Endre, Elek
16 °C
28 °C

Érkeznek a csodálatos tájegységi fővadászok

09
2015.10.14. 14:54
Feldúlták az állatok a kukoricását, vagy haszonbérletbe venne vadászterületet? A készülő új vadászati törvény jóval többeket érint, mint a vadászok néhány ezres közössége. A bírságok félelmetesen megnőnek. Az országot ötvenöt vadgazdálkodási körzetre osztják. Hivatásos vadászból kevesebb kell majd, de a körzetek élére miniszteri kinevezett tájegységi fővadászok kerülnek, akiknek az állam minden szükséges felszerelést megvesz a terepjárótól az új formaruháig, de szinte teljesíthetetlen feladatcsomagot tesz a nyakukba. A reform az első pár évben 1,4 milliárd forint mínuszt fog jelenteni a költségvetésnek.

A szokottnál is szebb lehetett az idei országos vadásznap Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke számára. A célegyenes közelébe érkezett régi nagy tervről, az új vadászati törvényről beszélhetett, és nem is akármit mondott. A törvény

  • a legszélesebb egyeztetéssel és konszenzussal,
  • a leginkább szakmai alapokra helyezve született, és
  • olyan minőségű lesz, hogy nemcsak a vadászat történetében, hanem a magyar jogtörténetben is kiemelt helyet kaphat

– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes az MTI beszámolója szerint. Ekkor, szeptember 12-én Szécsényben ígérte meg, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a tervezetet, és így is történt. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szeptember 21-én közzétette a dokumentumot a kormány honlapján.

XIX. századi viszonyok, végre

Hogy lehetett azért egy kis kapkodás, az nem kizárt, a hatásvizsgálati lap például azt ígéri, hogy a

„A XIX. századi viszonyokhoz alkalmazkodó, minőségi vadgazdálkodás javítja az ország nemzetközi megítélését, valamint hozzájárul hazánk vadászati nagyhatalmi megítélésének megtartásához."

Az új vadászati törvény – bár sokan erre számítottak - nem vadonatúj törvény, mint pár éve az új Btk. vagy a Ptk. volt, hanem a meglévő törvénynek egy elég terjedelmes módosítása. A 28 oldalas tervezethez részletes indoklás nem tartozik, csak egy szűk másfél oldalas „magyarázó szöveget” mellékeltek.

A terület újraszabályozásán régóta dolgoznak már. Az új vadászati törvény előkészítése volt az egyik feladata annak a külsős ügyvédi irodának, a Sárhegyi és Társainak, amely 2014. december 15. óta  havi 600 ezer plusz áfáért dolgozik az FM megbízásából, de a tárca munkacsoportot is alakított a feladatra, benne az érintetteket tömörítő szervezetek képviselőivel.

Tavasz végén, nyáron már volt egy nagy egyeztetési kör, amikor még nem a törvénytervezetet magát, hanem a koncepcióját bocsátották társadalmi vitára. A Földművelésügyi Minisztérium most szeptember 30-ig adott időt arra, hogy aki akar még, véleményt küldjön a tervezetről. A javaslat a tervek szerint ősszel a parlament elé kerül, és még idén szavaznak is róla. A törvény több lépcsőben lépne hatályba 2016. január 1-jétől kezdődően, az utolsó részeire 2017. március 1-jéig kellene majd várni.

55 terepjáró, 55 távcső, 55 maroklőfegyver

Az egyik nagy újítás, hogy lesznek majd tájegységi fővadászok, akik az országban kialakított 55 vadgazdálkodási körzet élén állnak majd. A tárca magyarázata szerint a vadgazdálkodás tájegységekre bontása azért jó, mert így az egyes vadásztársaságokon túlterjeszkedő problémákat a keletkezési helyükön, de mégis rendszerben lehet majd kezelni. A fővadászokat a tervezet szerint a miniszter nevezné ki, és az övé is lenne a szakmai irányítás. Tájegységi fővadász az lehet majd, akinek felsőfokú szakirányú végzettsége és legalább 5 éves szakmai gyakorlata van.

A hatásvizsgálat szerint az új vadászati törvény „költségvetési egyenlegrontó hatása” 2018 végéig minimum 1,41, maximum 1,55 milliárd forint lesz. Elég sokat terveznek költeni a tájegységi vadgazdálkodási személyzetre”. Ilyen kiadásokkal kalkulálnak például:

  • 55 szolgálati terepjáró, darabja 5 millióért (275 millió)
  • 55 kereső távcső, darabja 220 ezerért (11 millió)
  • 55 éjjellátó távcső, darabja 300 ezerért (16,5 millió)
  • 55 golyós fegyver, darabja 450 ezerért (24,75 millió)
  • 55 maroklőfegyver, darabja 100 ezerért (5,5 millió)
  • 55 technikai felszerelés csomag: laptop, gps, mobiltelefon, darabja 400 ezerért (22 millió)
  • 55 formaruházat, 290 ezer forint (1,95 millió)
  • 55-ször bruttó munkabérköltség, 5,88 millió évente (összesen 323,4 millió, a havi fizetés bruttó 490 ezer forint)
  • 55-ször autófenntartási költség (üzemanyag és szerviz), 2 millió évente (összesen 110 millió)
  • 55-ször működési költség (irodabérlet, rezsi, egyéb költség), 1,56 millió évente (összesen 85,8 millió)
  • 55-ször éves ruhaköltség, 80 ezer (4,4 millió)

Magasabb fokú szakmaiság

A minisztérium a kiadásokkal kapcsolatban optimista, a hatásvizsgálati lapon azt írják: a tájegységi fővadászi rendszer megnöveli a költségvetés kiadás oldalát a bevezetés és a működés első szakaszában, de a későbbiekben az ágazat az ezzel kapcsolatos plusz költségeket várhatóan tudja fedezni, ugyanis a jelenleginél magasabb fokú szakmaiság várhatóan többletbevételeket eredményez az ágazatnak és ezáltal az államnak”.

A tájegységi fővadászoknak a felszerelés miatt nem kell tehát aggódniuk, de az életük nem lesz könnyű. A poszthoz elképesztően hosszú, összesen húsz tételből álló feladatlistát rendel a törvény. A tájegységi fővadásznak például vadgazdálkodási ütemterveket kell készítenie, kapcsolatot kell tartania mindenkivel az önkormányzatoktól kezdve az érdekképviseleteken át a hatóságokig, segítenie kell a vadkárfelmérésben. És ez még csak három feladat a húszból. Az elképzelést többen is amiatt kritizálják, hogy egyetlen ember, legyen bármilyen jó is a felszerelése, ennyi feladattal egyedül nem bír el.

„A koncepció a tájegységi fővadász vonatkozásában annyi feladatot tartalmaz, amelyeket 4-6-8-10 vadgazdálkodási egység vonatkozásában (az anyagból nem derül ki, hogy mennyi) egy személy nem tud ellátni, hacsak emberfeletti képességekkel nem rendelkezik" – írta például korábban, még a koncepcióhoz írt észrevételeiben a Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete. Egy tájegységben akár több tucat vadgazdálkodási egység is lehet. Itt a térképen jól látszik, mekkora területekről is van szó.

(Ez egy korábbi tervezet, azóta némileg változott, 48-ról 55-re nőtt a tájegységek száma.)

Hivatásos vadász nem kell majd annyi

Ha a tervezetet elfogadja a parlament, hivatásos vadászból viszont kevesebbre lesz szükség, mint most. Ma 3000 hektáronként kötelező hivatásos vadászt alkalmazni, és bár a korábbi változathoz képest finomodott a terv, az új törvény már csak 4000 hektáronként követelne meg hivatásos vadászt.

A hatásvizsgálati lap szerint egyébként ma Magyarországon 3600 hivatásos vadász él. A sportvadászok 60 ezren vannak.

Vadászterületet bérelne? Könnyebb lesz

Az új törvénnyel abból a szempontból jól járnak majd az agrárvállalkozások, hogy sokkal könnyebben válhatnak majd vadászati jog haszonbérlőjévé, mint eddig. A hatályos törvényben ennek az volt a feltétele, hogy az adott vállalkozás a szóban forgó vadászterület legalább 25 százalékát művelje.

Most behoznák ide a törvényszövegbe, hogy az is elég, ha az agrárvállalkozás legalább 500 hektárját műveli a területnek. Ez nagy könnyítés, hiszen mondjuk egy 10 ezer hektáros vadászterületnél most még 2500 hektár művelése kell a haszonbérlővé válás lehetőségéhez, de az új törvény ennek az ötödével is beérné. Minél nagyobb egy vadászterület, az új szabály logikája szerint annál egyszerűbb lesz a haszonbérlőjévé válni.

Nem lesz sima út a kukoricásba

A vadkárral kapcsolatos szabályokat fontos pontokon írná át az új törvény. Először is a gazdák a mostaninál nagyobb veszteséget lennének kénytelenek lenyelni, ha mondjuk vaddisznók pusztítják a termést a földjükön vagy a csemetekertben. Eddig az okozott kár 5 százalékára mondta azt a törvény, hogy az nem számít vadkárnak, a vadásztársaság csak az efölötti kárt köteles megtéríteni a gazdának. Az új tervezet az 5 helyett 10 százalékban húzná meg ezt a határt.

A gazdáknak és a vadászoknak sokkal jobban együtt kell majd működniük a vadkárelhárításban, és tisztábban rögzítik a szabályok, kinek mi a dolga.

A vadásztársaságoknak például kellene majd elterelő etetést végezniük a károk megelőzése érdekében, a gazdáknak pedig muszáj lesz majd hagyniuk egy ötméteres sávot az erdő szélénél, ahol ha termesztenek is valamit, az elég alacsony ahhoz, hogy a vadász észrevegye benne az erdőből a földek felé tartó állatot. Így a vadászoknak esélyük lesz kilőni mondjuk a vaddisznót, mielőtt még beérne a kukoricásba.

Nem viccelnek a bírsággal

Az új vadászati törvény nagyon komolyan szigorítana mind a vadgazdálkodási, mind a vadvédelmi bírságon. Ötszörös, tízszeres emelkedésekről van szó, amit most 10 ezertől 100 ezer forintig lehet büntetni, ott 50 ezer és 1 millió lesz az új alsó és felső határ, ahol 2 millió forint volt a plafon, ott 5 millió lesz. Azt a vadászt például, aki a vadat szándékosan kínozza, most maximum 200 ezer forintos bírság fenyegeti, az új törvény alapján viszont akár 1 millió forintot is bukhat.

Újdonság lesz, hogy szankcióval fenyegetnék majd azokat a vadásztársaságokat, amelyeknél túl gyakran lőnek le olyan trófeás nagyvadat, amilyet a szakmai szabályok szerint nem lenne szabad. Az ilyen állatok ismétlődő „szakszerűtlen hasznosítása”, vagyis kilövése miatt bírságot lehet kiszabni.

Terápiás kutyára se lőjön

A vadászoknak a törvény szerint joguk van arra, hogy elejtsék a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, és ha a kutya tulajdonosának „felderítésére nincs közvetlen lehetőség”. Időről időre van is egy-egy kisebb botrány ilyen esetekből, a kutya halálával végződő erdei sétáltatásokból.

A főszabály marad a régi, de bevezetnének egy – valószínűleg a gyakorlatban nem túl sokszor érvénybe lépő – szigorítást. A mostani törvény csak a felismerhető jellel ellátott vadászkutyáknak és vakvezető kutyáknak biztosít extra védelmet, őket nem szabad lelőni. Az új tervezet melléjük venné a mentő-, jelző-, rokkantsegítő és terápiás kutyákat is.

Jönnek majd a nagytőkések

A hatásvizsgálati lap szerint az egyik reménység, amit az új vadászati törvényhez a minisztérium fűz, az a fontos emberek bevonzása. Azzal kalkulálnak, hogy „a megnövekvő bérvadászati lehetőségek közvetett hatása lehet olyan nagytőkés, potenciális befektető csoportok megjelenése a vadászat vonzáskörében, akik az ország komoly nemzetgazdasági vagy stratégiai jelentőségű ügyeihez is kapcsolhatók".

Borítókép: Barakonyi Szabolcs.