Vesztett az állam, 765 milliót kell fizetnie Budaörsnek

A Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdette a döntését abban a polgári perben, amelyet Budaörs önkormányzata indított a magyar állam ellen, mert nem akarta fizetni az igazságtalannak tartott szolidaritási hozzájárulást.

Az ügynek még nincs vége, mert ez egyelőre csak részítélet volt, a per 2018 januárjában folytatódik.

A szolidaritási hozzájárulásról tavaly nyáron született döntés. A lényeg, hogy miután az állam teljesen átvette az iskolák fenntartását, ennek a költségeire hivatkozva pénzt szed be egyes önkormányzatoktól. Éves szinten az egész országból nagyjából 21 milliárd forint bevételt vártak, és a 30 ezres Budaörstől akarták begyűjteni ennek az összegnek körülbelül 10 százalékát, 2,1 milliárd forintot, ami egyébként a város éves költségvetésének úgy 15 százaléka.

Wittinghoff Tamás, a budaörsi polgármester szerint mindezt ráadásul úgy, hogy az intézményfenntartó az idén jelezte, egyetlen forintja sincsen arra, hogy elvégezzék a nyári felújítást, karbantartást vagy esetleg fejlesztést, ami mintegy 200 millió forint erejéig kötelező lenne. A polgármester májusban, a per elindulása után beszélt erről az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A város képviselő-testülete már  tavaly októberben eldöntötte , hogy Alkotmánybírósághoz, az ombudsmanhoz, valamint további hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordul az önkormányzat. Budaörs az ország egyik leggazdagabb települése. Wittinghoff Tamás négy cikluson keresztül SZDSZ-esként az MSZP támogatásával lett a város vezetője, majd 2009-ben kilépett a pártból. 2010-ben a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként indult és nyert.

A per formailag kártérítési per, amelyben az önkormányzat kára a tőle havonta elvett szolidaritási hozzájárulás összege. A magyar állam a perben elsősorban arra hivatkozott, hogy szerintük jogalkotás útján okozott kárért nem lehet kártérítést kérni. A döntésnek így elvi jelentősége is van. Ahogy a 444 írta korábbi tárgyalási napok után: a per tétje az is volt, polgári perben lehet-e kártérítést szerezni az államtól azért, mert aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hozott.

Nem nyúlhattak volna Budaörs saját bevételeihez

A perben az állam arra is próbált hivatkozni, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem közteher, csupán "közteher jellegű finanszírozási mechanizmus". A bíróság szerint azonban ilyen nincs, a magyar jog ezt nem ismeri, Budaörsnek pedig igaza van, amikor azt mondja, hogy kizárólag sarkalatos törvényben lehetne az önkormányzatot közteherviselésre kötelezni a saját bevételei terhére.

Súlyos alkotmányossági aggályok merültek fel a bíróságban,

mondta a bíró. A döntés szerint a szolidaritási hozzájárulást kizárólag az önkormányzatoknak járó, központi költségvetési finanszírozásból lehet elvonni, az önkormányzatok saját bevételeinek terhére viszont nem lehet így pénzt szedni. A törvényszék tehát arra jutott, hogy az állam jogalap nélkül gazdagodott Budaörs rovására, ezért az így szerzett pénzt (vagyoni előnyt) köteles visszatéríteni.

Wittinghoff nagyon örül

A bíró, Bene Lajos maga is azzal kezdte a pénteki határozathirdetést, hogy kijelentette:

Megtisztelőnek érzem, hogy egy ilyen ügy bírája lehetek.

Még a döntés kihirdetése előtt megköszönte mindkét oldal jogi képviselőinek "a kiemelkedő szakmai felkészültséget" és azt, hogy becsületes küzdelemben igyekeztek tisztázni a szakmai ellenmondásokat.

A tárgyaláson ott volt Wittinghoff Tamás, a budaörsi polgármester is, aki utána a sajtónak nyilatkozva azt mondta:

Nehéz leplezni az örömömet.

Witthinghoff azzal folytatta: az utóbbi időben egyre kevésbé hitt abban, hogy Magyarországon még bármi is működik a jogállami kereteknek megfelelően, és a mai döntés egy üdítő kivétel. Szerinte ez a részítélet megmutatta, hogy "az állam nem terjeszkedhet túl a korlátokon".

Egyelőre áprilisig jár vissza a pénz

Az ügy, miután a pénteki csak részítélet volt, és abból sem jogerős, még messze nem zárult le. Egyelőre a 2017 januárja és áprilisa között, az év első négy hónapjában elvont szolidaritási hozzájárulást illetően született döntés. A jogalap nélkül elvont összeg, amit kamatostul vissza kell adnia az államnak, egész pontosan 765 millió 260 ezer és 50 forint. Az április után beszedett összegek ügyében még bizonyításra van szükség, ezen a vonalon még folytatni kell a tárgyalást, ezért hirdettek most még csak részítéletet.

Budaörs azt is kérte a perben, hogy ideiglenes intézkedésként tiltsák el az államot a további pénzelvonástól a per jogerős lezárulásáig, de ezt a kérelmet elutasította a törvényszék azzal, hogy nem állnak fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltételei, nincs például "különös méltánylást igénylő helyzet".

A következő tárgyalási napot már ki is tűzte a bíró: 2018. január 19. lesz az. Meg akarja várni vele a 2017-es év lezárulását, mert csak akkor lehet majd tudni, hogy az év végéig egész pontosan mekkora összeget vonnak el még Budaörstől szolidaritási hozzájárulás címén, ha egyáltalán ezek után is folytatni fogják a pénz elvételét.