István, Vajk
17 °C
22 °C

Agárdi gyerekhalál: mégiscsak börtönbe küldték a természetgyógyászt

untitled-1-2
2017.04.27. 11:48
Az éhen halt agárdi kisfiú szüleinek és nagyszüleinek elsőfokú ítéletét enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla. A családtagokat így is 9 és 12 év közti szabadságvesztésre ítélték mulasztásos emberölésért. A gyerek nem abba halt bele, hogy halálra éheztették, hanem abba, hogy betegsége miatt nem maradt meg benne az étel, de orvosok és kórház helyett természetgyógyásszal, kézrátétellel, varázsvesszővel próbálták kezeltetni.

Csütörtökön kihirdette a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú ítéletet a tévesen fényevő-perként elhíresült büntetőügyben, amely egy másfél éves agárdi kisfiú halála miatt indult. Az ügyben hat vádlott volt: a gyerek szülei (E. Erika és F. Balázs) anyai nagyszülei (E. Tibor és E. Terézia), egy természetgyógyász és egy gyerekorvos.

Az ítélőtábla enyhítette az első fokon hozott ítéletet a családtagok esetében. A tábla a szülők büntetését 12-12 évre, a nagyapáét 10 évre, a nagymamáét 9 évre enyhítette.

A természetgyógyász viszont sokkal súlyosabb büntetést kapott, mint első fokon: felfüggesztett helyett 3 év letöltendőt, azaz be kell vonulnia neki is a börtönbe, és örökre eltiltották a szakmájától.

(A cikk egy korábbi verziójában tévesen jelent meg, hogy minden ítéletet enyhítettek.)

A gyerekorvos büntetésén enyhített az ítélőtábla: 1 év helyett csak fél év felfüggesztettet kapott.

A székesfehérvári bíróság tavaly májusban első fokon a négy családtagot 15-15 év börtönre ítélte, míg a természetgyógyász és a gyerekorvos felfüggesztettet kapott. Az előbbit akkor csak 5 évre tiltották el a foglalkozásától.

E. Benjámin másfél évesen, négy és fél kilósan halt meg hosszas szenvedés után 2013. április 14-én, amikor összeomlott a keringése. A halálában mind a hat vádlott ártatlannak érezte magát, ezért fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen. Az ügyészség ugyancsak fellebbezett, szigorúbb büntetésekért.

A vádlottak csütörtökön, az ítélethirdetés előtt még lehetőséget kaptak beszélni az utolsó szó jogán. Ezzel a négy családtag érdemben nem élt, csak annyit mondtak, hogy csatlakoznak ahhoz, amit az ügyvédjük a múltkor elmondott. A természetgyógyásznak egy mondata volt: „sem gondatlanul, sem szándékosan nem követtem el bűncselekményt”. A gyerekorvos volt az egyetlen, aki valamivel többet mondott.

Rettenetesen sajnálom a kisfiú halálát, melynek bekövetkeztéhez sem közvetlenül sem közvetve nem járultam hozzá

– mondta, és a felmentését kérte.

Nem a fényevés a magyarázat

Hrabovszky Zoltán, a tanácselnök bíró az indokláskor összefoglalta E. Benjámin tragédiáját: a kisfiú egészségesen született, 4 hónapos kora körül kezdett kialakulni a vízfejűség, aminek az orvosi ellátására lett volna szükség, amire viszont a családtagok nem voltak hajlandóak, helyette a természetgyógyászhoz fordultak, aki

kézrátétellel, varázsvesszővel

próbálta meg a gyerek gyógyítását. Ami az eset nyilvánosságra kerülése után elterjedt, hogy a szülők fényevők lettek volna, az nem volt igaz. Ennek a feltételezésnek részben az volt az eredete, amit a bíró is hangsúlyozott, hogy a család az „átlagot lényegesen meghaladó” körülmények közt élt, nyilvánvalóan nem a szegénység, az étel hiánya volt, amiért a gyerek csontsoványra fogyott.

A kisfiú azonban valójában kapott enni, csak a vízfejűségből eredő táplálkozási nehézség miatt nem maradt meg benne az étel. A vízfejűséget kellett volna kezelni, kórházban, műtéttel. Ennek az elmulasztása, mulasztásos emberölés a családtagok bűne.

Hogy segített volna a placebohatás?

A bíró arról beszélt, hogy a placebohatás felnőtteknél „valamit előidézhet”, de egy tudattalan gyereknél ugyan miféle placebohatást érhetett volna-e a természetgyógyász. Semmit" – válaszolta meg a saját kérdését. Szerinte a természetgyógyász csak az első négy vádlottnál, a családtagoknál ért el placebohatást, nekik bebeszélte, hogy használ a kezelés, de ez a kisfiún nem segített.

A tanácselnök arra is kitért pár elítélő szóval, hogy a család a gyerekorvosra, a per hatodrendű vádlottjára próbálta hárítani a felelősséget, aki 9 hónapos korában vizsgálta meg utoljára a babát, élete hátra lévő 10 hónapjában nem is látta, mégpedig azért nem, mert ők elzárkóztak előle.

Hogy mi, milyen hiedelem volt a szülők viselkedésének az oka, az az ítélet szempontjából nem volt lényeges.

Mindenki úgy teszi tönkre az életét, ahogy akarja, de a gyerekét tönkretenni nincs joga

– mondta Hrabovszky Zoltán.

Az első fok megállapításaival nagyobbrészt egyetértett, csak néhány helyen igazított a székesfehérvári ítéleten. Ilyen volt a jogi minősítésnél, hogy az anya és az apa nem társtettesnek, hanem egyszerűen tettesnek minősülnek, míg a nagyszülők bűnsegédek.

A szülők nem teljesen beszámíthatóak

A szülők büntetése másodfokon 3 évvel, 15-ről 12 évre csökkent. Első fokon a kiszabható maximumot kapták, az ítélőtábla szerint azonban figyelembe kellett venni, hogy csak enyhén korlátozottan beszámíthatóak. A szakértői vélemény szerint ugyanis az apa és az anya ortorexia nervosában szenvedett, az egészséges életmódra való kóros beszűkülésben.

A nagyszülőknél a bűnsegéddé minősítés hordozta magában, hogy a rájuk kiszabott évek száma csökkent. A nagyapa és a nagyapa büntetése közti 1 évnyi különbséget az indokolja, hogy a férfi volt már büntetve korábban, míg az asszony nem.

A természetgyógyászt foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben találták bűnösnek. Az ítélőtábla szerint szándékosan szegte meg a szakmája szabályait, és a veszélyhelyzetet maga is létrehozta azáltal, hogy nem küldte a szülőket igazi orvoshoz. A bíró kijelentette: az esetében nincs semmilyen törvényes ok arra, hogy a 3 éves szabadságvesztését felfüggesszék.

Az ítélőtábla a gyerekorvos szerepét viszont az első foknál enyhébben ítélte meg. A doktornő felfüggesztett büntetését azért csökkentették a felére, mert nagyon sok idő telt a kisfiú haláláig azután, hogy utoljára látta. A doktornő egyébként is elküldte volna kivizsgáltatni a gyereket a vízfejűség gyanúja miatt, nem rajta múlott, hogy a szülők nem követték a javaslatát. Hibát követett el viszont az ítélőtábla szerint akkor, amikor nem ragaszkodott az 1 éves kori szűrővizsgálathoz, és az átjelentkezéssel kapcsolatos szabályokat is megszegte, hiszen ha a szülők átjelentkeztek volna másik orvoshoz, és ezért tűntek volna el az ő radarjáról (mint ahogy ő hitte), azt adminisztrálni kellett volna.

A csütörtöki ítélet jogerős, az ellen már nem lehet fellebbezni.