Becslés szerint több mint ezer BKV dolgozó tüntetett délután a közlekedési cég Akácfa utcai székháza előtt. A demonstrálók az ellen tiltakoztak, hogy a főváros és a BKV vezetés a bérükön spóroljon. A BKV vezetés szerint ha márciusig nem rendeződik a finanszírozás, nem kell sztrájkolni, mert becsődöl a cég.

Az MSZP ellopta, a Fidesz elveszi a BKV pénzét - foglalta össze az egyik transzparens a tüntetők állásfoglalását a cég pénzügyi helyzetéről. A délutánra meghirdetett tüntetésre 1000-2000 dolgozó jött el, szinte teljesen megtöltve az Akácfa utca lezárt szakaszát.

A Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a múlt hét hétfőn bevezetett villamosbarát lámpaprogram hatására 32-ről 29-30 percre csökkent a 4-es és 6-os villamosok menetideje, így ugyanannyi villamos sűrűbben tud közlekedni. Eszerint a reggeli és délutáni csúcsidőben óránként 28 helyett 30 villamos közlekedik, azaz 7%-kal nőtt a kapacitás.

A BKK szerint régebben a lámpaprogramozásoknál a közúti gépkocsi-közlekedés élvezett előnyt, még akkor is, ha egy adott útvonalon a tömegközlekedést használók vannak többségben. A Nagykörúton óránként csúcsidőszakban egy irányban kb. 3000 ember utazik autóval (ez a hidakon mérhető maximum), míg 8000 utas használja a 4-es és 6-os villamosokat. Ezért a többség érdekei szerint mostantól nem az autókhoz, hanem a villamosokhoz hangolják a zöldhullámot és a lámpaprogramokat.

A metróban dolgozók politikai elkötelezettségét is figyelnie kell a BKV-nak a tűzesetek elkerülése érdekében, számol be cikkében a Magyar Narancs. Erről határoztak ősszel a városházi, a BKV-s és a tűzoltó notabilitások az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A Bakondi György kézjegyével ellátott emlékeztető a narancs.hu birtokába került. Az érintettek szerint komoly tévedés történt.

Az utóbbi időkben keletkezett metrótüzek tapasztalatait foglalták össze egy október 4-i - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon megtartott - összejövetelen. A narancs.hu megszerezte az itt készített emlékeztetőt. A házigazda Bakondi György altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója volt, megjelent György István főpolgármester-helyettes, Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója, valamint felsőbb beosztású tűzoltók, BKV-s műszaki vezetők.

Az áfaemelés mértékével, átlagosan 1,6%-kal nő az egyes környéki és HÉV járatok viteldíja, áll a BKV közleményében.

A közlemény szerint a BKV tarifáit a fővárosi közgyűlés határozza meg. A közigazgatási határon kívüli utazások esetében azonban a környéki autóbuszokon és a HÉV-en a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló, mindenkor hatályos miniszteri rendeletben foglalt árakat kell alkalmazni.

Az útdíjat is tartalmazó fővárosi javaslatcsomagot öten írták alá: Tarlós István és két helyettese, Bagdy Gábor és György István, valamint Németh Zoltán fővárosi frakcióvezető és Rogán Antal. Miután lapunk kirobbantotta a botrányt, az útdíjas javaslatot már senki sem akarja vállalni. A gazdasági minisztériumnak viszont a csomagból pont ez az elem tetszik.

A budapesti matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslat (amiről részleteket itt olvashat) nem tükrözi a főváros álláspontját, az egy kerületi polgármester javaslata, nyilatkozta Tarlós István főpolgármester. Mivel a javaslatcsomag (innen letölthető Tarlós István Orbán Viktornak küldött levelével együtt) aláírói között egy kerületi polgármester van, a főpolgármester nem kimondva, de Rogán Antalra gondolhatott.

Szerdán tárgyalja a kormány a főváros javaslatát a BKV finanszírozásának megoldásáról. A számítások szerint az eddigi támogatásokon felül 21 milliárd forintra van még szükség, hogy a cég idén ne legyen veszteséges. A főváros kész befizetni az összeget, ha a kormány jogszabálymódosítással lehetővé teszi a bevételeinek növelését. A javaslatcsomag nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet (a legbrutálisabbat) támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat.

Az úthasználati díjat a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kell váltani, papíralapú matrica formájában, ára a BKV-bérlethez hasonlóan havi 10 ezer forint lehet, meglétét pedig a rendőrség ellenőrizné, áll abban az anyagban, amit a kormány szerdai ülésén tárgyal. A dokumentumban lévő számítások szerint a bevezetést követően a 600 ezer fizetésre kötelezett gépkocsi tulajdonosa - 50 százalékos fizetési hajlandóságot és 10 százalékos autóletételt feltételezve - egy év alatt 32 milliárd forintot fizetne be a kasszába.

Információink szerint többek között két offshore cég, a Dandy Trading és az Everest Capital, valamint a Force Motrice Kft. és a Fazeno Bt. szerződéseire voltak kíváncsiak a rendőrök a kedd esti BKV-székházbeli házkutatáson. Az offshore cégeket Olti Ferenc volt BKV vezérigazgató-helyettes, Demszky Gábor budakeszi szomszédja hozta a BKV-nak, a Force Motrice Felsmann Balázs volt szakállamtitkárhoz, a Fazeno pedig Tiszaújváros volt polgármesteréhez köthető.

A Hagyó-ügy néven összegzett BKV-nyomozás lezárása után, amelyben főleg a szocialista háttérszálakat próbálták felgöngyölíteni a nyomozók - nem túl sok sikerrel -, úgy tűnik, hogy most az SZDSZ-es szál következik. Erre enged következtetni az, hogy a keddi BKV-házkutatás során olyan iratokra voltak kíváncsiak a rendőrök, amelyek nagy részéhez kapcsolódik az egykori szabad demokrata párt.

Információink szerint közösen tüntetnek február 7-én a BKV szakszervezetei a társaság székháza előtt.

A szakszervezetek (VTDSZSZ és a KEKSZ) szerint a vállalat vezetése semmibe veszi a dolgozókat, a kollektív szerződés felmondását követően nem folytat érdemi tárgyalásokat, és nem veszi komolyan a bértárgyalásokat sem.

A szervezők szerint a demonstráció egyaránt szól a munkavállalói érdekekről és az utasok érdekeiről: veszélyben ugyanis a cég jövője, és a szolgáltatás fennmaradása.

Információink szerint kedd este házkutatást tartott a rendőrség a BKV székházában. Úgy tudjuk, hogy a nyomozók elsősorban Kocsis István volt vezérigazgató, Olti Ferenc volt vezérigazgató-helyettes és két további volt BKV-s vezető anyagaira voltak kíváncsiak.

A házkutatás értesülésünk szerint kapcsolatban lehet azzal a nyomozással, ami lapunk cikke nyomán indult lassan három éve. A BKV-s offshore szerződésekkel kapcsolatban a VII. kerületi rendőrkapitányság gazdaságvédelmi osztályán indult nyomozás 2009. áprilisban. Ezt Győri György ügyész rendelte el egy cikkünkre támaszkodó állampolgári bejelentés nyomán.

Az Indexen számoltunk be elsőként arról, hogy Kocsis újdonsült BKV-vezérigazgatóként többek között két offshore céggel is furcsa szerződést kötött 2008 végén.

A ciprusi Dandy Trading Ltd.-vel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére 78 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a svájci székhelyű Everest Capita S.A.-val pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 900 euróért (közel 24 millió forintért) szerződött a társaság.

A tanulmányokba beletekinthettünk, és kiderült: nagyrészt úgy ollózták össze őket KSH-jelentésekből, az akkori kormány konvergenciaprogramjából, sőt egy Index-cikk válságügyi kiskátéjából.

Az MTI megkeresésére a BKV azt közölte: a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya hat szerződéssel kapcsolatban kért információkat. A BKV szerint a kért iratokat korábban már átadták a rendőrségnek.

Az Index kérdésére, hogy valóban tartott-e a rendőrség házkutatást, a BRFK kommunikációs osztálya közölte, nem kívánják kommentálni a sajtóban közölt híreket. "Az ügyben nyomozás van folyamatban, további információval egyelőre nem szolgálhatunk" - indokolták.

Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének szünetében azt mondta: egyértelműen az előző ciklus ügyeit érinti a házkutatás; őt azonnal értesítették róla. Hozzátette: kíváncsian várják a fejleményeket.

Metrós dolgozóktól származó információink szerint hétfő délutánra három metrószerelvény esett ki műszaki okok miatt, pótlás nélkül a forgalomból az észak-déli (kék) metróvonalon. Ez azt jelenti, hogy a délutáni csúcsban az 1 perc 45 másodperces követési időköz 3 - 3,5 percre növekedhet, ami növeli az ilyenkor amúgy sem kicsi tumultust a központi állomásokon (például Deák tér, Ferenciek tere).

Úgy tudjuk, hogy elméletileg a 4 perces vagy annál nagyobb csúcsidőbeli követési idő már olyan komoly problémákat is jelenthet, hogy akár a metróközlekedést is le kell állítani.

Megkérdeztük a BKV fődiszpécserét is az ügyben, aki 16 óra 45 perckor még csak két vonat hiányáról tudott, és legfeljebb egy perces követésiidő-növekedésről, de forrásaink szerint akkor még nem juthatott el hozzá a harmadik vonat néhány perccel azelőtti kiállásának a híre.

Megkérjük olvasóinkat, ha tömeget látnak valamelyik megállóban, fotózzák le, és küldjék be nekünk erre az e-mailcímre.

Munkatársunk a Deák térről azt jelentette, hogy valóban előfordult 3 és fél perces követési időköz is, de igazán nagy tumultust nem tapasztalt délután hat óra körül az állomáson.

Újra forgalomba állt egy tavaly májusban kivont, 40 évesnél öregebb kocsikból álló szerelvény a 2-es metró vonalán, erősítette meg értesülésünket a Budapesti Közlekedési Központ. Várhatóan további matuzsálemkorú kocsik is visszaállnak, amíg meg nem jönnek szeptemberben a várva várt Alstom-kocsik, amelyekből a próbavonat már februárban látható lesz az alagútban.

Információink szerint múlt hétfőn megkapta a forgalomba lépéshez szükséges engedélyt egy korábban a kora miatt leselejtezett, (a belső festésük miatt) úgynevezett Barbie-kocsikból álló szerelvény a 2-es vonalon. A BKK sajtóosztálya megerősítette értesülésünket, de fontosnak tartotta leszögezni, hogy 2011 májusában 43 kocsi forgalomból történő kivonására, ideiglenes félreállítására került sor – selejtezés nem történt.

A fővárosi önkormányzat nem teljesítette szerződésben vállalt kötelességét, nem fizette ki az éves kompenzációs támogatást, hanem hagyta, hogy a BKV évről évre hitelből fedezze azt. Így a társaság a 2002 és 2010 között teljesen eladósodott, ebben a 8 évben csak a kamatokra 41 milliárd forintot fizetett ki, és pénzügyi válságba jutott – áll az Állami Számvevőszék jelentésében.

Az ÁSZ 2002 és 2010 között vizsgálta a BKV gazdálkodását, valamint azt, hogy mi vezetett a mai pénzügyi krízishelyzethez. 2002 azért jó kiindulási alap a szervezet szerint, mert ekkor nullázta le az akkori kormány a BKV hiteleit az akkori 30 milliárdos adósság átvállalásával. A 2002-es 0 forint adósságállomány mára 78 milliárdra nőtt, amiből az idei tőketörlesztési kötelezettség például 36 milliárd forint.

Megkezdi a tárgyalásokat a fővárosi tárgyalódelegáció a BKV ügyében, de megállapodást a miniszterelnökkel kíván a főváros kötni, mondta Tarlós István főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján.

Tarlós hozzátette, az elmúlt napokat visszanézve az tűnt fel neki, hogy mind a miniszterelnök, mind a Fidesz parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy a BKV problémáit a fővárosnak kell megoldania. Ebből arra következtetett, hogy nem a konfrontációk miatt hezitál a kormány, hanem azért mert azt hiszik, hogy a fővárosnak komoly átcsoportosítható tartalékai vannak.

A BKV kritikus helyzete miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István elmondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 + 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást.

A főpolgármester szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" – magyarázta Tarlós.

Szerinte a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, és "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban". "Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" – mondta Tarlós.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó. "Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" – jelentette ki, hozzátéve, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV.

Tarlós azt mondta, hogy ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész, ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet, és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" – fogalmazott Tarlós.

Felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, 20 éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni, ráadásul "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel".  A főpolgármester szerint amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; 26 ízben tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Panaszkodnak a 3-as vonal metróvezetői, hogy megőrjíti őket a sebességkorlátozás óta bevezetett ellenőrzött kézi vezetéssel járó idegesítő pittyegés. Az automata vezérlés 20 nappal ezelőtti eltörlése óta ugyanis füllel kell vezetni a metrót, a pittyegések sűrűsége szerint. A vezetők idegrendszerét annyira kikészíti a rettenetes, állandó zaj, hogy az egyikük már hibázott, és egy megállóban elfelejtette kinyitni az egyik kocsi ajtóit.

"Többeknek kezd elege lenni a dologból. Aki ezt kitalálta, annak gőze nincs arról, ez mennyire idegesítő. Panaszkodnak a melósok a munkavédelmi képviselőnek, meg akinek lehet, hogy kezdenek kikészülni ettől az egész napos sípolástól." - mondta lapunknak az egyik metróvezető.

Használt buszok beszerzésére irányuló keretmegállapodásra írt ki közbeszerzést a BKV, ezek becsült értéke 3 és 6 milliárd forint között van. A társaság hatvan szóló és hatvan csuklós buszt vásárolna a rendelkezésre álló források függvényében, olyanokat, amelyek legfeljebb tízévesek és legfeljebb egymillió kilométert futottak, klímásak, alacsonypadlós kivitelűek és legalább Euro 3-as károsanyag-kibocsátási normájú motorral működnek.

A hétfő délutáni demonstráció miatt 15 órától éjfélig lezárják az Andrássy utat a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon között. A 105-ös autóbuszok a Podmaniczky utcán át fognak közlekedni. A földalatti az Operánál délután várhatóan nem áll meg. A 70-es és 78-as trolik amíg lehet, közlekednek a Nagymező utcában – közölte a Budapesti Közlekedési Központ a Facebookon.

Január elején változnak a BKV-jegyek és -bérletek esetében az érvényességi határok, az árak azonban a Fővárosi Közgyűlés határozatának értelmében nem módosulnak.

A BKV szerint azért kellett bevezetni a sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

Mint arról beszámoltunk, a BKV kedd üzemkezdettől sebességkorlátozást vezetett be a 3-as metró teljes vonalán. Még hétfőn megkérdeztük a közlekedési céget, miért volt erre szükség, a válasz most érkezett meg. Eszerint a BKV néhány éve a hagyományos pályafelügyeletet kiegészítette a kopás mértékének megítélésére alkalmas eljárásokkal is.

A pályafenntartási szakma az utóbbi 8-10 évben új fogalomként találkozott az úgynevezett head-check jelenséggel, amely az anyag kifáradásos kopásának következményeként a sínfej felületén jellegzetes rajzolatot képez. Ez a felületi nyom oda vezet, hogy a vasanyagban hajszálrepedések keletkeznek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be - írja a BKV a válaszában..

A tapasztalatok szerint 2-3 percet késnek a 3-as metró vonalán a szerelvények a reggel bevezetett sebességkorlátozás miatt. A vonatokon kikapcsolták az automata vezérlést, a kézi irányítás néha döcög.

Pályahibák miatt üzemkezdettől 60 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a 3-as metró vonalán. Az első tapasztalatok szerint a szerelvények 2-3 percet késnek, de folyamatos operatív irányítás mellett viszonylag elfogadható ütemben járnak, mondta Bíró Endre, a metrósokkal folyamatosan kapcsolatban levő Budapesti Metróért Egyesület elnöke.

Információink szerint kedd reggeltől 80 km/óráról 60 km/órára korlátozzák a legnagyobb megengedett sebességet a 3-as metró teljes vonalán. Az ok: csökkenteni kell a beszivárgó talajvíz miatt korrodálódott vasbeton pályalemezek terhelését. A pályahibák miatt egyre többször reped az alváz (forgóváz), gyakran az újak is erre a sorsra jutnak.

Több forrásból megerősített értesülésünk szerint sebességkorlátozást vezet be keddtől a BKV a 3-as metró teljes vonalán a pálya rossz állapota miatt. A rossz szigetelés miatt ugyanis talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket.

A szentendrei HÉV vonalán (H5) Szentendre végállomás és Békásmegyer megállóhely között reggel 5.10 óta nem járnak a szerelvények, pótlóbuszok viszik az utasokat, közölte honlapján a BKV.

Mezei László, a BKV fődiszpécsere megerősítette, hogy kábelrongálás miatt csak a Batthyány tér és Békásmegyer között jár a HÉV.

A forgalom helyreállítását dél körülre ígérték, egyelőre azonban nincs változás.

A BKV tájékoztatása szerint december 10-11-én, majd 17-18-án a fővárosi bevásárlóközpontok környékén megnövekedhet az utasforgalom, ezért sűrűbben közlekedtetik a 4-es, a 6-os, a 18-as, a 47-es, a 49-es, valamint az 50-es villamosokat, a 80-as trolibuszt, az 58-as és a 85-ös autóbuszokat. Ezeknek a járatoknak a menetrendjei megtalálhatóak a BKV Zrt. honlapján.

A fővárosi közgyűlés szerdai döntése alapján a BKV vezérigazgatója aláírta a kollektív szerződés felmondását. Három hónapos huzavona kezdődik: a BKV és a főváros megtakarítana a juttatásokon, a szakszervezet szerint nincs hova hátrálni.

A BKV közleménye szerint a Kollektív Szerződést bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal, melyben a felmondás okát írásban közölni kell. Ennek megfelelően Várszegi Gyula a BKV vezérigazgatója a 2010. január 19. napján megkötött határozatlan időre szóló Kollektív szerződést három hónapos határidővel 2011. november 30-án felmondta, és a felmondást megküldte a BKV szakszervezeteinek.

Mechanikai törés keletkezett a kék metró egyik kocsijának szerkezeti elemén pénteken kora délután, állítja a Budapesti Metróért Egyesület.

Györök Balázs, a bírósági bejegyzésre váró egyesület alelnöke megbízható forrásokra hivatkozva közölte: a szerelvény 13.36-kor indult el utasokkal Kőbánya-Kispestről. Szolgálatban lévő metrós dolgozó észlelte a meghibásodást, és azonnal megállíttatta a szerelvényt, így személyi sérülés, baleset nem történt. A vonat visszaállt, és kiszállították az utasokat.