Tízezerszámra kell a tájegységi fővadászok színe elé hordani nemsokára a levágott állati testrészeket: ez következik a vadászati törvény végrehajtási rendeletének módosításából, amelyet a múlt héten hirdettek ki a Magyar Közlönyben. A fővadászok vadászati évenként legalább kétszer ellenőrizni fogják, hogy rendben ment-e az alábbi öt, kártevőként számontartott faj gyérítése:
- róka,
- aranysakál,
- dolmányos varjú,
- szarka,
- szajkó.
Hogy pontosan hány példányt kell belőlük évente elpusztítani, azt mindig az előző öt év átlaga alapján fogják meghatározni. A rendelet bizarr módszert ír elő a teljesítés ellenőrzésére: az állatok
elejtését a vadászatra jogosult emlősök esetén egyedenként egy pár fül, madarak esetén egyedenként egy pár láb bemutatásával
igazolja a tájegységi fővadászok előtt. A füleket és a lábakat (a rendelet megfogalmazásában: „elejtési jeleket”) a vadászatra jogosultnak kell utólag megsemmisítenie. Aki nem produkálja a kellő számú fület és lábat, az szankcióra számíthat: ha nincs meg az előírt gyérítés, akkor pénztől eshet el, mert büntetésképp korlátozzák az úgynevezett hasznos apróvadak (mint például nyúl, fácán, erdei szalonka) hasznosítását.
Mennyi levágott fülről és lábról lehet szó évente? Az Országos Vadgazdálkodási Adattár honlapján található, a 2015/2016-os vadászati évre vonatkozó statisztika szerint ennyi állatot pusztítottak el legutóbb:
- 70 125 róka,
- 3 267 aranysakál,
- 23 678 dolmányos varjú,
- 38 010 szarka,
- 16 855 szajkó.
A kiadvány szerint az egy évvel korábbihoz képest ugyan 4,4 százalékkal kevesebb rókát lőttek le, de így is az 1994 és 2015 közti időszak negyedik legnagyobb száma a tavalyi. Az aranysakálokra is sötét idők járnak, „terítékének növekedése továbbra is exponenciális ütemű”.
Az új jogszabály a kihirdetése utáni nyolcadik napon, vagyis még ezen a héten életbe is lép.