Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

A CEU rektora azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá

2017.04.04. 14:42

Csalódott a CEU rektora, hogy a parlament elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, amely lehetetlen helyzetbe hozza a CEU-t. 

A jogszabály még annál is rosszabb, mint amit megismertünk egy hete

- mondta Michael Ignatieff rektor, akit élőben kapcsolták Washingtonból, a budapesti tájékoztatón Liviu Matei, Fodor Éva és Enyedi Zsolt rektorhelyettesek várták a sajtót. A rektor szerint a módosítás betarthatatlan, mert olyat ír elő, amely ellentétes az Egyesült Államok alkotmányával.

Nem tudom, miért nem akarja a magyar kormány megérteni, hogy az USA-ban csak a tagállamoknak van lehetősége oktatási ügyekben államközi egyezményeket kötni. A kormány ragaszkodását a szövetségi tárgyalóparnerhez Washingtonban hitetlenkedéssel fogják fogadni – jósolta Ignatieff.

Ignatieff bejelentette, hogy Áder János köztársasági elnökhöz fordul a most elfogadott törvény miatt, és azt kéri, ne írja alá a törvényt, hanem az Alkotmánybíróságtól kérjen alkotmányos normakontrollt. A kutatási és tudományos intézmények szabadságát az Alaptörvény garantálja, ezért kérjük Ádert, hogy tegye alkotmányos kötelességét – utalt arra Ignatieff, hogy Ádernek a törvényt az Alkotmánybírósághoz kéne továbbítania   A rektor hozzátette, hogy azért is van szerepe Ádernak, mert ő Magyarország egyik rektoraként az államfőtől vette át a kinevezését.

Ignatieff arról is beszélt, hogy bár világszerte a legkomolyabb intézmények fejezték ki támogatásukat a CEU-nak és álltak ki a  tanszabadság mellett,

a legtöbbet a magyar kollégák támogatása jelentette:

az MTA, az egyetemek, a diákok, végül pedig a példátlan vasárnapi budapesti demonstráció. A CEU támogatói azt ismerték fel, hogy az egyetem az összes magyar felsőoktatási intézmény tanszabadságáért küzd – jelentette ki Ignatieff.

Bejelentkezett Washingtonból a CEU-t irányító kuratórium vezetője is, aki azt mondta, a diákoknak és az oktatóknak nem kell aggódniuk, mert az egyetem folytatja a működését. A törvénymódosítást példátlan támadásnak nevezte, ami egy uniós tagállam részéről egy független amerikai intézmény, valamint a tudományos és kutatási együttműködés ellen irányul.

A sajtótájékoztatón az egyetem vezetése azt is bejelentette, hogy

a CEU-t és a Közép Európai Egyetemet nem lehet és nem is fogják szétválasztani, ahogy a kormány szeretné,

mert az amerikai diplomák kiadása nélkül az egyetem működésének semmi értelme. A két intézményről szóló kormányzati kijelentések csak a támadás ürügyét jelentik.

A csalással kapcsolatos kormányzati állítások teljes mértékben alaptalanok, lejárató jellegűek, ezeket a CEU visszautasítja. Az egyetem mindig is törvényesen működött, ha nem így lett volna, a kormány eljárhatott volna a ma is hatályos törvények alapján: azért kellett új törvény, hogy a CEU-t ellehetetlenítsék – hangzott el.

Az egyetem vezetése azt az állítást is falsnak nevezte, hogy a CEU eddig igazságtalan versenyelőnyt élvezett: nem ugyanazokért a diákokért versenyzünk, ezért a versenyelőny értelmezhetetlen. Azoknak a diákoknak, akik a CEU-ra jönnének, többi magyar egyetem nem alternatíva, ők, ha ide nem jöhetnek más külföldi egyetemeket választanának.

Villámgyors volt a vita és a szavazás

Kedd reggel vitáztak róla, kora délután pedig a képviselők többsége meg is szavazta a CEU-ról szóló törvényt. A Fidesz és a KDNP, köztük Orbán Viktor igennel, az MSZP és az LMP nemmel szavazott. A Jobbik és a DK nem szavazott.

A kormány javaslatát azért nevezhetjük lex CEU-nak, mert több rendelkezése kizárólag a CEU-ra vonatkozik, lényegében annak megmaradását lehetetleníti el. Hétfőn meg is szigorították a határidőket, amely még az eredeti terveknél is rosszabb helyzetbe hozza a CEU-t.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a parlamenti expozéjában először jogi-szakmai érveket sorakoztatott, majd Soros György világméretű lejárató kampányáról beszélt, és egy eddig nem ismert Soros György-levelet is felolvasott. Az ellenzéki képviselők a Fidesz károkozásáról beszéltek és diktátorozták Orbánt.

A most elfogadott javaslat még nem lép életbe, ameddig Áder János köztársasági elnök alá nem írja, illetve ki nem hirdetik. Feltehetően az Alkotmánybíróság elé is kerül majd a módosítás, az LMP már megígérte, hogy a testülethez fordul.