Hátrányosan megkülönbözteti a vidéki kismamákat a kórházi átalakítás

Még ugyan nem ért véget a koronavírus-járvány harmadik hulláma, több mint 549 beteget ápolnak kórházban koronavírus miatt, de már terítéken van az egészségügyi intézményrendszer jelentős átalakítása. 

Amint az kiderült, hét kórházban megszűnne az aktív-, közülük egyben a krónikusbeteg-ellátás, további tizenhárom kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben egy szakmai tervezet szerint.

Egyebek között ezek a javaslatok szerepelnek az RTL Híradó birtokába jutott dokumentumban, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) készített a múlt héten.

A dokumentum szerint a kisebb, vidéki kórházaknak a járóbeteg-ellátásra és az egynapos beavatkozásokra kellene berendezkedniük. A nagyobb műtéteket és ügyeleteket átvennék tőlük a nagyobb kórházak. A speciális tudást vagy orvosi műszereket igénylő beavatkozásokat kizárólag a térségi központokban, jellemzően az egyetemeken vagy a centrumkórházakban végeznék el.

 Az átalakítás során

• 2 472 aktív ágy megszűnik,
• hat kórházban megszűnik az aktív ellátás,
• egy kórházban megszűnik a krónikus ellátás is,
• tizenhárom kórházban megszűnik vagy átalakul a műtéti ellátás.

A fekvőbeteg-rendszer átalakításáról szóló dokumentum nem először kerül szóba. Nemrégiben az Indexnek számolt be dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is, aki úgy véli, folyamatos átalakításokra van szükség a hazai egészségügyben, ugyanis a technikai eljárások lehetővé teszik a rövidebb idejű egynapos kórházi ellátásokat is.

Megporosodott rendszer 

Szintén így látja a helyzetet a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, dr. Szijjártó László is, aki egyetért abban, hogy

Többek közt ide tartoznak azok a komplex ellátások, mint például a szívsebészet, az onkológiai ellátás bizonyos elemei, illetve a koraszülött-ellátás a 32-34. hét felett.

A megyei elnök ugyanakkor hangsúlyozta, számos olyan terület van, ahol az ellátás központosítása nem célszerű, mint a sürgősségi ellátás, az alapellátás vagy a gyakori nem komplex kezelést igénylő betegségek kezelése.

Szijjártó László felhívta a figyelmet arra, hogy

az átalakítás megtervezése, racionalizálása is gondos tervezést és széles körű egyeztetést igényel. Amelyhez olyan más szemléletű szakemberek bevonására is szükség van, akik túllátnak a hazai ellátórendszer megkövesedett szokásain és korlátain, és nem érdekeltek a meglévő rendszer konzerválásában.

Az intézkedés terve anyai szemmel abszurd 

Az OKFŐ által előkészített munkaanyag külön kitér arra, miképpen tervezik a szülészetek átalakítását. A javaslat szerint a kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni, ügyeleti időben a megyei kórházba kellene menniük a kismamáknak, ami nagy felháborodást váltott ki. 

A várandósok és a családok mellett a szakmai szervezetek is tiltakoznak a tervezet ellen.

A Másállapotot a szülészetben! mozgalom szerint a csak nappal működő szülészetek kizárólag a programozott császármetszésekre lesznek használhatók, az orvosilag nem indokolt műtétek pedig az anyára és a babára is veszélyt jelentenek. 

„Az intézkedés terve anyai szemmel abszurd, és csak fokozza a bizonytalanságot, ami amúgy is jellemzője ennek az életszakasznak. Ezzel együtt hátrányosan megkülönböztetik a vidéken élő kismamákat, ami több jogszabállyal is ellentétes, egy váratlan komplikáció során pedig félő, hogy a várandósok rossz kórházba indulnak, értékes időt elvesztegetve” – írta lapunknak a mozgalom. Válaszukból az is kiderült, hogy a hozzájuk forduló nők láthatatlannak érzik magukat, mintha a rendszer vak lenne a szükségleteikre, pedig a megoldás szerintük nem is olyan bonyolult.

„Az önállóságukban és kompetenciáikban megerősített kórházi szülésznők, a tb által támogatott intézeten kívüli szülés, valamint a születésházak meghonosítása enyhítené a kórházi rendszer terhelését, a szakemberhiányt, és elősegítené, hogy még több nő szülhessen ott, ahol az ő biztonsága van” – tették hozzá.

Hasonló véleményen van az EMMA Egyesület is, ők úgy fogalmaztak lapunknak, hogy a tervezett gyakorlat egyenlő a szülészeti erőszakkal, amely lefed minden olyan beavatkozást és bánásmódot, amelyet a nő engedélye nélkül, akarata vagy tudta ellenére végeznek el rajta vagy újszülöttjén a szülészeti ellátás bármely szakaszában, a várandósgondozástól a gyermekágyig.

„Az EMMA segélyVonalon számos olyan anyai történettel találkozunk, amelyek hasonlóan felesleges, orvosilag nem indokolt beavatkozásokról számolnak be. Ez a tervezet semmiképpen sem egy család- és anyabarát ellátás képét vetíti elénk, inkább erősíti a már jelenleg is ipari folyamattá vált, gyári hatékonysággal működő szülészeti rendszert, amely sokszor traumát okoz az anyáknak” – jelentette ki Fazekas Pálma szociálpolitikus, az EMMA segélyVonal szakmai vezetője, aki szintén úgy véli, hogy a korlátozás tovább növelné a felesleges beavatkozások számát, ami az európai és az Ember Erőforrások Minisztériuma által megfogalmazott egészségügyi szakmai irányelvekkel is szembemegy.

Véleménye szerint ez azonban csak professzionális rendszerfejlesztési és változásmenedzsment-támogatással oldható meg, mivel a jelenlegi rendszer főszereplői egy szinte megújulásra képtelen közegben szocializálódtak. Úgy véli, hogy most a fő kérdés az, hogy egyáltalán miért van szükség arra, hogy a kisebb kórházakban a szülészetek csak tizenkét órában működjenek, miközben az ezzel járó kockázatok már most egyértelműek.

 Közös platform 

Az Index értesülései szerint az OKFŐ alapellátásért felelős főigazgató-helyettese és munkatársai által készített dokumentum csupán munkaanyag, amely még véleményezés előtt áll, így konkrét lépések, átalakítások még történnek. Jelenleg a javaslat szakterületenkénti véleményezése folyik, és az OKFŐ-n belül is egyeztetések zajlanak a koncepcióról, illetve annak végrehajtásáról.

A MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Indexnek elmondta, az ellátórendszer javítására jó alternatívát nyújthat, ha az érintettek, érdekeltek és a szakértők megfelelő mértékben megismernék egymás véleményét, a valós helyzetet, és egy átgondolt koncepció mentén dolgoznának ki megoldási javaslatokat.

Ez ma teljességgel hiányzik a hazai rendszerből. Nagy szükség lenne az egészségügyi kerekasztalra, ahol a döntéshozók együtt tárgyalják meg az ilyen jellegű stratégiai kérdéseket a szakértőkkel és az érintett szakemberekkel, a lakosság képviselőivel is

– zárta gondolatait a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. 

(Borítókép: Egy szülésznő magzati szívhang-monitorozást végesz egy kismamán. Fotó:  BSIP / Universal Images Group / Getty Images)