium sokkal több ember fertőz meg, ám ez sok esetben nem derül ki. Ez az olyan antibiotikumoknak köszönhető, amelyek mindegyik baktériumtörzs ellen hatásosak, ha időben elkezdik a kúrát. Ez akár órákon is múlhat. Az orvosi tapasztalat szerint azonban mire a tünetek alapján egyértelműen felállítható a diagnózis, már nagyon súlyos a helyzet.

Paradox módon sok esetben egy rossz orvosi gyakorlat az, ami megmenti a betegeket: az antibiotikumok indokoltnál gyakoribb felírása. Ilyenkor, vagy mert egy másik megbetegedés miatt indokoltan áll épp antibiotikumos kúra alatt a beteg, úgy eshet át a fertőzésen, hogy lényegében észre sem veszi.

Magyarországon a betegséget okozó Neisseria meningitidis baktérium B és C típusa a legelterjedtebb. Az oltás megjelenése előtt azonos arányban voltak megbetegedések, ám mióta a C elleni oltás megjelent, az esetek háromnegyedét a B adja, amely ellen csak 2015 óta van forgalomban oltás – részben ezzel magyarázható, hogy erre még nincs támogatás, noha az orvosok szerint

szakmai indoka a támogatások közötti különbségtételnek nincs: az esetszám és a betegség kockázatai alapján nem kevésbé indokolt a B elleni oltás, mint a C,

amely a megbetegedések majdnem negyedéért felel. A fennmaradó részt a Magyarországon ritka A, Y és W-135 típusú baktériumtörzs okozza. Ezek ellen szintén van kombinált oltás, de a csekély esetszám miatt nem várható, hogy azokra államilag támogatott lesz az oltóanyag.