Politikai generációváltást ígértek, de maradt-e még rá esélyük?

Fekete-Győr András az ellenzéki előválasztáson 3,39 százalékot elérve az utolsó helyen zárta a miniszterelnök-jelöltek versenyét. A politikust az előválasztás után, 2021 októberében váltották le a párt éléről. Orosz Anna ügyvivőként vette át az irányítást, majd novemberben Donáth Anna nyerte az elnöki székért zajló versenyt.

Azt már korábban tudni lehetett, hogy a választás után tisztújítás lesz a pártban, Donáth Anna azonban májusban bejelentette: édesanya lesz, ezért nem indul újra az elnöki posztért. A pártvezetői tisztség végül Gelencsér Ferencé lett, Kerpel-Fronius Gábort és Hajnal Miklóst megelőzve. Az elnökségi tagok: Cseh Katalin, Ilyés Márton, Kele János, Kerpel-Fronius Gábor, Mihálik Edvin és Paróczai Anikó.

Túl gyakori elnökváltás?

Kovács János politikai elemző szerint a gyakori vezetőváltás komoly szervezeti válságjel is lehet, de mindenképp egy bizonytalan, átmeneti időszakot tükröz.

„Ez abból a szempontból most kevésbé kedvezőtlen a Momentum számára, hogy egybeesik az ellenzék választási vereséget követő útkeresésével, tehát a szélesebb nyilvánosság előtt megjeleníthető egyfajta ideológiai, közösségi identitásbeli profiltisztításként, »rebrandingként« is. Másrészt elmondható az, hogy a többi »összefogáspárttal« szemben a Momentum kivételt képez a felelősségvállalással összefüggő pártelnöki lemondások látványos elmaradása alól” – fogalmazott az elemző. Az Index kérdésére azt is mondta, hogy a vezetőváltás addig nem tekinthető töréspontnak, amíg a folyamatot a párton belüli erőcsoportok legitimnek tekintik, és az nem veszélyezteti a közösség szervezeti integritását.

Ugyanakkor a döntéshozatalt érintő személyi változások szükségképpen súrlódásokkal járnak, amelyek során konkurens személyi ambíciók, víziók jelenhetnek meg. Kovács János úgy látja, hogy ezek hosszabb távon befolyásolják a párt karakterét, cselekvőképességét, az ellenzéken belül elfoglalt pozícióját, a főbb kommunikációs irányvonalát és a következő időszakra vonatkozó stratégiáját.

Azt, hogy az ellenzéki kínálat sokak által várt megújulásában a Momentumnak mekkora szerep juthat, nem kis részben a párt profiltisztításán és a különböző ismertséggel rendelkező politikusainak szereposztásán, együttműködési hajlandóságán fog múlni

– tette hozzá Kovács János.

Nagy Attila Tibor politikai elemző lapunk kérdésére egyértelmű problémának nevezte a gyakori vezetőváltást, ami azért is okozhat nehézségeket, mert az új elnöknek először át kell látnia az egész struktúrát és pártműködést, és ha valahol szükségét érzi, változtatni. Ha viszont pár hónaponként újrakezdődik ez a folyamat, az zavarodottságot, bénultságot okozhat.

Előny vagy hátrány az ismeretlenség?

Gelencsér Ferenc a Momentum politikusai között sem számít országos szinten a legismertebb arcnak. Kovács János úgy véli, hogy ez előnynek semmiképp nem nevezhető, de nem feltétlenül jelent hátrányt sem, „hiszen megvan az a helyzeti előnye, hogy a személyes imázsa nem kopott meg, építhet a személyével kapcsolatos, pozitív várakozásokra”, valamint részben disztingválhatja magát azoktól, akik egyénileg ugyan kiemelkedhettek a nyilvánosság előtt, de vezetésükkel a párt elvesztette a lendületét.

A Momentum sokáig »Fekete-Győr András pártja« volt, rajta kívül Cseh Katalin és Donáth Anna számítottak országosan is ismertebb neveknek. Ugyanakkor látni kell, hogy az előválasztás, majd az azt követő választási kampány és az azóta eltelt időszak során ezek a politikusok részben »elhasználódtak«, a párt önálló brandje kompromittálódott, a rendszerkritikán túli üzenetek, a fiatalokat megszólítani képes, vonzó jövőkép pedig elsikkadtak

– fejtette ki Kovács János. Arra is emlékeztetett, hogy a Momentum a politikai generációváltás ígéretével indult, majd egyre inkább az ellenzéki összefogás egyik „tagozatává” vált. A nagyarányú vereség kijózanítóan hatott a tagságra és a szimpatizánsokra, most pedig új helyzet van, ismét erősödik a versengés az ellenzék pártjai között, ennek megjelenítéséhez új karakterekre van szükség,

olyanokra, akik vezető szerepben sem Gyurcsány Ferenc, sem Márki-Zay Péter mellé, mögé nem álltak oda.

Nagy Attila Tibor nem sorolja a kiugróan tehetséges kommunikátorok közé Gelencsér Ferencet, a feladat most ezt fejleszteni, felépíteni a karakterét és országosan ismertebbé tenni. A politikai elemző egyébként úgy gondolja, hogy észszerűtlen személyi döntések születnek a párton belül.

A Momentum politikusai közül Donáth Anna látott a legmesszebbre, ő értette meg legjobban az ellenzék problémáit, most pedig még az elnökségnek sem lesz a tagja. Az az Orosz Anna sem tagja az elnökségnek, aki korábban ügyvivő elnök volt, újbudai alpolgármester, és fölényes győzelmet aratott április 3-án, miközben az előválasztáson még az ellenzéki szavazók körében is nagyot bukó Fekete-Győr András lett a frakcióvezető

– összegezte Nagy Attila Tibor.

Merre tovább, Momentum?

Kovács János nyitott kérdésnek tartja, hogy hol lehet a Momentum helye a választások utáni politikai palettán, lehet-e esélyük a növekedésre, esetleg vezető ellenzéki szerepre. Az elemző hangsúlyozta, hogy a kormányváltást akaró választók jelentős hányada csalódott, új kínálatot keres.

„Amelyik párt képes innovációt hozni, új vezérszerepet felépíteni, tematizációs erővel bíró politikai terméket beemelni a közbeszédbe, megkülönböztetni magát a többi, bukdácsoló ellenzéki párttól és a Gyurcsány Ferenc vezette DK-tól, vállalva az érdemi vitákat a Fidesszel és a Mi Hazánkkal, akár erőre is kaphat” – mondta az elemző.

Erre meglévő állami támogatással, parlamenti képviselettel, kiépült nemzetközi kapcsolatrendszerrel és hazai infrastruktúrával több esély van, mint bármilyen zöldmezős politikai beruházással. Kovács János szerint ehhez „a hazai választói attitűdöket értő, a társadalom problémáira reflektáló, pragmatikus politikára volna szükség, amely a nemzetközi folyamatokat képes a maguk összetettségében látni, nem kizárólag a nyugati progresszivizmus szemüvegén keresztül értékelni”.

Az elemző azt is kiemelte, hogy a Momentum akkor találja meg a helyét tartósan a politikai palettán, ha képes keresletorientált, a választók szélesebb rétegeinek vágyaira, igényére építő programot hirdetni, valamint egyértelműen megkülönbözteti magát Gyurcsány Ferenc követőitől, és a leszállóágban lévő, botrányoktól hangos ellenzéki formációktól.

A kormánnyal összefüggésben pedig nem elég ugyanazokat a jelzőket, értékítéleteket ismételgetni, amelyeket 2014 óta használ az ellenzék, s amelyek az ellenzéki törzsszavazók rétegét leszámítva rendre leperegnek a kormánypártokról

– hangsúlyozta Kovács János. Ezen a ponton arra is kitért, hogy talán elsőre karakteridegennek tűnik – különösen az összefogás és a Donáth Anna által képviselt szociálliberalizmust követően –, de egy, a magyar szabadelvű hagyományokra építő, liberális konzervatív pártnak jóval nagyobb potenciális merítése lehetne, ráadásul anélkül, hogy tartania kellene az urbánus, értelmiségi szavazók és a városi fiatalok tömeges lemorzsolódásától.

Az elemző hiánycikknek nevezte azt a republikánus polgári konzervativizmust, amelyet 1996 után, valamint 1998 és 2002 között az akkori Fidesz képviselt. Kovács János kiemelte:

Az összetett válságok és a kiszámíthatatlanság környezete ugyanis nemcsak a populizmusnak és a radikalizációnak kedvezhet, hanem a konszolidáció nyelvén, hangján szóló formációknak is.

Nagy Attila Tibor pesszimista a Momentum jövőjét illetően, úgy gondolja, hogy nem a megfelelő személyek állnak a párt élén, de a lehetőségeik a képviselőcsoport és a párttámogatás miatt jobbak, mint korábban. Az elemző összességében meglepőnek tartaná, ha jelentős növekedésre lenne képes a Momentum.

Mit mutatnak a kutatások?

A Medián választás utáni felmérésében a Momentum a szavazókorú népességben 6, a választani tudóknál 7, a választani tudó biztos szavazóknál 8 százalékon állt, ezzel a DK-val volt versenyben a hatpárti ellenzéken belüli legnépszerűbb párt pozíciójáért.

A Závecz Research viszont jóval a DK támogatottsága alá, a Jobbik és az MSZP szintjére, 5 százalékra mérte a Momentumot április végi–május eleji kutatásában. Ezzel szemben a Nézőpont Intézetnél a Momentum volt a legnépszerűbb párt, de ez is csak 6 százalékot jelentett az aktív szavazók körében.

A Republikon Intézet április végi pártpreferencia-kutatásában a második legerősebb ellenzéki párt a Momentum, a teljes népességben 7, a pártot választani tudóknál 9 százalékos támogatottsággal. Az IDEA Intézetnél a teljes népességben 5 százalékon állt a Momentum, a biztos szavazó pártválasztóknál 7 százalékon, ebben a felmérésben mindkét szám elmaradt a DK népszerűségétől. A választások utáni közvélemény-kutatásokról itt számoltunk be részletesen.

(Borítókép: Gelencsér Ferenc, Fekete-Győr András és Donáth Anna. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI / Kaszás Tamás / Index)