Orsolya
7 °C
17 °C

Sólyom: A CEU-törvény egyértelműen alkotmányellenes

2017.04.12. 18:56
A felsőoktatásról, az egyetemek autonómiájának elvételéről vitatkozott a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport szerda délután. Az eseményt moderáló Sólyom László egyértelmű véleményt mondott a CEU-törvényről: a volt köztársasági elnök szerint teljesen világos, hogy az több alapvető alkotmányos jogelvvel megy szembe, vagyis alaptörvény-ellenes, ezért azt meg kell semmisíteni.

Amióta lejárt az elnöki mandátuma, Sólyom László csak kivételes esetekben, vagy még akkor sem szólal meg a nyilvánosság előtt. Így volt súlya annak, hogy elvállalta a mérsékelt konzervatív értelmiségieket, többek között Orbántól eltávolodó volt minisztereket tömörítő Eötvös Csoport felsőoktatásról szóló vitaestjét.

Az Eötvös Csoport korábbi rendezvényein határozott bírálatok hangzottak el többek között a közoktatással, a populizmussal, a gazdaságpolitikával kapcsolatban; most pedig Sólyom is ott volt a vasárnapi nagy létszámú CEU melletti tüntetésen, az elmúlt napokban ráadásul több, inkább jobboldaliként elkönyvelt kutató is kiállt a CEU-ra szabott, az amerikai egyetem jövőjét fenyegető törvénnyel szemben, így tőle is lehetett számítani egy határozottabb megszólalásra.

Sólyom ezt megtette: rövid, de velős kritikát mondott a CEU-törvényről, amivel kapcsolatban olyan alapvető alkotmányossági problémák vannak, hogy azt a volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök szerint nincs más megoldás, mint azt visszavonni. Szavai szerint a jogi lehetetlenséget nem oldja meg az a Palkovics-féle állítólagos kiskapu, amit egyelőre nem is igazán lehet értelmezni. De idézzük inkább Sólyomot a törvény körüli abszurd kanyarokról.

„Elég cseppfolyós a helyzet, nehéz eligazodni, hogy mi is a helyzet ezzel a törvénnyel. Azzal harangozták be, hogy csalást találtak 23 intézménynél, aztán már inkább csak arról volt szó, hogy a CEU-nál találtak csalást, majd az Oktatási Hivatal közölte, hogy nem is csalt a CEU.” Majd azzal folytatta, hogy „most meg már ott tartunk, hogy az a baj, hogy a CEU túl jó, versenyhátrányban vannak miatta a magyar egyetemek, ezért teljesítsen egy olyan feltételt, amely jogilag teljesíthetetlen.Ć

A legújabb csavart, azt a Palkovics-féle megoldási javaslatot, ami szerint nem is olyan nagy baj, ha a CEU-nak nem lesz működési engedélye, attól még kiadhat amerikai diplomát, Sólyom szerint egyelőre egyszerűen nem lehet értelmezni.

Nézzük meg, hogy maga a törvény alkotmányos-e. Nem az, teljesen egyértelműen alkotmányellenes

– mondta Sólyom, és a Bibó-kollégium értékelését idézte a törvény szövegéről, mely azt kérte – mint kiderült, hiába – Áder Jánostól, hogy emeljen alkotmányjogi vétót a törvény ellen. A bibósok érveivel Sólyom szerint „nagyrészt egyet lehet érteni”: a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítás alaptörvénybe ütközik.

Régóta fennálló jogszerű állapotot változtat meg a törvény. Figyelembe kellene venni a hosszan tartó jóhiszemű joggyakorlást, mely megfelelt a jogszerű helyzetnek. Itt a jogbiztonság elvének alkotmányos feltételével mennek szembe.

Sólyom értékelése szerint, miközben a mostani törvény a jogbiztonság követelményének egyáltalán nem felel meg, több lényegi jogelvvel is szembemegy: ilyen a jogbiztonság általános elvén túlmenően a szerzett jogok védelme, az önkényes változtatás tilalma, valamint a kellő idő biztosítása a változásokra való felkészülésre – Sólyom szerint a mostani törvénymódosítás egyik feltételt sem teljesíti.

A változásnak persze tartalmilag is alkotmányosnak kellene lennie, folytatta kritikáját Sólyom László, de mint mondta, a CEU-törvény esetében ez sem valósul meg. Álláspontja szerint ugyanis a törvény az oktatás szabadságát korlátozza, ez pedig különlegesen erős jogelv: az alaptörvényben „a szólásszabadsághoz vagy a sajtószabadsághoz hasonlóan privilegizált, ebből következően csak akkor lehetne korlátozni, ha az elengedhetetlenül szükséges”. Ilyesmi azonban a törvény hivatalos indoklásában egyáltalán nem jelent meg, abban az államérdekre és közelebbről meg nem határozott nemzetbiztonsági érdek érvényesítésére hivatkoznak.

Ez olyan általános, ami a legkevésbé sem engedi meg egy ilyen kiemelt jog szűkítését

– mondta Sólyom László.

Sólyom is kiemelte azt, ami már számos bírálatban elhangzott: a törvény a menet közben benyújtott módosítással teljesíthetetlen feltételekhez köti az intézmény további működését, hiszen a friss magyar törvény kiköti, hogy az amerikai szövetségi kormánnyal kell államközi szerződést kötni a további működéshez, „miközben tudjuk, hogy ez Amerikában lehetetlen, és ezt most már az amerikai külügyi szóvivő is leszögezte, hogy ez ki van zárva” – fogalmazott.

De Sólyom szerint ettől az értelmetlen és teljesíthetetlen feltételtől függetlenül is alkotmányellenes az, hogy a magyar törvény a működést gyakorlatilag egy biankó nemzetközi szerződéshez köti:

Senki nem látja előre, hogy ez miről szólna, vagyis olyan szabad kezet adna magának az állam, ami szintén ellenkezik a jogbiztonság elvével.

A kérdés, hogy mi a teendő – zárta értékelését Sólyom. Álláspontja szerint ezt a törvényt meg kell semmisíteni, ehhez pedig alkotmányossági vizsgálatra van szükség. Miután Áder János arra hivatkozva, hogy szerinte semmiféle alkotmányos aggály nem merül fel a törvénnyel kapcsolatban, azt aláírta, még három módon kerülhet a törvény az Alkotmánybíróság elé: kérheti ezt az ombudsman, a parlamenti képviselők negyede, valamint a bíróság.

Sólyom László a várható fejleményekkel kapcsolatban nem mondott semmi határozottat; bár szerinte teljesen egyértelmű, hogy a törvény alkotmányellenes, politikai jóslásokba nem bocsátkozott. „Meglátjuk, ezzel tud-e, fog-e élni valaki, azután majd a bíróság bölcsességén múlik, hogy fognak dönteni.”