További Belföld cikkek
-
„A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk” - Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Hétfőn csak azok a 2000-ben titkosított olajbűnözést taglaló iratok kerülnek nyilvánosságra, amelyekről az Országgyűlés elnökének kérésére létrejött kormányzati munkacsoport meggyőződött, hogy azok semmi olyat nem tartalmaznak, melyek nemzetbiztonsági érdeket sértenének.
Vajda Péter a Nemzetbiztonsági Hivatal sajtóreferense az Index kérdésére elismerte, hogy a nyilvánosságra hozott aktákat nem rendszerezik, ömlesztve hozzák nyilvánosságra, amely feltehetően nem könnyíti meg az éveken át folytatott csalássorozat széleskörű megértését. Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter július első napjaiban még kifejezetten hangsúlyozta az akták átminősítésének fontosságát.
Az olajbűnözés felderítésében lefolytatott vizsgálatok titkosított anyagainak feloldásáról azután döntött a kormány, hogy június végén ismeretlenek megverték Kármán Irén újságírót, aki az olajbűnözésről írt riportkönyvet. Azt ugyan azóta sem tudni, hogy ki verette meg Kármánt (ha valóban megverették), az eset mindenesetre felháborította a közvéleményt.
A kormány szerint megsemmisült a dokumentum nagy része
Szilvásy György júliusban még azt mondta, a titokgazdák már vizsgálják, hogy az olajügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság zárt ülései alapján készült jegyzőkönyvek és egyéb anyagok, például a testület levelezése vagy a beérkezett hívások leiratának titkosítása feloldható-e. Július első napjaiban elképzelhetőnek nevezte a titkosított 80 ezer iratból 60 ezer minősítésének feloldását. Az NBH azonban nem tudta megmondani, hogy a hétfőre tervezett nyilvánosságrahozatal hány aktát érint.
Szilvásy nyilatkozatával egy időben Budai Bernadett kormányszóvivő azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az olajügyek dokumentumainak egy része megsemmisült. "Rendelkezésre álló információk szerint 1998 és 2002 között jelentős mennyiségű iratot semmisítettek meg, de azt még nem tudják, ki és miért."
Az olajbűnözés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években minimum ezermilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére kezdetben a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
