Visszatérhetnek a főispánok és a vármegyék

Az egyik legősibb magyar tisztséget vezeti vissza 75 év után a kormány. A kormánymegbízottakat ugyanis főispánokká nevezik ki.

A parlament oldalán található dokumentum szerint:

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a »kormánymegbízott« szövegrész helyébe a »főispán« szöveg lép.

A történelmi hagyományok újjáélesztése

Az indoklásban – amit a hvg.hu szúrt ki – meg is magyarázták a módosítást:

az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.

Mint az a javaslat szövegében olvasható: „a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez, és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”. 

Szerintük az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Példaként említették az angolszász országokat, ahol sok helyen a mai napig használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az alderman kifejezést, amely városatyát jelent, és „egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak”.

Hasonló példára hivatkoztak Hollandia esetében is, ahol a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak vagy jogbírónak hívják.

Vármegyék megyék helyett?

Közben benyújtotta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté indítványa szerint tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását: „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”.

Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.

A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.

A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése – tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.

A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Karácsony Gergely: Öblögessük kicsit ezt a szót

A módosításra Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a közösségi oldalán reagált.

Főispán. Öblögessük egy kicsit ezt a szót. És értsük meg az üzenetet, amit a kormány üzenni akar azzal, hogy a kormánymegbízottakat eztán majd így kell szólítani

– vélekedett a politikus.

(Borítókép: A nagykanizsai Nagy-Magyarország Emlékmű újraavatása 2001-ben. Az 1952-ben lerombolt obeliszket 63 régi vármegye címerpajzsa díszítette. Fotó: MTI)