Meghiúsulhat a szentendrei kerékpáros híd

Az EuroVelo (Európai Kerékpárút Hálózat) egész Európát átszelő, részben megvalósult, részben tervezett kerékpárút-hálózat, ennek egyik útvonala az EuroVelo 6, ami Magyarországon is áthalad. Az EuroVelo 6 kerékpárút Dömös és Szentendre közötti új szakasza uniós forrásból épül. Mivel ezt a szakaszt eddig se tudták ezen a részen a Duna jobb partján elvezetni a szűk lehetőségek miatt, ezért a tervek szerint egy kerékpáros hídon átvinnék Kisoroszinál a Szentendrei-szigetre, 20 kilométeren az ottani, kis forgalmú úton haladna dél felé, és Szentendrénél, egy újabb kerékpáros hídon térne vissza a jobb partra, hogy befusson Budapestre.

A szentendrei kerékpáros híd helyszínéről nagyjából megegyezett az előző, fideszes városvezetés és a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. A megegyezés szerint a híd Szentendre belvárosánál lenne, a nevezetes szentendrei korzó mellett, vagy a korzó végénél, vagy 70 méterrel lejjebb. Van még egy szintén lehetséges verzió, 3 kilométerrel feljebb, északra, a Határ-csárdánál (ez a helyszín már környezetvédelmi engedéllyel is rendelkezik). Az áttekintő térképet  ide kattintva tudja böngészni .

A tavaly őszi önkormányzati választások után a városnak azonban új vezetése lett, amely információhiányra hivatkozva nem döntött még a végleges helyszínről, és a jelek szerint a döntést nem is akarja elkapkodni. (Az önkormányzat összeszedte az összes eddigi tervet, döntést, és levelezést, és nyilvánosságra hozta azokat a honlapján.) A NIF Zrt. levélben arra szólította fel az önkormányzatot, hogy január 31-ig döntsön, melyik hidat szeretné, különben úgy megcsúszik a projekt, hogy ellehetetlenül az egész beruházás. (A levél, amiben a NIF megválaszolta az önkormányzat kérdéseit is, ide kattintva letölthető.) Itt tartunk most.

Pál Gábor, a szentendrei önkormányzat városvezető, a többségében civilekből álló, ellenzéki pártok támogatásával győztes polgármestert támogató képviselőcsoport belvárosi képviselője lapunknak így próbálta megvilágítani a helyzetet: a belvárosi híd elsősorban biciklis túrázóknak és a túlparti szigetmonostoriaknak lenne jó, a szentendreieknek nem igazán érdeke. Sőt, zavaró lenne a korzón óhatatlanul megnövekvő kerékpáros forgalom, és a biciklis sztráda elvágná a belvárost a Dunától. Pál hozzátette: emellett négy méter magas beton hídfőjével, 70 méter hosszú rámpájával esztétikai kérdéseket is felvet. Ezért Pál szerint a legtöbben azt szeretnék, hogy a kerékpárút a szigeten haladjon tovább dél felé, és lejjebb, a szentendrei belvárost elkerülve, a Postás strandnál jöjjön át a jobb partra.

Csakhogy a déli hídváltozatot nem véletlenül vetették el korábban. Ahhoz több kilométeren a Szentendrei-szigeti védett vízbázis közvetlen közelében, a Fővárosi Vízművek közforgalom elől elzárt üzemi útját kellene használni. A NIF szerint itt egyszerűen nem lehetséges kerékpárutat kijelölni. (Kerékpározni most is csak a Vízművek által kiadott egyszeri, névre szóló engedéllyel lehet erre.)

Erre Pál Gábornak az a válasza, hogy korábban akkor erre a területre hogy adhattak ki mégis engedélyt egy autós kishíd építésére? A város azt se fogadja el, hogy kicsúsznak a határidőből: a képviselő-testület szerint kaphatnak a beruházásra később is támogatást, egy ilyen horderejű ügyben nem dönthetnek a lakosság megkérdezése nélkül.

Az önkormányzat szombat délután lakossági fórumot tartott a helyszínen, Fülöp Zsolt polgármester és Pál Gábor belvárosi képviselő mutatta be a Pásztor révnél a tervezett híd egyik lehetséges helyszínén: 

Révész Máriusz, kerékpározás és aktív kikapcsolódás fejlesztéséért felelős kormánybiztos lapunknak azt mondta, hogy nem akarnak beleszólni, hova szeretné Szentendre a hidat, csak döntsék el, mert már amúgy is ki van centizve az uniós támogatás végfelhasználási határideje. A három tervezett helyszín bármelyike jó lehet, a legdélebbi javaslat viszont, ami kikerülné a szentendrei belvárost, nem megvalósítható a vízbázis védelme miatt. Ha az önkormányzat ezt javasolja, az felér azzal, mintha egyáltalán nem akarna hidat.

Révész Máriusz közölte, nem érti azt sem, hogy a korzót megóvni, mert bármelyik híd épül a három tervezettből, vagy ha nem lesz híd, és kompozni kell, a kerékpáros forgalom átmegy a belvároson. Mint mondta, ha Szentendre nem akar hidat, akkor az itt elkölteni tervezett 3 milliárd forintot átviszik másik kerékpáros projektbe, és elköltik ott. A kormánybiztos szerint a kisoroszi hidat az északi szigetcsúcsnál meg kell építeni, legfeljebb a kerékpárosok a sziget déli részéről átkompoznak majd a Dunán.

Az, hogy milyen az Eurovelo 6 Ausztriában már rég kiépített és használt Duna-menti szakasza, arról ebben a riportban olvashat.

Kiderül belőle, hogy az Eurovelo 6 nem egy magából folyamatosan kerékpárosokat döntő útvonal, hanem egy kényelmes, látványos, turisztikai elemekkel jól megtűzdelt kerékpárút, és hogy számos helyen például révekkel oldják meg a folyó keresztezését.

(Borítókép: A szentendrei Dunakorzó képe. Fotó: Nagy Zoltán / MTI)