Molnár Szabina

Molnár Szabina az Index saját nevelésű újságírója, ami a gyakorlatban annyit tesz: itt tanult meg mindent, amit az egyetemen nem tanítanak. 2021 januárjában csatlakozott a laphoz. Magyar nyelv és irodalom szakon végzett, így legalább elméletben tudja, hogyan kellene kinéznie egy mondatnak.
A hírgyártásban megszokott eszeveszett tempót már csak szarkazmussal és ipari mennyiségű kávéval tudja a helyén kezelni. A feszültséget a konyhában vezeti le, amiről néha írni is hajlandó.
Magyar Péter is reagált Alekszandar Vucsics bejelentésére Magyar Péter is reagált Alekszandar Vucsics bejelentésére

A miniszterelnök telefonon gratulált a győztes lista vezetőinek.

tegnap, 22:12

Alekszandar Vucsics: Egyértelmű, hogy ezt a választást elveszítettük Alekszandar Vucsics: Egyértelmű, hogy ezt a választást elveszítettük

A szavazatok 51,47 százalékát szerezte meg a Diáklista.

tegnap, 21:45

Egy anticiklon határozta meg 1956. október 23-ának időjárását: bár többfelé párásan indult a reggel, napközben jellemzően száraz, az átlagosnál melegebb volt az idő az országban, Budapesten pedig kifejezetten sokat sütött a nap – derül ki a HungaroMet Zrt.-nek az MTI részére készített összeállításából.

Azt írták, a 70 évvel ezelőtti időjárás rekonstruálása a HungaroMet Zrt. jogelődje, az Országos Meteorológiai Intézet napi jelentései alapján lehetséges. A napi jelentés a meteorológiai szolgálat hivatalos kiadványa, amely részletes képet ad Magyarország előző napi időjárásáról, a hőmérsékleti-, csapadék-, szél- és napfénytartam-adatairól. A jelentés naponta a déli órákban készül el.

A jelentések szerint 70 évvel ezelőtt Közép-Európában egy magasnyomású légköri képződmény, úgynevezett anticiklon volt az uralkodó, amelyhez az átlagosnál jóval melegebb idő párosult.

Az október 23-ai, keddi jelentés szerint hajnalban ismét volt néhány helyen gyenge talajmenti fagy, Budapesten kedden 12 órakor a hőmérséklet 16 Celsius-fok volt.

A másnapi, október 24-ei, szerdai napi jelentés szerint „hazánkban kedden csendes, párás, többfelé ködös volt az idő”. A hőmérséklet a ködösebb helyeken 13-16, Miskolcon csak 12, míg a naposabb részeken 19-22 fokig emelkedett. Szerda hajnalra 3-6, Pécsett csak 9 fokig hűlt le a levegő. 1956. október 23-án a középhőmérséklet 12,7 fok volt, ami 3,3 fokkal melegebb volt a 75 éves átlagnál.

A Dunántúlon és Miskolc környékén volt kissé párásabb a levegő, itt 6-7 órás napsütésről számol be a napi jelentés, míg az ország többi részén 8-9 órát sütött a nap október 23-án.

A jelentés szerint Budapesten október 23-án a hőmérsékletet a derült őszi napokon megszokott nagy hőingás jellemezte:

a délutáni órák csaknem 20 Celsius-fokos értékeivel szemben hajnalban a belterületi meteorológiai állomáson, az utca szintjén alig 5 fok volt. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 Celsius-fokos értéke az egy hónappal korábbi, szeptember végi átlagos időjárásnak felel meg.

A levegő relatív nedvessége hajnalban még csaknem 100 százalékos, azaz ködképződéshez közeli volt, de a délutáni órákra ez az érték 50 százalékra csökkent.

1956. október 23-án reggel 7 óra és másnap reggel 7 óra között nem hullott csapadék Budapesten, de ez nem volt ritkaság, az évnek ebben a szakában a gyakori anticiklonok miatt a napok bő kétharmada csapadékmentes.

Budapesten október 23-án a napsütéses órák száma 8,1 óra volt, vagyis a csillagászatilag lehetséges 10,5 óra csaknem 80 százaléka, amely jóval magasabb volt a szokásosnál.

A napijelentések szerint a fővárosban az október 23-át megelőző napok is az átlagosnál enyhébbek voltak: október 20-án 19 fok volt a legmelegebb órákban, 21-én 20 fok, 22-én pedig kevéssel 20 fok felett alakult a maximum-hőmérséklet.

Az október 23-ai időjárást meghatározó anticiklon azonban gyengült, és a következő napoktól az időjárás az évszaknak megfelelő, hűvös és nedves lett.

Hogy ma milyen idő vár ránk, azt az alábbi cikkünkben foglaltuk össze.

Oroszország 580 csapásmérő drónnal és két irányított rakétával támadta Ukrajnát szerdáról csütörtökre virradó éjjel. Az ukrán légvédelem 536 drónt lőtt le vagy tett harcképtelenné – közölte csütörtök reggel az ukrán légierő a Telegramon.

A tájékoztatás szerint a támadás szerda este 18 órakor kezdődött. Az orosz erők két H–59-es irányított légi indítású rakétát lőttek ki a Fekete-tenger térségéből. A támadásban Sahíd és Gerbera típusú csapásmérő drónok, valamint Parodija típusú csalidrónok vettek részt. A drónokat az oroszországi Orjol, Millerovo, Satalovo, Brjanszk, Kurszk és Primorszko-Ahtarszk, valamint a megszállt Donyeck és a Krím félszigeti Hvardijszke irányából indították.

A légierő előzetes adatai szerint a csütörtök reggel 8 óráig lelőtt vagy elektronikus eszközökkel semlegesített 536 eszköz Sahíd-, Gerbera- és más típusú drón volt. A közleményben nem szerepel, mi lett a két rakéta sorsa.

A támadó eszközök 31 helyszínen csapódtak be, további 11 helyszínre lelőtt drónok roncsai hullottak. Áldozatokról és károkról a légierő nem közölt adatot.

A légitámadást az ukrán légierő, a légvédelmi rakétacsapatok, az elektronikai hadviselési és pilóta nélküli egységek, valamint mobil tűzcsoportok verték vissza. A légierő szerint a támadás csütörtök reggel is tartott, az ukrán légtérben még több orosz drón tartózkodott.

Két ember életét vesztette, 34 megsérült a közép-ukrajnai Kremencsukban ért támadásban – közölte a Telegramon Vitalij Gyakivnics, a Poltavai terület katonai közigazgatásának vezetője. A sérültek között két 2012-ben született gyermek is van.

A kremencsuki városi tanács kommunális osztályának adatai szerint öt többlakásos társasház, összesen 431 lakással, valamint 35 családi ház rongálódott meg. Hat családi ház teljesen megsemmisült.

A közölt adatok helyi idő szerint 12 óra 55 percre vonatkoznak.