Betiltja a szalamandrát a kormány
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent egy módosítás a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelethez. A változások madarakat és kétéltűeket érintenek.
Megtiltják a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely fajának, valamint a koreai hasadékszalamandrának (Karsenia koreana) a tartását, tenyésztését és forgalmazását. A módosítás a jövő héten, a kihirdetés utáni nyolcadik napon lép hatályba. Akinek ezután jutna eszébe, hogy neki szalamandra kell, az elkésett. Innentől újabb példány nem szerezhető be, a már meglévő állatokat viszont életük végéig meg szabad tartani.
A madaraknál lábgyűrűzés lesz az újítás. A Magyarországon tenyésztett madarakat - fő szabályként - a kikelés utáni két héten, 14 napon belül kötelező lesz megjelölni egyedileg jelölt lábgyűrűvel. Olyan lábgyűrűt írnak elő, amit a madár lábának a kifejlődése után már nem lehet leszedni. Ha az adott madárra valamiért az előírt lábgyűrűt nem lehet feltenni, akkor a természetvédelmi hatóság engedélyezheti más módszerrel is a megjelölést.
A gyűrűzés értelme: az állatartó ezzel igazolja, hogy a madarat nem vadon fogta be, hanem tenyésztette. A fő szabály ugyanis az, hogy madarak vadon befogott egyedeit (a vadászható madárfajok, például a dolmányos varjú és a szarka kivételével) kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad tartani.
A rendeletmódosítás azért felsorol egy csomó kivételt. Lesz jópár olyan madárfaj, amiket nem kell meggyűrűzni vagy máshogy megjelölni, anélkül is tenyésztett példánynak tekintik majd az egyedeiket, hacsak az ellenkezője be nem bizonyosodik. Ilyen kivétel a
- a tyúk-, a lúd- és a galambalakúak rendjének, valamint a futómadaraknak valamennyi faja,
- azok a papagájfajok, amik nem tartoznak ez alá az uniós rendelet alá,
- az ezüstcsőrű pinty (Lonchura cantans), malabári pinty (Lonchura malabarica), muskátpinty (Lonchura punctulata), japán sirályka (Lonchura striata domestica),
- ausztrál pintyfajok [Gould-amandina (Erythrura gouldiae), ékfarkú amandina (Poephila acuticauda), szakállas amandina (Poephila cincta), álarcos amandina (Poephila personata), zebrapinty (Taeniopygia castanotis), rácsosszárnyú asztrild (Taeniopygia bichenowii), barnacsíkos pinty (Aidemosyne modesta), kákapinty (Neochmia ruficauda), festett asztrild (Emblema pictum), gyémántpinty (Stagonopleura guttata)]
- és a kanári.
A már meglévő madarak is maradhatnak lábgyűrű nélkül: a módosítások hatálybalépését követő harmadik hónap végéig az állattartó engedélyt kérhet a természetvédelmi hatóságtól arra, hogy jelölés nélkül tarthassa tovább a madarát, amit még a hatálybalépés előtt tenyészett vagy szerzett.
Lesznek változások egyes állatok kötelező tartási feltételeiben is. Az arák (Anodorhynchus spp., Cyanopsitta spp., Ara spp., Orthopsittaca spp., Primolius spp.) és a bejelentéskötelek kakaduk (Cacatuidae spp.) esetében a jövőben az állatkertekre vonatkozó minimumfeltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik otthonra szeretnének ilyen madarat. Ez azt jelenti, hogy a külső röpdének minimum 8 négyzetméteresnek, 24 köbméteresnek kell lennie, a belső röpdénél pedig 4 négyzetméter és 12 köbméter a minimális nagyság.
Itt sem kell rögtön megijedniük azoknak, akiknek már van arájuk vagy kakadujuk, a röpdéjük viszont nincs ekkora. A rendelet szerint amíg a már meglévő állat a korábbi tartási helyén marad, nem kell megfelelni az új követelményeknek.