CEU-ügy: annyi a hazugság, hogy alig győzi az ember

Orbán Viktor szerdán Brüsszelbe látogatott, hogy délután három órától az Európai Parlamentben vitázzon, többek között a CEU-ról. Nem indul könnyű helyzetből a miniszterelnök, mert szinte az egész világ ellene van, és az egyetem ügyében eddig elmondott kormányzati érvekről is kiderült már, hogy nem igazak. 

Mindenki kiveszi a részét

Egy hónap telt el azóta, hogy a kormányzat támadást indított az ország egyik legjobb egyeteme, a Soros György által alapított Central European University (CEU) ellen. Első lépésként minden előzetes egyeztetés nélkül benyújtottak, majd rohamtempóban elfogadtattak a parlamentben egy törvényt, amely ellehetetlenítheti az egyetem további működését Magyarországon. 

A lex CEU-ként elhíresült törvény példátlan nemzetközi felháborodást váltott ki a kormánnyal szemben, amelyre a Fidesz egészpályás kommunikációs offenzívával válaszolt. A miniszterelnöktől a kancelláriaminiszteren és az oktatásért felelős államtitkáron át a kormánypárt frakcióvezetőjéig bezárólag mindenki kiveszi a részét a kommunikációs hadjáratból.

A nettó hazugságok mellett súlyos csúsztatásokat dobnak be a CEU-ról, ezeknek a célja egyértelmű: össze akarják zavarni a közvéleményt, azaz a választókat, hogy a nyakukba ömlő információzuhatagból végül ne tudják kibogozni, hogy mi igaz és mi hamis.

Összeszedtük a kormányzati szájakból legtöbbet hangoztatott, legsúlyosabb valótlanságokat, hogy olvasóinknak könnyebb legyen tájékozódniuk a kérdésben.

Nincs egy képzésért két diploma 

A kormány kommunikációjának egyik lényeges eleme, hogy a CEU csal, mert hallgatói két diplomát szereznek, pedig csak egy képzésben vesznek részt. Ez nem igaz, a CEU automatikusan „csak” egy diplomát ad. Egy amerikait. Aki magyar diplomát is akar, annak magyar akkreditáltságú programokat és egyéb pluszfeladatokat (pl. szigorlat) is el kell végeznie.  

Amikor a 444 megkérdezte Kovács Zoltánt, hogy amerikai vagy magyar diplomát kapott-e a CEU-n, Kovács azt felelte, hogy nem tudja, de meg fogja nézni. Annyi biztos a kormányszóvivő szerint, hogy „Közép-európai Egyetem diplomát” kapott. Ez viszont hazugság, ugyanis amikor ő a CEU-n diplomázott, akkor még nem is volt KEE, csak CEU.

Nincs négy CEU, se három

Kósa Lajos múlt héten azt mondta, hogy „a CEU név négy egymástól elkülönült szervezetet takar”. Válaszul a CEU közölte, hogy nincs négy CEU, csupán arról van szó, hogy más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a CEU-hoz is kapcsolódnak külön jogi személyek. Például van az egyetemnek szakmai könyvkiadója, és a kollégium üzemeltetését végző gazdasági társasága. Ezek viszont nem végeznek oktatási tevékenységet. 

Áder János a Trefort Gimnáziumban kedden azt mondta, hogy szerinte három CEU van. Az egyetem rektorhelyettese közleményben reagált: „Nem felel meg a valóságnak, hogy három Közép-európai Egyetem lenne. Intézményünk két egységből áll, az amerikai akkreditáltságú CEU-ból és a magyar akkreditáltságú KEE-ből.”

Amerikai képzés van, offshore nincs

Lázár János szerint a CEU ott csal, hogy amerikai diplomát ad, de nem amerikai képzést nyújt a hallgatóknak. Ez nem igaz, hiszen a CEU hallgatói pont azért kapnak amerikai diplomát, mert az egyetem képzéseit az Egyesült Államokban akkreditálták, azok angol nyelven, amerikai oktatási stílusban történnek.

Lázár szerint aki a CEU-ra jár, az kap ugyan amerikai diplomát, de nem amerikai képzésért cserébe. Amit mondott, nem igaz, mert a CEU egyetemként van bejegyezve az USA-ban, az intézmény hallgatói viszont Magyarországon vesznek részt a képzéseken.

Kormányoldalról többször fantomegyetemnek nevezték a CEU-t, Kósa Lajos pedig egyenesen offshore egyetemnek titulálta. Nehéz megmondani, hogy pontosan mit akar érteni ez alatt a Fidesz frakcióvezetője, de az biztos, hogy a CEU amerikai egyetem, amely 25 éve működik Magyarországon. Hasonlóan sok más tekintélyes amerikai egyetemhez, amelyek az Egyesült Államokon kívül működnek.

Nincsenek versenyhátrányban a hazai egyetemek

Lázár szerint a CEU-val szemben versenyhátrányban vannak a magyar egyetemek, mert azok nem tudnak amerikai diplomát kiadni, mint CEU. Ez is hazugság, ugyanis bármelyik magyar egyetem kiadhat külföldön elfogadott diplomát, ha partnerséget köt egy külföldi egyetemmel. Egyébként több magyar állami egyetem (ELTE, Debreceni Egyetem, Corvinus) is azzal csábítja ide a külföldi diákokat, hogy az ott megszerzett diplomát az egész EU-ban elfogadják – írta a 444.

Nem szívja el a forrásokat a magyarok elől

A CEU egy magánegyetem, nem kér pénzt az államtól a tevékenységéhez, semmilyen forrást nem szív el bármilyen más magyarországi egyetem elől, így nincs értelme ennek a sokszor hangoztatott kormányzati állításnak állításnak.

Ha az intézmény kormányzati támadói olyan támogatásokra gondolnak, mint mondjuk egyes szakmai programok alapján elnyerhető, európai kutatási támogatások, akkor viszont nagyon furcsa, fordított ok-okozati viszonyban gondolkoznak. Attól nem lesz nemzetközileg versenyképesebb egy állami egyetem szakmai programja, ha egy sokkal jobbat agyonvágunk, mások nem fognak több pénzt nyerni a kutatásaikra, ha a CEU nem pályázik. Pláne, hogy más intézmények pont az ilyen kutatásokba becsatlakozva tanulhatják meg könnyebben, hogy milyen szintű felkészültséggel léphetnek előrébb.

Hasonló logika igaz a diákokra is: ha világszínvonalú tudásra vágyó legjobb diákjaink előtt bezárjuk azt, ami ilyet nyújt, attól nem lesz a többi egyetemünk szakmaisága előrébb kicsit sem. Nem fognak a legjobbak Kaposvárra vagy Debrecenbe menni, ha CEU-t bezáratják, hanem el kell menniük legalább Nyugat-Európáig már egyetem alatt. Pontosan ugyanúgy értetlenkedhetnénk, ha holnap adminisztratív húzássokkal megszüntetnék a Műszaki Egyetem mérnökképzését arra hivatkozva, hogy így majd nem szívják el a többi egyetem elől a tehetséges diákokat.

2016-ban volt az első ellenőrzés

A kormány a CEU megtámadását egy vizsgálatra alapozta, amelyről Orbán Viktor azt állította, hogy négy-öt évente elvégzik. Ebből arra lehetett következtetni, hogy 2011-ben is volt ilyen ellenőrzés a külföldi egyetemeknél, de akkor még minden rendben volt. A miniszterelnök szavait maga az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) cáfolta: „Az Oktatási Hivatal a működési engedélyek felülvizsgálatát 2016-ban kezdte meg. Korábban (...) nem végzett ilyen jellegű felülvizsgálatot" – válaszolta a minisztérium a Hvg.hu-nak.

A Fidesz frakció szóvivője, Halász János az Index kérdésére még kitartott amellett, hogy korábban is volt ilyen átfogó vizsgálat a külföldi egyetemeknek. A párt kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs viszont érdeklődésünkre elismerte, hogy „talán pontatlan volt” a megfogalmazás, azóta nem is hallani arról a narratíváról, korábban is lett volna ilyen ellenőrzés. 

Nem működött törvénytelenül a CEU

A kormányzat CEU-ellenes offenzíváját az Oktatási Hivatal 2016-ban végzett ellenőrzése alapozta meg. Eszerint a hivatal 28, Magyarországon működő külföldi egyetem közül 27 intézményben tárt fel szabálytalanságokat. Az Oktatási Hivatal jelentése megállapította, hogy voltak szabálytalanságok, ezek azonban nem törvénysértések. Ráadásul a hivatal azt is kimondta, hogy a CEU-nál a szabálytalanságok pótlása, javítása mind folyamatban van, egy részük már meg is történt.

A CEU-nál talált három mulasztás (programakkreditáció, adatszolgáltatás a Felsőoktatási Információs Rendszernek, még nyilvántartásba nem vetetett képzések) pótlása folyamatban van – sőt, nagy részben ez azóta meg is történt. Ha valami törvénytelenné teszi a CEU működését, az épp az Emmi által beterjesztett törvényjavaslat. Ez valóban olyan új feltételeket határoz meg, amelyeknek a Közép-európai Egyetem a törvény elfogadása után nem fog megfelelni – írtuk korábbi cikkünkben. 

Az államtitkár kiskapuja törvénytelen

Palkovics László oktatási államtitkár április közepén azt mondta a Hvg.hu-nak, hogy az új törvény miatt a CEU legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény új feltételeit, és a budapesti intézmény ezután is kiadhat CEU-s diplomát.

– mondta az egyetem rektorhelyettese a Mandinernek. 

A lex CEU egyébként két új feltételt szab ahhoz, hogy az amerikai CEU-nak működési engedélye legyen Magyarországon, és a budapesti Közép-európai Egyetemmel közös sajátos modellje tovább működhessen: a CEU-nak az USA-ban létre kellene hoznia egy kampuszt oktatókkal és hallgatókkal, és előzetes megállapodás szükséges az USA és Magyarország között, majd pedig nemzetközi szerződés New York állammal. Ez az év végéig adott határidőig szinte lehetetlen – írtuk korábban. 

A CEU tárgyalna, a kormány nem

Miért nem akar együttműködni a CEU? – tette fel a kérdést egy kormányinfón Lázár János. A kérdés által implikált állítással szemben a valóság az, hogy a CEU folyamatosan keresi az együttműködést, a tárgyalást a kormánnyal, amely azonban nem hajlandó szóba állni az egyetem képviselőivel. „Jelen pillanatig semmilyen egyeztetésre, konzultációra vagy tárgyalásra nem került sor a kormány és az egyetem vezetése között, bár egyetemünk több ízben megkereste a minisztériumok illetékes kormánytisztviselőit” – írta április 20-i közleményében a CEU. Úgy tudjuk, a helyzet azóta sem változott. 

A kormány egyébként szeretne tárgyalni a CEU-ról, csak nem a CEU-val, hanem az USA kormányával. A Trump-kabinet viszont egyértelművé tette: ők nem fognak tárgyalni Orbánékkal a CEU-ról, ugyanis nem szokásuk ilyesmi.

A magyar kormány viszont továbbra sem tárgyal az intézménnnyel, az Orbán Viktor által kinevezett miniszterelnöki megbízott ellenben Malajzia és Thaiföld budapesti nagyköveteivel egyeztet a külföldi egyetemekről. 

Nem hoztak repülővel tüntetőket

Miután 80 ezren tüntettek a CEU mellett, a kormányzati sajtó is vastagon beleállt a Fidesz közvéleményt félrevezető narratívájába. Repülővel hozták a tüntetőket – írta a Ripost, amit átvett minden kormányközeli orgánum. Arról, hogy egyáltalán egy embert is hoztak volna a tüntetésre – pláne repülővel –, senki sem mutatott bizonyítékot. (Az viszont bizonyított, hogy Orbán Viktor március 15-i beszédére a Puskás Akadémia buszaival szállítottak tapsolókat.)

Nem liberális egyetem 

Lázár azt mondta a CEU-ról, hogy az egy liberális egyetem, de hogy mennyire nem a szabad gondolkodás ellen irányul a CEU megtámadása, azt Lázár szerint mi sem támasztja alá jobban, mint hogy a „magát liberálisnak mondó” McDaniel College simán meg tud felelni a CEU-t ellehetetlenítő új törvénynek.

A miniszter szerint a McDaniel egy „szimbolikus liberális egyetem”, mivel az magát College of the Liberal Arts and Sciencesként határozza meg. A leírásban szereplő „liberal arts” azonban nem egyenlő az itthon szitokszóként használt liberális jelzőből következő „liberális művészetekkel”, hanem gyakorlatilag “az összes alapműveltséget adó tárgyat a filozófiától a matematikán át a csillagászatig” - írja a 444. A liberal arts itthon nagyjából szabadbölcsészetet jelent, ilyen alapszak pedig több magyar állami egyetemen is van.

A CEU-n egyébként több tárgy is foglalkozik neoliberális gazdaságpolitikával. De nem úgy, ahogy azt a kormány esetleg szeretné beállítani, hanem ezek a tárgyak éppen a liberális gazdasági doktrínával szembeni kritikával foglalkoznak.

Egyetemünk professzorainak a könyvei többségükben kifejezetten a neoliberalizmus ellen íródtak. Amennyiben a neoliberalizmus témája egyáltalán szerepel a kollégák kutatási profiljában, tízből kilenc esetben szitokszóként használják és kritizálják

– mondta erről Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a Mandinernek. 

Hogy a CEU mennyire nem egy olyan liberális fertő, aminek a kormányoldalon szeretnék beállítani, azt pontosan leírja Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem docens-tanszékvezetője is. Heidl jobboldali beállítottságú emberként Szent Ágoston életművét, a keresztény teológia és filozófia hagyományait kutathatta a CEU-n, Soros-ösztöndíjból. 

(Egyébként pedig nem is kellene azon rugózni, hogy egy egyetemen vagy tanszéken liberálisabb-e a tananyag, vagy mondjuk épp keresztény-kommunistább, mert nem jó, ha az aktuális kormány akarja kedve szerint eldönteni, hogy mi lehet tudomány, milyen megközelítésből, pláne egy magánegyetemnél. Arra lenne az akkreditáció Magyarországon is, hogy senki ne pazarolja az idejét értelmetlen butaságokra, vagy ne taníthassanak sültbolondok egyetemnek hívott intézményben. Ha szakmai bajok vannak, azt az akkreditációnak kéne észlelnie. De egyébként jellemzően beárazza a piac is majd az adott egyetemről jövők tudását. Még egy szintet visszalépve pedig attól is lesz jobb egy egyetem, hogy megtanít gondolkozni, és nem egy ideológia fanatikusait gyártja tömegével.)

Nem tiszti iskola

Harrach Péter szerint a CEU Soros György Magyarország ellen harcoló hadseregének tiszti iskolája. Ha ez így lenne, akkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium saját maga alatt vágná a fát, ugyanis Berzétei Ákos külügyi helyettes államtitkár jelenleg is épp a CEU-n tanul, a tandíját pedig a minisztérium, azaz az állam fizeti. Harrach komolytalan állítása szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő is Magyarország ellen mesterkedik, amióta kiképezték a CEU-n. Csak remélni lehet, hogy a KDNP frakcióvezetője tévedett.

Nem a gazdagok egyeteme

A diákok több mint négyötöde ösztöndíjjal tanul a CEU-n, kiváltképp a magyarok közül szinte mindenki. A jó tanulmányi eredménnyel érkezőknek ugyanis teljes tandíjmentességet és kollégiumot is ad az egyetem. Az itthon borsosabbnak vagy legalábbis az állami egyetemi tandíjaknál magasabbnak számító díj szinte kizárólag csak a nyugat-európai és amerikai diákok számára fontos, nekik viszont kifejezetten alacsonynak számít.

A jó magyar diákok belépési korlátja sajnos inkább az szokott lenni, hogy sokszor még a legtehetségesebbeket se tudjuk megtanítani rendesen angolul egyetem közepére se. A CEU-hoz pedig kell tudni, sőt igazából mivel a tudományos élet elsődlegesen angolul zajlik, mindenféle komolyabb akadémiai tevékenységhez elengedhetetlen lenne az angoltudás más egyetemeken is. 

A cikk elkészülésében közreműködött Szalai Bálint. 

(Borítókép: Hernádi Levente/Index)