12 ezer diploma ragadt bent a felsőoktatásban a nyelvvizsga hiánya miatt
11708 olyan ember végzett tavaly egyetemen illetve főiskolán, aki nem rendelkezik nyelvvizsgával, így nem kaphatták meg a diplomájukat, írja a Magyar Hírlap. A lap azért foglalkozott a témával, mert szeptembertől az állam reprezentatív kutatásba kezd többek között azért, hogy felmérjék, hogy a közoktatásban bevezetett nyelvoktatás ellenére, miért nem tanul meg sok gyerek legalább egy idegen nyelven.
Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint nem az egyetemek tehetnek a beragadt diplomákról, a felsőoktatásban ugyanis nem az általános nyelvtanítás, hanem a szaknyelvi oktatás a feladat. Ez persze csak részben igaz.
De a következő idézet rámutat, hogy miért nem lehet megtanulni az iskolában idegen nyelvet: „ Az elmúlt huszonöt-harminc évben a közoktatás, a szülők és a gyerekek rájöttek arra, hogy az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzők bevonásával lehet hatékony eredményeket elérni."
2020 után csak azok mehetnek majd a felsőoktatásba, akik nyelvvizsgával rendelkeznek, de Salusinszky szerint ezt az intézkedést a kormány fel fogja függeszteni, mert az intézményeknek gazdasági okokból szükségük van a tömegekre a fejkvóta miatt, és a szülők, gyerekek is lázadozni fognak.
A kormány amúgy 3,3 milliárd forintból középiskolások nyelvtanulását akarja segíteni, a különórákat „nyelvtanárok, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak majd nekik. Salusinszky András szerint nem helyes az egyetemistákkal taníttatni a középiskolás gyerekeket, akik még „nem állnak készen a feladatra” - írja a lap.