Bősz Anett főpolgármester-helyettes, Horn Gyula egy sétány névadója lett

Miután nyugvópontra került a DK és a Momentum közti, időközi választásokon induló jelöltek személyét érintő vitája, a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén megválasztották Bősz Anettet szociális és kulturális feladatokért felelős főpolgármester-helyettessé. A liberális politikus e tisztségben Gy. Németh Erzsébetet váltja, aki a parlamenti választásokon listás országgyűlési képviselői helyet szerzett. Az egykori főpolgármester-helyettes fővárosi képviselői helyét Élő Norbert veszi át. (A korábbi megállapodás szerint mindkét pozíció a DK-é, így Gyurcsány Ferenc által vezetett párt volt jogosult jelölni.)

Wintermantel Zsolt frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy minden tisztelete az anyáké, Bősz Anettnek és családjának  jó egészséget kíván és tiszteletben tartják a döntését, ha ezt a feladatot elvállalja, de jelölését a főpolgármester részéről rossz üzenetnek tartja. Nem biztos, hogy személyében a legalkalmasabb jelöltet találták meg a tisztségre, hisz Bősz Anettnek egyetlen egy mondata nem volt még Budapesttel kapcsolatban, a fővárosiak pedig megérdemelnének egy olyan főpolgármester-helyettest aki Budapesten él. Kovács Péter ezt azzal egészítette ki, hogy Bősz Anettet egyértelműen politikai kinevezettnek tartják. Az anyaság kérdésére válaszul Tüttő Kata hangsúlyozta, hogy amikor Orbán Viktor vált apává, akkor fel sem merült alkalmassága.

Bősz Anett a Magyar Liberális Párt elnökeként az előző ciklusban országgyűlési képviselő volt (először a Párbeszéd, majd a DK frakciójában ült), de április 3-án az érdi egyéni választókerületben elvesztette a választást. Főpolgármester-helyettesként most új szakterülettel ismerkedhet meg, korábban a parlament költségvetési bizottságának volt a tagja. Az előtte álló munka elvégzésének határokat szabhat, hogy az újonnan megválasztott főpolgármester-helyettes épp gyermeket vár.

Horn Gyula újra téma

A közgyűlés közterület-elnevezésekről is döntött. A X. kerületi önkormányzat javaslatára a híres magyar gyógyszerészről nevezték el Kőbányán a Vaspálya utca egy részét (a Kőér utca és Noszlopy utca között), ez a szakasz a jövőben Richter Gedeon sétány lesz.

Soroksár eddig névtelen közterületei mostantól Weiss Márton utca, Bajtai István utca és Bodzavirág utcaként lesznek azonosíthatók. Weiss Márton, a XX. század első felének kisgazda lokálpatriótája, Bajtai István pedig XVIII. századi itt élő középnemes volt. 

Ellenzéki oldalon Ughy Attila úgy fogalmazott, sokakat sért, hogy Horn Gyuláról közteret kívánnak elnevezni. Emlékeztetett, hogy tevékenysége nagyon sok embert érintett hátrányosan, maga Sólyom László is megtagadta Horn Gyula állami kitüntetését. Soproni Tamás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország közel 3200 települése közül csak 23 nem döntheti el önállóan, hogy kiről nevez el közteret, a Momentum ezért támogatja ezt az előterjesztést.

A XIII. kerület képviselő-testülete új telket alakított ki a Gyermek térnél, ahol egyébként 2014 óta Horn Gyula egészalakos szobra is áll. A telekalakítás házszámozást nem érintett, lakcímváltozást nem okozott, így a képviselők megszavazták, hogy ez a közterület a Horn Gyula sétány nevet kapja.

Az MSZMP egykori politikusa, majd az MSZP elnöke és 1994–1998 közötti miniszterelnöke 2013 nyarán hunyt el. Az irányadó fővárosi szabályozás szerint személyről a halálát követő öt év elteltével lehet közterületet elnevezni.

Kiszorítanák Budapestről a nemzetközi tehervonat tranzitot

László Imre, a XI. kerület polgármestere azt javasolta, hogy a főváros éljen felterjesztési jogával, és kezdeményezze a kormánynál, hogy az vizsgálja meg, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, illetve a V0 vasúti elkerülő tervei módosíthatóak-e. Azt szeretné ugyanis, hogy a Déli-körvasút-fejlesztést is magában foglaló Ferencváros–Kelenföld vasúti kapacitásbővítés ne terjedjen ki a sűrűn lakott dél-budai városrészben az átmenő nemzetközi vasúti teherforgalomra.

Ezzel párhuzamosan azt is kezdeményezi a főváros, hogy a kormány biztosítson fedezetet a Budapestet elkerülő V0 vasúti pályaszakasz megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, a szakhatósági engedélyek beszerzésére, ezt követően pedig a területszerzésére; ezekhez pedig rendeljen hozzá céldátumokat is annak érdekében, hogy a V0 legkésőbb 2031. december 31-éig megvalósulhasson, és utána már Budapesten és a vonzáskörzetében található szűk keresztmetszetű csomópontokon ne haladjon át nemzetközi vasúti tehertranzit-forgalom. Azt is el szeretnék érni, hogy Budapesten és annak elővárosi részében ne lehessen olyan vasútfejlesztés, ami növeli az átmenő teherforgalmat.

Romokban a költségvetés

A büdzsé tavalyi elfogadásakor a városvezetés már jelezte, hogy a kiszámíthatatlan környezet miatt – politikai értelemben  – egy féléves költségvetésről szavaztak. Május végén, egy háttérbeszélgetésen két olyan benne lévő tételt említett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, ami kormányzati beavatkozást igényel. Az egyik az iparűzési adó kompenzációja, ezzel a 20 milliárd 520 milliós tétellel a főváros számolt, de eddig még nem teljesült. A másik az a halaszthatatlan beruházást fedező 32 milliárdos banki hitel, ami ugyancsak szerepel a büdzsében. Erről még zajlik a pénzintézetekkel az egyeztetés, de ha megszületik a megállapodás, arra még az államnak is rá kell bólintania. Amíg ez nem történik meg, addig a főváros a folyószámlahitelének terhére előfinanszírozza a futó projektjeit.

például átstrukturálják az Európai Beruházási Banktól szerzett forrásokat, amivel a jövőre nézve keletkeztetnek hiányt. A túlélését folytatott pénzügyi zsonglőrködés kapcsán Kiss Ambrus annyit leszögezett, hogy a közösségi közlekedés szolgáltatásait nem fogják „csonkolni”, azaz nem opció a számukra a járatok ritkítása. 

A likviditás aktuális biztosítása érdekében – rövid távú megfontolások alapján – csökkentették az általános tartalékkeretet, és az önkormányzati intézményeknél lévő maradványkeretet is elvonták (még a szociális intézményekét is). 

Ez hazárdjáték abból a szempontból, hogy a pénzre szükség lesz, csak nem idén, hanem jövőre. Abban reménykedünk, bízunk, azt gondoljuk, hogy a jövő évben majd jobb lesz. 

A pénzügyi főpolgármester-helyettes nem is titkolta nagyon, hogy a kényszerű döntésekkel összegereblyézett, az idei év pénzügyi egyensúlyát fenntartó, összesen 20 milliárd 500 milliós összeg pont ilyen mértékben növelni majd a főváros következő évi pénzügyi kitettségét és kockázatait. Ebből az is kiolvasható, hogy a főváros vezetése többé-kevésbé lemondott az államtól remélt iparűzési adó elvonás kompenzációjáról.

A közgyűlésen a központi költségvetéstervezet számaira reagálva Kiss Ambrus aláhúzta, hogy  a megemelt szolidaritási hozzájárulás miatt  újabb 10 milliárd forint növekmény terheli 2023-tól Budapest büdzséjét.

Lezárult a dél-budai fonódó villamos tervezése

A főváros és a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) között zajló, közel hét hónapos vita végére került pont azzal, hogy a Budai Fonódó villamoshálózat II. ütemének folytatásához szükséges  hozzájárulásokat kiadta a Fővárosi Önkormányzat. Az állam által átvett terveztetés és beruházás Budapest vezetésének nem felelt meg, ekkor kezdődött az a nem túl nagyívű vita, aminek végeztével végül sikerült a BFK-ból (az eredetileg tervezett plusz 178 fa fölött) további 70 fa elültetését kisajtolni.

Amint azt az Index is jelezte, a BFK eddig ismert struktúrája megszűnik, feladatainak többségét az Építési és Beruházási Minisztérium veszi át. Bár folyamatosan napirenden van az a kérdés, hogy Lázár János milyen fővárosi fejlesztéspolitikát folytat majd, a Budai Fonódó villamoshálózat XI. kerületi meghosszabbítása (a Szent Gellért tértől a Műegyetem és az ELTE előtt a Duna-part mentén a Kopaszi gát térségéig) feltételezhetően sínen van, miután ez a vonal vezet a MOL torony irodakomplexumáig, illetve az itt létesülő rozsdaövezeti ingatlanfejlesztések által igényelt közlekedési kapcsolatot is ez a viszonylat teremtheti meg a belvárossal.

(Borítókép: Bősz Anett 2020. március 24-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)