Önt zaklatták már? A magyar férfiak felét, a nők kétharmadát igen

Kéretlen érintésekről, fenekelésekről, fogdosásokról, arcokba nyomott péniszekről beszélnek azok a nők és férfiak, akik az utóbbi hetekben a nyilvánosság elé álltak az általuk elszenvedett szexuális visszaélésekkel, zaklatásokkal kapcsolatban.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire jellemzőek a szexuális visszaélések hazánkban, ezért a felnőtt magyar lakosságot leképező ezer fős mintán anonim módon megkérdeztük a magyarokat, hogy milyen jellegű bántalmazásokat éltek át, valamint, hogy kiknek árulták el ezeket az eseteket. Különféle zaklatás-típusokra kérdeztünk rá, és kiderült, a nők kétharmadát, a férfiak felét zaklatták már valamilyen módon.

Adataink szerint a visszaéléseket, bántalmazásokat, zaklatásokat sokkal inkább a nők élik át, mint a férfiak, a nőknek több mint egyharmadával fordult már elő például, hogy valaki szexuális tartalmú megjegyzéseket, beszólásokat mondott neki, olyanokat, amikről az adott nő úgy érezte, egyáltalán nem helyénvalóak. (A szóbeli szexuális zaklatás értelmezése társadalmi rétegenként, közösségenként eltérő lehet. Lehetséges, hogy vannak olyan csoportok, például baráti, munkahelyi társaságok, ahol mindennaposak a szexuális tartalmú beszólások, de azt az érintett férfi, és a nő sem tekinti zaklatásnak. Olyan megjegyzések ezek, amiket egy külső szemlélő, kutató biztosan besorolná a szóbeli szexuális zaklatás kategóriájába, de a telefonos felmérésben az érintettek nem biztos, hogy így tennének vagy így tettek most, amikor kérdeztük őket.)

A férfi verekszik

A kutatásban szereplő nyolcféle inzultusból a fizikai bántalmazás az egyetlen, amelynek inkább a férfiak elszenvedői. Személyes adatokkal történő visszaélésnek valamint sértegetésnek, mások alatti megalázásnak férfiak és nők egyforma arányban voltak alanyai. Öt zaklatási típussal viszont sokkal nagyobb arányban találkoztak a nők:

• a telefonos hívogatásoknak,
• a leskelődéseknek, követéseknek,
• az internetes zaklatásoknak,
• a szexuális tartalmú beszólásoknak, valamint
• a szexuális molesztálásoknak, erőszakos cselekményeknek ők az érintettjei.

A férfiak 27, a nők 12 százaléka számolt be arról, hogy élete során már megverték. A nőknél a gyerekkorban elszenvedett szülői bántalmazás jellemző, amit a többség a családon belül el is árult valakinek közvetlenül a történtek után.

A férfiaknál is gyakori a gyerekkori sérelem, de a férfiak közül sokkal többen vannak, akiket már felnőttként vertek meg. Többségük arról számolt be, hogy idegen ütötte meg, akit korábban nem ismert. Egyharmaduk nem beszélt erről az esetről senkinek, aki viszont igen, azonnal megosztotta, többnyire a hozzá legközelebb állókkal. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken a fizikai bántalmazás említése, az alapfokú végzettségűek 36 százaléka, a diplomások 13 százaléka volt szenvedő alanya ilyen esetnek.

Visszaélés, beszólás, megalázás

Személyes adatokkal való visszaélésnek a férfiak 6, a nők 5 százaléka volt részese. Ezek zömmel az elmúlt 10 évben fordultak elő, ismeretlenek voltak az elkövetők. A többség azonnal jelezte sérelmét másoknak, egyharmaduk hivatalos szerveknek is.

Nagyon sokan voltak kénytelenek meghallgatni mások velük szembeni sértéseit, gorombaságait, megalázó mondatait: a férfiak 40, a nők 38 százaléka utalt erre. Főképpen a negyvenes-ötvenes éveikben járók számoltak be az őket ért becsmérlésekről, de minden társadalmi csoportban jellemző.

A nők nagyobb arányban mondták el eseteiket másoknak, mint a férfiak (83%-72%). Az viszont mindkét nemre jellemző, hogy közvetlen barátaiknak, családtagjaiknak beszéltek róla, mindjárt az inzultus után.

A nőket érintő negatív cselekmények közül legtöbben, 25 százaléknyian a telefonos zaklatásnak voltak szenvedő alanyai (a férfiak 7 százaléka számolt be ilyen esetről). Az idősebb, az alacsonyabb iskolázottságú és a városi nők gyakrabban kaptak kellemetlen hívásokat: ezek felnőttkorban érték őket, főleg az elmúlt 10 évben, zömmel ismeretlenek voltak a zaklatók. A nők háromnegyede megosztotta másokkal ezeket az eseteket, azonnal a hívások után, leginkább valamelyik bizalmasukkal.

A nők 15 százaléka említette, hogy valaki már követte, leskelődött utána (a férfiak 7 százalékának volt ilyen esete). Ennek a zaklatási formának nincsen társadalmi-demográfiai specifikuma, mindenhol hasonló arányban előfordul. Ezek is felnőttkori események, az érintettek fele az elmúlt 10 évben tapasztalt ilyent, de bő négytizede ennél korábbi időszakban – régóta jelen lévő zaklatási típus. A leskelődők, követők főképpen ismeretlenek (37%), közeli ismerősök (40%) voltak, de 11 százaléknyian főnökeikre, feletteseikre utaltak, 15 százalék pedig családtagra. A többség ugyan elmondta valamelyik hozzá közel álló személynek az esetet, lényegében azonnal. de egyharmadnyian máig magukban tartották.

A nők 8 százalékával fordult elő az internetes zaklatás valamelyik formája (a férfiak 4 százalékával). Ez az elmúlt tíz évben lett jellemző, az emailezés, a közösségi oldalak, fórumok és a társkereső oldalak elterjedésével. Az érintett nők elmondták, hogy ismeretlenek kellemetlenségeivel találkoztak, és úgy kezelték, mint a többi zaklatást: megbeszélték barátjukkal, valamely közeli családtaggal.

Szexuális tartalmú megjegyzések, beszólások, nem kívánt bókok, amiről úgy érezték, hogy nem helyénvaló – a nők 34 százaléka számára megélt események (a férfiaknak csak 5 százaléka számolt be ilyesmiről). A 40 év alatti nőknek a fele emlékezett valamilyen szóbeli inzultusra, a 40-60 év közöttiek körében 37 százalék, az idősebbek között 19 százalék.

Gyerekkorában az érintettek 9 százalékának volt ilyen este, felnőtt korában, az elmúlt 10 évben 63 százaléknak, annál régebben 44 százaléknak. A szexista beszólások főleg korábban nem is ismert idegentől jönnek (61%).

 A nők többsége ugyan a történtek után azonnal elmondta ezeket a verbális zaklatásokat valamelyik bizalmasának, de nagy hányaduk, 40 százalékuk nem szólt senkinek.

Legalább 350 ezer nőt zaklattak szexuálisan

Kutatásunkban a nők 8 százaléka említette, hogy élete során volt már alanya szexuális zaklatásnak.

A 40 év alattiak 11 százalékának volt ilyen esete, a negyvenes-ötvenes korosztályban 8 százalék utalt erre, az idősebbek között 4 százalék. Az érintettek hattizedét az elmúlt 10 évben érte abúzus, négytizedét már régebben. Nagyjából egyharmadukat zaklatta olyasvalaki, akitől függött a jövője (például tanára, főnöke), egyharmadukat olyan ismerős, akivel nem volt hierarchikus viszonyban, további egyharmadukat pedig ismeretlen személy molesztálta. A bántalmazott nők egyharmada nem mondta el senkinek, hogy szexuális zaklatás elszenvedője volt. Az esetek után a többség azonban valakivel megosztotta sérelmét, inkább valamely barátjukkal, bizalmasukkal, külső szereplőt: orvost, pszichológust kevesen értesítettek. Ők gyorsan kibeszélték magukból az esetet, és ha kértek, akkor kaptak is segítséget másoktól.

Adatainkból úgy tűnik, a zaklatás nagyon is általános jelenség Magyarországon. A szexuális zaklatások témáját Harvey Weinstein amerikai producer ügyei hozták a felszínre itthon. Az amerikai producert többen szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolták meg, majd kiderült, hogy a filmes évtizedek óta él vissza hatalmával és erejével a nők ellen. Az ügyek hatására Sárosdi Lilla magyar színésznő is elmondta, Marton László, a Vígszínház korábbi igazgatója szexuálisan zaklatta őt; végül még kilenc másik nő is hasonlókról számolt be.

A Budapesti Operettszínház igazgatósága november elején azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi művészeti vezetőjét. Azután döntöttek így, hogy egy tévéadásban Maros Ákos, a társulat egykori táncosa arccal-névvel vállalva beszélt arról, hogy Kerényi hogyan zaklatta. Az eset idején 18 éves művész a színházi világot átszövő szexuális visszaélések kapcsán elmondta, hogy csak az őt ért sérelemről tud beszélni, de bátorít mindenkit, hogy álljon elő a saját, eddig elhallgatott történetével.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)