Megkapta a magyar kormány a brüsszeli keresetlevelet

Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítja az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország  - pontosabban a magyar kormány - ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt - közölte péntek hajnalban a tárca az MTI-vel.

A kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőzően Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikke alapján a tagállamokat képviselő miniszteri Tanács többségi döntésével elfogadott, a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozat ellen. Így Magyarországnak Olaszország és Görögország tehermentesítésére mindösszesen 1294 nemzetközi védelemre szoruló menedékkérőt kellene befogadnia.

Az ügyben a magyar kormány a szlovákkal együtt ellentámadással indított és perelt a döntés ellen, azonban az Európai Bíróság tavaly szeptember 6-án elutasította Magyarország keresetét, egyben érvényben tartotta a határozatot. Közben az eljárástól függetlenül az intézkedés jogerős volt és végre kellett volna hajtani, ezért az Európai Bizottság az ilyenkor szokásos módon kötelezettségszegési eljárást indított. Ez egy darabig úgy nézett ki, hogy Brüsszelből küldtek egy felszólítást, amire a magyar kormány válaszolt, utána jött egy viszontválasz, és így tovább, de megegyezés híján megint az Európai Bíróságon kötöttek ki.

A magyar kormány sérelmezte, hogy az Európai Bizottság igyekezett felpörgetni az eljárást, hogy még az áthelyezési határozat alkalmazási idejének lejárta, tehát tavaly szeptember 26. előtt befejezettnek nyilváníthassa, hiszen érdemben csak így tudott a kötelezettség elmulasztása mellett érvelni a bíróság előtt. 

Ahogy arról a múlt héten is írtunk, a perben a magyar kormány jogi szakértőinek most alperesként kell előadni jogi érveiket Luxemburgban. Valami újat kell mondaniuk a bíróságnak ahhoz képest, amit a szeptemberben elbukott perben már érvekként előadtak.

Valószínűleg az lesz a kormány fő érve, hogy a határidő tavaly szeptember 26. volt, azaz „nem kell megcsinálnom a leckém, mert már be kellett volna adni”. Az Európai Bizottság úgy látja, hogy a jogszabályt nem csak addig kell alkalmazni, hanem az addig érkezettekre. Belőlük egyébként már alig van olyan, akit be lehetne vonni a programba, mert csak a vélhetően megalapozott menedékkérelmeket beadókat helyezik át (azokat, akiknek a hazájából érkezők menedékkérelmeinek legalább háromnegyedét el szokták ismerni az uniós tagállamok, azaz az országukban tényleg nagy a baj). Az uniós-török alku miatt pont bezuhant abból az irányból a migráció, amerről az Iszlám Állam elől menekülő szírek és irakiak jöttek, mert ők így Törökországban maradtak. Ennek köszönhetően sokkal kevesebb az áthelyezhető ember, mint eredetileg gondolták, őket pedig már több mint 90 százalékban szétosztották, vagyis mire lepereg a bírósági eljárás, már nem lesz kin végrehajtani, így a vége pénzbüntetés lehet.