Gyárfás
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Oltásellenesek, köszönjük!

D KZG20170306006
2017.03.14. 15:05
  • A kanyaró az egyik vezető halálok a kisgyermekeknél, annak ellenére, hogy biztonságos és olcsó védőoltással megelőzhető lenne. A WHO adatai szerint 2015-ben 134 200 halálos kanyarófertőzést jelentettek a világon, naponta 367-en haltak meg emiatt.
  • A kötelező oltások miatt 2000 és 2015 között 79 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű megbetegedések száma. Ebben az időszakban az oltások 20,3 millió halálesetet előztek meg.
  • Magyarországon 1969 óta kötelező a védőoltás, 1989 óta második, emlékeztető oltást is adnak.
  • Az oltásellenesek miatt olyan országokban is felbukkant a betegség, ahonnan korábban már kiűzték.

A kanyaró egy rendkívül fertőző, veszélyes betegség. Az oltás elterjedése előtt (1980 előtt) évente 2,6 millióan haltak bele a világon, még ma is az egyik vezető halálok a kisgyereknél, pedig már létezik olcsó és biztonságos oltóanyag ellene. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2015-ben 134 200 halálnak lehetett kanyaró az oka, az áldozatok többsége öt év alatti gyerek volt.

Magyarországon kötelező a kanyaró elleni védőoltás, ez az úgynevezett MMR (morbilli – kanyaró, mumpsz, rubeóla) oltás, a gyerekek 15 hónapos korukban kapják meg. A vakcinában élő, legyengített vírusok vannak, amelyek a szervezet válaszreakcióival kialakítják a védettséget. Az oltást 11 éves korban megismétlik az élethosszig tartó hatás miatt. Ezt a második oltást csak 1989 óta adják, de bármikor újrakérhető a háziorvosnál. Erre kicsit később még visszatérünk.

Rendkívül fertőző vírus szövődményekkel

A kanyarót a paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus okozza. Cseppfertőzéssel terjed, légutakon, vagyis szájon és orron, valamint a szem kötőhártyáján kerülhet a szervezetbe. Zárt térben a szálló poron, páracseppeken a légáram távolabbi helyekre is továbbsodorhatja a vírusokat, így nem csak a közvetlen környezetben fertőzhet. A vírus nem bírja a magas hőmérsékletet, zsíroldó és fertőtlenítőszereket, szabad levegőn csak viszonylag rövid ideig marad fertőzőképes.

A vírus terjedéséről az emberi szervezetben érdemes megnézni az alábbi ötperces videót, amelyet két évvel ezelőtt készítettek az amerikai oltásellenes mozgalmakra reagálva. A kanyaró a szervezet első védelmi vonalát támadja erőteljesen. Amikor a vírus bekerül a szervezetbe, megfertőzi a sejteket, és veszélyes vírustermelő központokká alakítja ezeket. A szervezetnek azonban van természetes védelmi vonala, ezek azok a sejtek, amelyek megálljt parancsolnak a vírusnak, ráveszik a már megfertőződött sejteket, hogy pusztítsák el magukat a kórokozóval együtt.

Az eddig leírt folyamatot az emberek általában észre sem veszik, ekkor ugyanis a kanyaró még lappang. A lappangási idő a betegségnél 8-10 nap, ennek második felében már előjön a bágyadtság, gyengeség, de még semmi komolyabb külső jele nincs annak, hogy az illető beteg lenne.

Kanyaró okozta tüdőgyulladás kórszövettani képe
Kanyaró okozta tüdőgyulladás kórszövettani képe
Fotó: Centers for Disease Control and Prevention / Getty Images Hungary

És itt jön a csavar, ami veszélyessé teszi a kanyarót: a vírus idővel bekerül a véráramba, és további szerveket fertőz meg. Nagyjából 5-7 napra van ehhez szüksége. Ekkor kezdődik a második szakasz, megfertőzik a bőrt és a légutakat. A beteg erősen köhögni kezd, magas a láza, előfordulhat erős orrfolyás és kötőhártya-gyulladás is.

A jellegzetes bőrkiütések általában két hét után jelennek meg, először a fejen a fül mögött, utána terjed át az arcra, majd az egész testre. Nagyon aprók, vörös árnyalatúak a kiütések, de a bárányhimlővel ellentétben nem viszketnek. Nem okoznak maradandó nyomot sem, néhány nap alatt eltűnnek. Szerencsés esetben nem alakulnak ki szövődmények, a beteg gyorsan meggyógyul, és egész életére immunitást szerez.

A kanyaró azért veszélyes, mert az esetek 20-30 százalékában szövődmények alakulhatnak ki. A legenyhébbek ezek közül a hasmenés, középfülgyulladás. Közepesen veszélyes a tüdőgyulladás, legsúlyosabb eseteben még súlyos agyhártyagyulladás is kialakulhat, ami néhány esetben maradandó károsodással, halállal is végződhet. A szövődmények 5 éves kor alatt és 20 éves kor felett a leggyakoribbak.

Mivel a kanyarót vírus okozza, kifejezetten a kanyaró elleni hatékony gyógyszeres kezelés nem létezik. Alapesetben a tüneteket kell kezelni, csillapítani a lázat és a köhögést, a többit elintézi a testünk védekező mechanizmusa. A betegség azonban az immunrendszer általános gyengülésével jár, így a beteg érzékenyebb lesz más kórokozókkal szemben. Ha a szövődményt baktérium okozza, akkor antibiotikumot kapnak a betegek.

Köszönjük az oltáselleneseknek

A kanyaró azért került megint a köztudatba néhány évvel ezelőtt, mert az amerikai és nyugat-európai oltásellenes mozgalmak kifejezetten az ezt megelőző oltást tartják veszélyesnek és autizmust okozónak. Hiába bizonyították be azóta többször is ennek ellenkezőjét, és hogy semmi alapja annak, ami miatt nem adják be gyerekeiknek az oltást, egyre nő az oltásellenesek száma.

Nekik köszönhető, hogy a betegség megint megjelent azokban az országokban, ahonnan már évekkel ezelőtt kiűzték. Az Egyesült Államok büszke volt arra, hogy a 2000-es évek után gyakorlatilag kiirtotta a kanyarót az országból, két évvel ezelőtt mégis százak fertőződtek meg egy Disneylandből indult vírustól. Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint ezeket a már kiirtott vírusokat, mint a kanyarót, oltatlan amerikaiak viszik az országba külföldi utazásaikról. Szintén két éve Európában is volt kanyarójárvány, Berlinben egy másfél éves kisgyerek halt meg, akit nem oltottak be a kór ellen. Németországban nem kötelező ugyan az oltás, de az oltásellenes mozgalmak megjelenéséig csak kevesen utasították el.

Az oltásellenesek nemcsak saját magukat vagy gyerekeiket veszélyeztetik, hanem azokat is, akik önhibájukon kívül nincsenek beoltva. A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik valamilyen okból nem kaphatják meg a vakcinát. Ide tartoznak a csecsemők, immunhiányos betegek (daganatos betegség miatt kezeltek, transzplantáltak, terápiás kezelés alatt álló személyek).

Nincs járvány

A kanyaró Magyarországon is a legfertőzőbb gyerekkori betegségek egyike volt. Rendkívül fertőző betegség, a fogékonyak (vagyis a be nem oltottak, vagy akik nem estek át a betegségen) szinte mind megkapják. Azt nem mondhatjuk, hogy százszázalékos a fertőzési arány, mert lehetnek kivételek, de közel van hozzá. Ezért volt veszélyes még az oltás előtti időkben, ha egy gyerek megkapta, nagy valószínűséggel az ugyanabba a közösségbe járó gyerekek mindegyike megbetegedett. Védőoltások nélkül a népesség többsége 5-10 éves korában átesett a betegségen. Az elmaradottabb országokban a mai napig ez a helyzet, de egyre több helyen vezetik be az oltást a világon.

Magyarországon a védőoltások miatt nagyon kevés a kanyarós eset, azok is mind behurcolt betegségek. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a gyerekek 98 százaléka be van oltva, így népességszintű a védettség, emiatt utoljára 2002-ben volt itthoni eredetű megbetegedés, de kanyarós beteget is alig tucatnyit jelentettek be. A mostani esetekben is egy román állampolgártól indult ki a betegség, aki nem volt beoltva. Eddig 31 kanyarógyanús esetről tud az Országos Epidemiológiai Központ, 13 embernél igazolta a betegséget a laboratóriumi vizsgálat.

A lakosság egészét érintő járványveszély nincs, de megerősítették a kanyarófigyelő szolgálatot. Az országok többségében, így itthon is kötelező jelenteni a kanyarós eseteket. Innen tudni, hogy Magyarországon kívül több másik európai országból jelentettek még megbetegedéseket, kisebb helyi járványokat.

Kérhetünk oltást

Óvintézkedésekre azért szükség van, az ÁNTSZ például nem javasolja az utazást azoknak, akik 1969 előtt születettek és nem estek át a kanyarón, azon várandósoknak, aki nem rendelkeznek két oltással, és a 15 hónaposnál fiatalabb kisgyerekeknek, akiknél nincs idő a védőoltás beadására. Az első oltást 15 hónapos korban kapják a gyerekek, de ez speciális esetekben előrehozható. A védettség kialakulásához két hétre van szükség.

Mint már írtuk, Magyarországon 1969-től kötelező a kanyaró elleni oltás, az azután születettek legalább egyszer kaptak ilyen vakcinát. Aki már átesett a betegségen, az védettnek tekinthető, és az oltás bevezetése előtt nagy eséllyel minden gyerek átesett rajta. De 1989-től egy második, emlékeztető oltást is kapnak a gyerekek 11 éves korban. Az első oltást követően az oltottak 93-94 százaléka, a második után az oltottak 97-99 százaléka védett.

Az 1969 után, de 1978 előtt születettek valószínűleg csak egy oltást kaptak, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Az ÁNTSZ honlapján olvasható: ilyen esetekben előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. Ők bármikor kérhetnek oltást a háziorvostól, ha úgy gondolják, a vakcinát receptre lehet megvásárolni a gyógyszertárakban. Az OEK szerint van elég vakcina, de mivel nincs járványveszély, nincs ok a kapkodásra és pánikra.

Borítókép: Egészségügyi dolgozók kanyaró elleni oltóanyagot tartalmazó hűtőládát visznek a makói kórházban kialakított oltópontra 2017. március 6-án. (Kelemen Zoltán Gergely/MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!