- Belföld
- ep-választás
- európai parlament
- ellenzék
- összefogás
- demokratikus koalíció
- momentum
- jobbik
- mszp
- lmp
- párbeszéd
Lehet, hogy nem akarják ezt az ellenzéki pártok, de sokuknak fájhat a végén
![ellenzék 1](https://kep.index.hu/1/0/5078/50782/507828/50782877_968b861ae0532ce36499e44999a0b6e1_wm.jpg)
További Belföld cikkek
-
Újabb milliomosai vannak az országnak: 139 milliót nyert egy szerencsés magyar
- Az Európai Unió Bíróságát is megjárta az újpesti adatkezelési botrány
- A napokban házasodtak volna össze az Árpád hídi balesetben elhunyt fiatalok
- Gyurcsány Ferenc az ókori görög mitológiával állt bele Magyar Péterbe, aki erre elküldte őt visszavonulni
- Magyar Péter betámadta Karácsony Gergelyt a Tisza Párt programhirdetésén
A 2019-es európai parlamenti választáson, 43,58 százalékos részvétel mellett az alábbi pártok szereztek mandátumot:
- Fidesz–KDNP: 52,56 százalék – 13 mandátum
- Demokratikus Koalíció: 16,05 százalék – 4 mandátum
- Momentum: 9,93 százalék – 2 mandátum
- MSZP–Párbeszéd: 6,61 százalék – 1 mandátum
- Jobbik: 6,34 százalék – 1 mandátum
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke néhány nappal ezelőtt a jövő évi EP-választással és a hatpárti ellenzék újra közös listán történő indulásának lehetőségével kapcsolatban úgy fogalmazott, „a következő EP-választások tétje, hogy képes-e a hazai ellenzék csökkenteni a Fidesz képviselőinek számát az Európai Parlamentben, ezzel segítve az európai demokraták többségének fenntartását is, fékezve a szélsőjobb előretörését, ahová Orbán is húz. Erre csak akkor van esélyünk, ha együtt, egy EP-listán indulunk.”
Az önkormányzati választáson biztosnak tűnik a pártok együttműködése, de megkérdeztük a 2022-ben közösen indult szövetség többi szereplőjét, hogy mit gondolnak Kunhalmi Ágnes javaslatáról. Válaszaikból kiderült, hogy az MSZP-n kívül – valamint az LMP és a Párbeszéd közötti, közös zöld listára vonatkozó tárgyalások kivételével –, valamennyi párt önállóan kíván indulni az EP-választáson.
Kik jutnának be?
Az IDEA Intézet 2023. július 28. és augusztus 9. között készített reprezentatív közvélemény-kutatást közösségi média alapú kérdőív segítségével, 1800 fős mintán. Ennek legfőbb megállapítása az volt, hogy
a legutóbbi vizsgálati időszakhoz képest az idei évben először csökkent némileg a kormánypártok népszerűsége. A szokottnál nagyobb elmozdulás ellenére az ellenzéki pártok egyike sem tudta növelni a támogatottságát, így kérdéses, hogy a kormánypártok támogatottságának csökkenése mennyire mutatkozik majd tartósnak.
Az IDEA kutatásában a biztos szavazó, pártot választók között négy ellenzéki párt lépi át az 5 százalékos küszöböt, de közülük csak kettő volt a hatpárti összefogás része:
- Fidesz–KDNP: 46 százalék
- Demokratikus Koalíció: 20 százalék
- Mi Hazánk Mozgalom: 9 százalék
- Momentum Mozgalom: 8 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék
- Jobbik: 2 százalék
- MSZP: 2 százalék
- LMP: 2 százalék
- Párbeszéd: 1 százalék
Az „egyéb párt” kategória 5 százalékot mutat. A kérdésfeltevés így szólt: „Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, ön melyik párt listájára szavazna?”
A Republikon Intézet 2023. július 14–25. közötti telefonos adatfelvétel után ezer válaszadóval a következő állásra jutott a pártot választani tudók körében:
- Fidesz–KDNP: 44 százalék
- Demokratikus Koalíció: 18 százalék
- Momentum Mozgalom: 9 százalék
- Mi Hazánk Mozgalom: 8 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék
- MSZP: 5 százalék
- LMP: 4 százalék
- Jobbik: 4 százalék
- Párbeszéd: 2 százalék
Mandátumokat hozna a közös zöld lista?
A Závecz Research augusztus végén a Megújuló Magyarországért Alapítvány megbízásából készített ezer fő telefonos megkérdezésével reprezentatív kutatást.
Ez alapján a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt, valamint közös lista esetén az LMP–Párbeszéd is szerezne mandátumot az ellenzéki oldalról. A felmérést a Zöld Hang ismertette, anyagukban nem tértek ki a Mi Hazánk Mozgalom lehetséges mandátumaira.
Arra ugyanakkor kitértek, hogy a zöld szavazók eltökéltsége alacsonyabb, mint a Mi Hazánk, a Fidesz, a DK, a Momentum és az MKKP szavazóinak elszántsága, de a pártnélküliek között nagyobb a szimpátia a zöld közös lista, valamint az MKKP és a Momentum felé, mint a Fidesz, a DK vagy a Mi Hazánk irányába.
A kutatásból azt a következtetést vonták le, hogy „eredményes kampánnyal az egy EP-mandátum bizonyos, de a két mandátum is elérhető egy zöld közös lista számára”.
A főszereplők
Gyurcsány Ferenc márciusban, a Spirit FM-nek adott interjújában jelentette be, hogy Dobrev Klára, Molnár Csaba és Vadai Ágnes lesz a Demokratikus Koalíció EP-listájának első három helyén. Dobrev Klára és Molnár Csaba most is EP-képviselő, Vadai Ágnes a magyar Országgyűlés tagja, a pártelnök szerint már régóta szeretett volna Brüsszelbe menni.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke áprilisban közölte, hogy a párt 2024-es európai parlamenti választási listájának élén – hasonlóan a 2019-eshez – Donáth Anna, valamint Cseh Katalin kapnak helyet.
A Párbeszéd–Zöldek listavezetője Jávor Benedek lesz. A politikus korábban az LMP frakcióvezetője volt, majd a pártszakadás után már párbeszédes képviselőként 2014–2019 között az Európai Parlamentben dolgozott. Jelenleg a főváros brüsszeli képviseletének vezetője.
A többi párt esetében még várni kell a hivatalos bejelentésre. Információink szerint az MSZP listáját Tüttő Kata főpolgármester-helyettes vezetheti. A Fidesz–KDNP listájának élén a korábbi hírek szerint Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter lesz.
(Borítókép: Németh Emília / Index)