Ezért módosítanák újra a kormánypártok az Alaptörvényt

Ha megszavazzák a képviselők, az Alaptörvény tizenkettedik módosításában rögzíthetik, hogy „a haza védelme nemzeti ügy”, valamint

Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal, az új szervet létrehozó törvényjavaslatról szintén kedden vitáznak a parlamentben. Az előterjesztés tartalmáról itt írtunk részletesen.

Az Alaptörvényt módosító javaslatban szerepel az is, hogy

a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdekképviseleti szervezet a kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.

Az idegenrendészeti joganyag újraszabályozása miatt bevezetnének egy új terminológiát is, ez a „huzamos tartózkodásra jogosultság”.

A felismerés a kiegészítés mögött

„A javaslat célja egyrészt a honvédelemmel, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések módosítása, másrészt a digitális állampolgársággal és az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő módosítások átvezetése. Tartalmazza továbbá a javaslat a szuverenitásvédelem érdekében szükséges kiegészítést is” – olvasható a csomag indoklásában.

Ezután pontokba szedve indokolták az elképzeléseket:

• A javaslat támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat azáltal, hogy egy olyan szerv létrehozását irányozza elő, amely tevékenységével hozzájárul Magyarország alkotmányos önazonosságának védelméhez. E független szerv az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott tevékenységeket hivatott vizsgálni.
• A javaslat a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállását érintő kérdések szabályozása tekintetében a kormánynak eredeti jogalkotói hatáskört állapít meg, és lehetővé teszi azt is, hogy e körben az alapvető jogokat és kötelezettségeket érintő szabályokat – az Alaptörvény más, ehhez kapcsolódó garanciáját megtartva – törvény helyett kormányrendelet rendezze. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a jogállással összefüggésben szakszervezet nem hozható létre, az egyéb érdekképviseleti szervezetekre vonatkozó szabályokat pedig szintén kormányrendeleti szabályozás tartalmazza. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a Magyar Honvédség működésére vonatkozó sarkalatos törvényi szabályozási kötelezettséget a módosítás nem érinti.
• Az Alaptörvény XXVI. cikkének kiegészítése mögött az a felismerés áll, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával. Az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében az Alaptörvény módosítása a következőkről rendelkezik: A digitális állampolgársággal kapcsolatban rögzíti, hogy az ügyek digitális intézéséhez az állam mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít, amely általánosan használható, és mindenki önként döntheti el, hogy használja-e. Ezen felül maga az Alaptörvény ad a digitális ügyintézéssel összefüggő adatkezelésre vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazást.

Magyarország Alaptörvényét legutóbb 2022 nyarán módosították, ekkor hozták vissza a vármegye kifejezést, valamint vonták össze egy napra az önkormányzati és európai parlamenti választásokat.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)