Elfogyott a türelem, átfogó reformot sürgetnek a gyermekvédelemben

Nemrég átfogó cikket közöltünk arról, milyen változások történtek az elmúlt bő egy évtizedben a hazai gyermekvédelemben. Mint ismert, a Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit országgyűlési képviselő lemondásához vezető kegyelmi döntés miatt most ismét lépéskényszerben vannak a döntéshozók, az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus már beszélt a közelgő reform részleteiről.

Dióhéjban az eddig elhangzó elemek:

• Tovább szigorodnak a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek.
• Elfogadtatnák, hogy 18 éven aluliak sérelmére elkövetett ilyen bűncselekmények ne évüljenek el soha.
• Azt szeretnék, hogy az ilyen ügyekben ne legyen szabadlábra helyezés.
• Javasolják azt is, hogy ezek az elkövetők soha többé ne kaphassanak erkölcsi bizonyítványt.
• Célul tűzték ki, hogy a gyermekvédelmi intézmények élére történő kinevezésnél a kritériumok sokkal szigorúbbak legyenek, mint eddig, javaslatuk szerint pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, kiterjesztett megbízhatósági vizsgálatnak és környezettanulmánynak is rendelkezésre kell majd állnia.
• Orbán Viktor a kegyelmi ügy kirobbanása után egy olyan Alaptörvény-módosítást is bejelentett, amelynek lényege, hogy a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetők ne kaphassanak kegyelmet.

Csak közös megegyezés és hallgatás van

Az elmúlt hetekben a gyermekek jogaival, érdekeivel foglalkozó szakértők, szervezetek is sorra emelték fel a hangjukat. Volt, aki állásfoglalást adott ki, míg mások az Indexnek meséltek az aktuális kihívásokról és a lehetséges megoldásokról.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közleményében azt írta:

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a gyerekek különleges védelemre szorulnak. Az őket védő jogszabályok azért vannak, hogy azokat kivétel nélkül mindenki, mérlegelés nélkül betartsa. Abban már nem mindannyian értünk egyet, hogy pontosan mi az, amitől a gyerekeket meg kell védeni, és melyek a gyerekvédelem legsúlyosabb problémái.

Álláspontjuk szerint nem a gyermekvédelem a bántalmazó, hanem a rendszer, ami ezt fenntartja. Teszi mindezt úgy, hogy

• nem teremti meg a normális működés alapfeltételeit,
• nem fizeti meg a gyerekekkel dolgozó munkaerőt,
• nem hallgat a szakemberekre,
• nem ad társadalmi megbecsülést a dolgozóknak,
• nem biztosít rendszeres szakmai támogatást,
• nem ad elég pénzt a gyerekek alapvető szükségleteinek kielégítésére.

„Bántalmaz azzal is, hogy jogszabályi előírásként igen, de a gyakorlatban nem szorgalmazza a bántalmazás eseteinek kivizsgálását, nem foglalkozik a prevencióval, se a gyerekek jogtudatosságának növelésével, a gyerekek bevonásával. Ezenfelül még mindig nem tudja, nem alkalmazza azt az alapvetést, hogy gyerekek bántalmazása esetén nem az a kérdés, hogy hiszünk-e a gyereknek, vagy sem, hanem az, hogy komolyan vesszük, amit mond, és kivizsgáljuk az általa elmondottakat” – fogalmaztak, hozzátéve: problémát jelent az is, hogy azok az emberek, akik gyerekeket bántanak, szabadon és gyorsan váltogathatják az intézményt, ahol dolgoznak, legyen szó az oktatásról vagy a gyermekvédelemről. Ennek oka, hogy az esetek többségében nem indul eljárás ellenük, mert nincs nyoma a bántalmazásnak,

„Könnyebb az intézménynek, könnyebb a dolgozónak, miközben végtelenül veszélyes és káros a gyerekeknek” – foglalták össze a tájékoztatóban, amelyben kitértek arra is: fontos lenne túllépni azon a gyakorlaton, hogy általában a gyermekvédelmi rendszer legutolsó láncszemét (védőnőt, családsegítőt, szociális munkást) vonják felelősségre és rúgják ki, miközben a gyermekvédelem rendszerszintű vizsgálata, a következtetések levonása, a prevenciós elemek beépítése legtöbbször elmarad.

„2024. február fontos kiindulópontja kell(ene) hogy legyen annak a változásnak, ami a gyerekvédelemben évtizedek óta hiányzik. Egy olyan változásnak, amelyben a döntéshozók nem csak egyes esetek megoldását, hanem az egész rendszer működését és mindenekelőtt a gyerekek helyzetének javulását, jogainak tényleges biztosítását tűzi ki célul” – zárták soraikat.

Nem lehet tovább halogatni a korszerűsítést

A közelmúltban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hat pontban fogalmazta meg, hogy az oktatás területén milyen azonnali lépésekre van szükség a gyermekek védelmében.

1. Hathatós lépéseket kell tenni a szakemberhiány csökkentésére: ilyen lehet a béremelés, a pluszjuttatás, a munkaterhek csökkentése. Ez a pedagógusokra is értendő, mert a jelenlegi helyzetben sok esetben nincs lehetőségük felismerni a változásokat a gyermek magatartásában, mivel gyakran kerülnek helyettesítés miatt olyan osztályba, gyermekcsoportba, ahol a gyermekeket nem vagy kevésbé ismerik. Szakemberhiánnyal és túlterheléssel a bajokra figyelmeztető jelek alig vehetők észre. A pedagógus és a gyermek között nem alakulhat ki olyan bizalmi kapcsolat, ami alapfeltétele annak, hogy időben beavatkozás történjen.
2. A közoktatási intézmények, a gyermekvédelem, a gyámügy szoros együttműködésére van szükség: épüljön ki jelzőrendszer! A gyámügyi intézkedések, ezen belül a legsúlyosabb, a kiemelés előtt hallgassák meg a gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató pedagógusokat, legyen kötelező az óvoda, iskola bevonása a helyzet feltárásába és a döntés-előkészítésbe!
3. Legyen forrás az átmeneti elhelyezést nyújtó nevelőotthonok, a nevelőszülői hálózat korszerűsítésére, a nevelőszülők továbbképzésére, megfelelő számú pszichológus, segítők és gyermekvédelmi szakemberek, szociális munkások álláshelyeinek létesítésére és normális megélhetést biztosító, a pályát vonzóvá tevő bérekre!
4. Tegyen a kormány lépéseket a gyermekszegénység ellen, a gyermekjólét és a gyermekek családban tartásának érdekében (például ne legyen a családból történő kiemelés az óvodai, iskolai mulasztás szankciója)!
5. Javasoljuk azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek hatályon kívül helyezését, amelyek megakadályozzák azt, hogy külső szervezetek, NGO-k, szakemberek tájékoztatást, foglalkozásokat tartsanak a közoktatási intézményekben, valamint azokat a törvényi előírásokat, amelyek alapján emiatt igazgatókat akár egy év múlva is szankcionálhatnak.
6. Javasoljuk a tankötelezettségi korhatár felemelését a 18. életévre.

A panaszokat komolyan kell venni, és kivizsgálni

Az SOS Gyermekfalvak szintén közzétette állásfoglalását, ebben leszögezték: a gyermekvédelmi rendszer egyik mérvadó szereplőjeként hosszú évek óta dolgoznak azon, hogy megelőzzék a gyerekek bántalmazását, és biztosítsák számukra a jelzés lehetőségét.

„Alapvető értékünk az átláthatóság, ennek szellemében alkalmazzuk gyermekvédelmi irányelveinket is, és komolyan vesszük a gyerekek, fiatalok véleményét, panaszát. Mindezt tesszük összhangban az ENSZ gyermekjogi egyezményével, az 1997 évben született hazai Gyermekvédelmi törvénnyel és a SOS Gyermekfalvak nemzetközi szervezetének irányelveivel” – mutattak rá.

Felidézték azt is, hogy intézményeikben 2015-re felállt egy érzékeny gyermekvédelmi jelzőrendszer, melynek köszönhetően a náluk nevelkedő gyerekek és fiatalok is egyre bátrabban fogalmazzák meg véleményüket, jelzik, ha úgy érzik, bármilyen igazságtalanság érte őket. Az SOS-ben minden panaszt komolyan vesznek és kivizsgálnak, de fontos lenne, hogy máshol is ez legyen az alaphozzáállás.

Bátorítjuk a jelzőrendszer szereplőit, hogy minden gyerek vonatkozásában gyakorolják a törvényben meghatározott feladataikat

– hangsúlyozták.

Az Indexnek korábban Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus is arról beszélt, hogy Novák Katalin és Varga Judit távozásával még nem zárható le az ügy, de hasonló véleményt fogalmazott meg az UNICEF magyarországi gyermekjogi vezetője, Szlankó Viola, valamint a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke, Meleg Sándor is, míg a Gyermekjogi Civil Koalíció közvetlenül a kegyelmi botrány kirobbanása után tett közzé egy petíciót.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)