Nem lehet népszavazással kigolyózni Orbánt a hatalomból

A Momentum Mozgalom még áprilisban kezdeményezett népszavazást arról, hogy egy ember csak kétszer lehessen miniszterelnök. Az alábbi két kérdést tették volna fel:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény úgy módosuljon, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?

A Nemzeti Választási Bizottság mindkét kérdés hitelesítését megtagadta. Arra hivatkoztak, hogy a népszavazásra bocsátott kérdés nem irányulhat az Alaptörvény módosítására, és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást.

Bár az Alaptörvényben (szemben például a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész és más közjogi posztok betöltőivel) nincs szó a kormányfő újraválaszthatóságának korlátairól, az NVB mégis úgy értékelte, hogy a korlátozás a kormányfő személyéről határozó Országgyűlés döntési szuverenitását érintené és ezért az Alaptörvény módosítását igényelné, továbbá "megbontaná a népképviseleti szerv státusának jelenlegi, Alaptörvényen alapuló szabályait is".

A Kúria most helybenhagyta az NVB elutasító döntését. A ma nyilvánosságra hozott határozatai szerint az sem számít, hogy a második kérdésben a Momentum konkrétan megjelölte, hogy konkrétan melyik törvényt kéne módosítani, mert az így is érinti az Alaptörvényt (a két végzés itt olvasható: 1, 2)

Egész pontosan ezt áll a Kúria végzésében:

A parlamentáris rendszerektől idegen az a megoldás, amelyben az államfő újraválasztásának korlátozása mellett a miniszterelnök újraválaszthatósága elé is olyan korlátot állítanak, amely nem engedi – választási győzelme esetén sem –, hogy olyan személy legyen a miniszterelnök, aki már kétszer betöltötte e funkciót. Egy ilyen korlátozás átrendezné a végrehajtó hatalom gyakorolhatóságát, átrendezné a törvényhozás, az államfő és a Kormány viszonyát, azaz a parlamentáris kormányforma jellemző működési elvét. Az azonban bizonyos, hogy egy ilyen típusú esetleges korlátozásnak – lévén, hogy a kormányforma működését érinti – az alkotmányos szabályok között, az Alaptörvényben van a helye. A népszavazási kérdésben szereplő megoldás ugyanis a Kormány parlament előtti bizalma és felelőssége mellé a kormányalakítás parlamenti felelősségtől független újabb korlátját iktatná be.

A népszavazásnak, ha valamelyik kérdést sikerül hitelesíteni, óriási politikai jelentősége lett volna. Bár az ellenzéki pártok régóta képtelenek valódi politikai ellensúlyt képezni a Fidesszel szemben, azt, hogy Orbán Viktor ne lehessen többet miniszterelnök, (a fideszes törzsszavazókat kivéve) a választók széles körei üdvözölték és támogatták volna. A népszavazás sikere pedig még a Fideszen belül is komoly átrendeződést indíthatott volna el.  

Politikailag egy ilyen népszavazás tehát komoly fordulópontot jelentett volna. Ugyanakkor tény, hogy, miként arra a Kúria is rámutatott, a kormányfő terminusainak korlátozása idegen lett volna Magyarország alkotmányos berendezkedésétől. Az ügyben a Kúria döntése jelenti a végső szót, további jogorvoslatnak nincs helye.