Gyöngyi
9 °C
9 °C

KDNP: Brüsszel–Soros–Strasbourg hármas nyomul a magyarok pénzére

2017.04.10. 11:03

A CEU ellehetetlenítését célzó törvény elleni, több tízezres tüntetés másnapján a parlamentben is bőven szó esett a CEU ügyéről. A témában azonban a főszerepet hétfőn Áder János viszi: az államfőnek a nap végéig kell döntenie arról, hogy aláírja-e a törvényt, vagy visszadobja a parlamentnek, esetleg megküldi az Alkotmánybíróságnak.

A 11 órakor összeült parlamentben Kósa Lajossal indulnak a napirend előtti felszólalások. A Fidesz frakcióvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy „Magyarországnak meg kell védenie magát”.

A KDNP-s Vejkey Imre felszólalásának fókuszában pedig „Soros–Strasbourg–Brüsszel triumvirátusa kontra Magyarország szabadsága” áll.

Az ellenzék szerint azonban „fortélyos félelem igazgatja a kormányt” (Kunhalmi Ágnes felszólalása, MSZP), és „semmit rólunk, nélkülünk!” (Schmuck Erzsébet, LMP). A CEU ügyében eleinte kissé bizonytalankodó Jobbik is kiáll az egyetem mellett, legalábbis erre utal Szávay István napirend előtti felszólalásának címe: „A külhoni magyar felsőoktatási intézményeket és a civil szervezeteket sodorja veszélybe a felelőtlen fideszes kommunikáció.”

Orbánnak válaszolnia kell

A kérdésekben már nem lesz szó az egyetemről. Az azonnali kérdéseknél viszont legalább három olyan is van, amelyekre a törvény szerint már kötelező Orbánnak személyesen válaszolnia. A következők miatt kénytelen bemenni a kormányfő az ülésterembe:

„Várható-e paradigmaváltás?” – Jobbik, Gyöngyösi Márton.

„Miért fél a kormány a népszavazástól a bővítéssel kapcsolatban?” – LMP, Schmuck, Sallay, Szél.

„Mi a magyarázat?” – LMP, Hadházy.

Migránspárti sorosisták tüntettek a CEU-ért

Kósa Lajos a szentpétervári, stockholmi és egyiptomi terrormerényletek után a migrációs válság keltette terrorveszélyről beszélt, gyorsan rátérve onnan a CEU-ra. A Fidesz frakcióvezetője szerint

valójában azért volt tüntetés Magyarországon, mert a Soros György támogatta szervezetek érzik, hogy a kormány a migrációs politikájával nem engedi, hogy a sorosista nézetek érvényesüljenek.

Kósa szerint ugyanis a CEU-ról nem szólhat a tüntetés, mert a követelés felvetése is abszurd, ugyanis a törvény nem veszélyezteti a tan-, oktatási és kutatási szabadságot, és a kormány semmilyen egyetem bezárását nem tervezi.

A tüntetés követelése olyan abszurd, mintha azt akarnák elérni, hogy a kormány ne változtassa meg az ég színét kékről pirosra. Kósa mindenkit biztosított, az ég marad kék.

A tüntetés valódi célja tehát – akár a résztvevők tudta nélkül is – az, hogy zavartalanul működhessen a migránsbiznisz, Soros támogatásával.

Példaként a két bangladesi férfi ügyét hozta, akiknek jóvátételt ítélt meg a bíróság. Kósa ebben szervezett bizniszt lát: Soros György szervezete fordult a bírósághoz, az övé volt a szakértő, a Soros György finanszírozta szervezet tiszteletbeli elnöke bíró, akinek a CEU-n is van állása. „Na, ezt a migrációs bizniszt kell megállítani, és ezért van Magyarországon a kormánnyal szemben felháborodás.”

Dömötör Csaba államtitkár egyetértett Kósa Lajossal.

Ezután Kunhalmi Ágnes az egyetem bezárásának veszélyéről beszélt. Az MSZP képviselője szerint életfogytiglan kellene eltiltani a hatalomtól azokat, akik támadják az oktatás különböző szintjeit.

Kunhalmi Ágnes
Kunhalmi Ágnes
Fotó: Kovács Tamás

„Nem tudom, az MSZP milyen felhatalmazással szólal itt meg, kiket tud maga mögött” – reagált Rétvári Bence. „Önök csak úgy mehettek ki, a tüntetésre, ha leveszik a pártlogót, akkor sunnyoghattak az emberek közé. Lehetséges, hogy a tüntetők a kormány egyik vagy másik döntésétől távol tartják magukat, de az MSZP-től is távol akarják tartani magukat” – mondta a KDNP-s politikus, úgy kritizálva ezzel Kunhalmit, hogy eléggé kikezdte ezzel Kósa felszólalását is.

Brüsszel–Soros–Strasbourg

Vejkey Imre az egyiptomi részvétnyilvánítás után arról beszélt, hogy „Clintonné Soros and Co. vereséget szenvedett, de a háborúnak nincs vége”, „kozmopolita erők támadást intéztek a nemzeti-keresztény értékekkel szemben”. A KDNP politikusa szerint a jól szervezett liberális tébolyultak miatt futótűzként terjed az iszlám, a migránsok egyből teret foglalnak, már meg sem próbálják eljátszani az asszimilációt, a Soros formáció támogatásával.

„Már a Brüsszel–Soros–Strasbourg triumvirátus is keresni akar a migránsbizniszen.” A céljuk, hogy „a magyar adófizetők közpénzére ácsingózva ügyvédi díjakkal degeszre keressék magukat, cinkostársaik strasbourgi ítélete alapján.” Vejkey szerint 15 ezer emberrel számolva 40 milliárd forint értékben lehet számítani hasonló ítéletekre.

Párttársa, Rétvári államtitkár válaszul elmondta, milyen segítséget nyújt a magyar kormány a közel-keleti keresztényeknek. Egy-egymillióval támogatta a szíriai ortodox egyházat, és lehetővé tette, hogy az üldözött keresztény csoportok számára fenntartott forrásokból az egyiptomi koptok is részesülhessenek, ha Magyarországon akarnak tanulni. 

Népszavazást akar az LMP

Schmuck Erzsébet megüzente Németh Szilárdnak, hogy szégyellje magát. A rezsifelelős ugyanis az elsöprendő civilekről beszélt, korábban. A kormány politikája nem más, mint a kormánynak nem tetsző civilekkel való leszámolás, a CEU elleni fellépés, a sajtó ellehetetlenítése, azaz a demokrácia felszámolásának folyamata – mondta az LMP plitikusa. „Tegnap egy újság, ma egy egyetem, holnap a civilek, után ki kerül sorra?”

„Rögeszmés ellenségkeresés, csúcsra járatott kormánypropaganda” – adta meg a Fidesz kormányzásának lényegét Schmuck, megemlítve a látszatkonzultációkat.

Rátérve a paksi bővítésre, Schmuck elmondta: a kormány kockáztatja az ország szuverenitását, kényszerpályára terelik az ország energiapolitikáját – az LMP ezért népszavazást akarna, ám ezt a Nemzeti Választási Bizottság mindeddig ellehetetlenítette. Schmuck ezért alkotmánymódosítást kezdeményezne, hogy ilyen kérdésben kötelező legyen a népszavazás kiírása.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában elmondta: a kormány valójában cseh modellt követ, ott szintén államközi szerződésekhez kötik a külföldi egyetemek működését.

„Minden állam joggal küzd külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben” – mondta Dömötör, az amerikai törvényre hivatkozva, amely rendelkezik a külföldi ügynökök státuszáról. Igaz, az nem arról szól, amiről a magyar törvény.

Simicskázással ért véget az első rész

Szávay István a Jobbiktól arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány CEU-t ellehetetlenítő harca remek hivatkozási érvet jelent Romániának is, ha az ottani kormány a magyar intézményeket akarná bezárni.

„Egyetértünk önökkel abban, hogy legyen átlátható, ha egy civil szervezetet valamilyen érdekből felhasználnak. De ne csak külföldről, hiszen nem csak onnan lehet ezt megtenni” – mondta a kormánypárti Civil Összefogási Fórumra utalva. A mai napig nem tudni, milyen több százmilliós forrásból plakátolták ki az országot Vonával, Gyurcsánnyal meg „egy transzvesztita hajléktalannak tűnő bohóccal.”

Rétvári szerint fából vaskarika, ahogy a Jobbik nemzetinek látszó érvekkel védi Soros Györgyöt. Az államtitkár tévesnek látja az érvelést, ugyanis a CEU-KEE-hez hasonló konstrukcióban nem működnek magyar kötődésű egyetemek a határon túl, így ez csak egy „kínkeservvel kitalált riogatás.” A választ végül simicskázással fejezte be, miszerint Vona eladta a párt lelkét, olcsóbban kínálva, mint bármelyik másik párt – zárta le a napirend előtti felszólalások sorát Rétvári.

Ezt kapja az ellenzék, ha nem politizál

Nyilván minden politika, de a jobbikos Dúró Dóra kérdése azért mégsem szállt bele páros lábbal a kormányba, amikor az iránt érdeklődött az Emmitől, hogy „mit kíván tenni a kormány a zsámbéki templom folyamatos pusztulása ellen”.

Rétvári válasza lehetett volna annyi, hogy a kormány 971 anyaországi és 301 külhoni templom felújítását támogatta 21 milliárd forintból, és 5,8 milliárd forintot adott 57 hazai 20 határon túli új templomra.

De nem ez lett, hanem: „Kérdezze meg az ön mellett ülő pártelnökét arról a nyilatkozatáról”, amely szerint az „iszlám az emberiség utolsó reménye.” Rétvári szerint jó lenne összhangba hozni a nyilatkozatot a kereszténységért való aggódásért, különösen, hogy a Jobbik nem támogatta a keresztény kultúra védelmére irányuló alaptörvény-módosítást.