Brutális mértékű a kórházak adóssága

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondta az Economxnek, hogy a korábban bejelentett 90 milliárd forintos konszolidáció elindult, de most úgy látja, már januárban újabb 50 milliárdra lenne szüksége a kórházaknak. November végén a kórházak tartozása még tovább emelkedett októberhez képest, és elérte a 130 milliárd forintot is az egyetemi klinikákkal és az egyházi intézményekkel együtt – tette hozzá Rásky László. Október végén a kórházak adóssága „még csak” 125 milliárd forintra rúgott. 

A MÁK adatai szerint a tartozásállomány, – ebben nem szerepelnek az egyetemek és a egyházi intézmények, – 97,8 milliárd forintra nőtt az október végi 95,5 milliárd forintot követően.

Az egyetemi klinikák adóssága november végén:

• Semmelweis Egyetem: 1,244 milliárd forint, ez 49 millió forintos emelkedés egy hónap alatt;
• Szegedi Tudományegyetem: 9,456 milliárd forint, ez 1,585 milliárd forintos emelkedés egy hónap alatt;
• Pécsi Tudományegyetem: 6,711 milliárd forint, ez 901 millió forintos csökkenés egy hónap alatt;
• Debreceni Egyetem: 11,119 milliárd forint, ez 86 millió forintos csökkenés egy hónap leforgása alatt – foglalta össze az OSZ főtitkára.

Rásky László szerint a Semmelweis Egyetem nem okozott meglepetést, a fővárosi orvosképző oktatási és egészségügyi ellátási tevékenysége eléggé stabil gazdálkodást tesz lehetővé. Persze az egymilliárd forintot meghaladó tartozásemelkedés sem csekély, de a másik három orvosi egyetemmel összehasonlítva a budapesti intézmény tartozásállománya elenyésző.

A Pécsi Tudományegyetem adósságcsökkenését azzal magyarázta, hogy volt tartaléka csökkenteni a tartozásait, például a nyári konszolidációs összegből félretett valamennyit. Ekkor egyébként 35-40 milliárd forintos adósságrendezés történt.

Az év végéhez közeledve a Szegedi Tudományegyetem 1,5 milliárd forintot is meghaladó adósságnövekedése meglepőnek nem nevezhető, de a mértéke brutális

– fogalmazott Rásky László.

A kutyulék

Orbán Viktor a kórházi főigazgatók és a kórházi adósságállomány kérdéséről is beszélt az évzáró Kormányinfón. A miniszterelnök szerint  a magyar egészségügy se nem állami, se nem magán, hanem valamiféle kutyulék. Az állami egészségügy irányába lépnek, vita van róla, hogy ez a rendezettség felé halad-e.

A kormányfő szerint ugyanakkor egy jobban szabályozott állami rendszer felé haladnak, ezzel nem tiltják be a magánellátást, csak nem akarják, hogy összekeveredjen a magán és az állami szféra. Nem fair, hogy a profit a magánszférában van, a költség az államinál. A miniszterelnök szerint hónapokra és évekre lesz szükség, amíg egy jó rendszer beáll, kettős ellenőrzési rendszer kell: kórházi ágon szakmai ellenőrzés, és egy pénzügyi ellenőrzési rendszer a biztosítási oldaláról.

A kormány beavatkozik

November közepén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a költségvetésből 90 milliárd 225 millió forintot biztosítanak a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságának rendezésre.

A korrektség jegyében el kell mondani, hogy a 90 milliárdos adósságrendezés végdátuma december 31., tehát korai még a konszolidáció eredményéről beszélni

– mondta Rásky László, hozzátéve, hogy  időközi adatai vannak, de a kép egyelőre nagyon vegyes. Úgy tűnik, hogy az orvostechnikai beszállítók az október végi követeléseik több mint 71 százalékát megkapták. Érdekes módon, a 40–60 százalékos sávban minimális a cégek száma, a másik nagyobb csoport 40 százalék alatt van, és akadnak olyanok is, amelyek a lejárt követelésállományuk kevesebb mint 30 százalékát kapták csak meg.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a 2024-es év 35-40 milliárd forint mínusszal, vagy még ennél is többel indul a kórházakban. De ha a KEF valóban megkapja az üzemeltetés fedezetét, az nemcsak azzal jár, hogy a kormány precedenst teremt arra, hogy meghatározott feltételrendszer esetén az állam nemcsak elismeri, de orvosolja is a forráshiányt, hanem azzal is, hogy ezek a tételek kiesnek az adósságnövelő tényezők közül. Tehát az idei adósság mintegy fele gyakorlatilag eltűnik a rendszerből

– sorolta Rásky László, aki szerint legkésőbb január 31-ig lenne szükség egy újabb adósságrendezésre – kalkulációja szerint megközelítőleg 50 milliárd forintra –, és akkor körülbelül ugyanarról a szintről indulhatnának az intézmények és a beszállítóik, mint a korábbi években.