Rendkívüli ülést tart a Fővárosi Közgyűlés szerdán; a testületet eredetileg a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának a visszavásárlásáról szóló végleges megállapodás jóváhagyására hívták össze, ám az ügyben végül csak május végén döntenek.

Jóváhagyta a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról, valamint az 1997-ben kötött szindikátusi és menedzsmentszerződés megszüntetéséről szóló előzetes megállapodást a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A szerződést és módosításait korábban hivatalosan kikértük, hogy látni lehessen, miről születik döntés. A főváros a befektetők kérésére hivatkozva nem adta ki a dokumentumokat, mi azonban megszereztük.

A fővárosi közgyűlés döntött a Fővárosi Vízművek részvényeinek visszavásárlásáról, és a cég irányítását jelentő mendzsmentszerződés megszüntetéséről. A külföldi befektetők 15,1 milliárd forinttal távoznak a cégtől. A döntés hátterének bemutatásához két héttel ezelőtt hivatalosan kikértük az 1997-es szerződéseket és azok módosításait, amit a fővárosi önkormányzat a befektetőkre hivatkozva megtagadott.

Megkötheti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a BKV-val az új, május elsejétől érvényes közszolgáltatási szerződést; a Fővárosi Közgyűlés az ehhez szükséges döntést szerdai ülésén 18 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el.

A döntés értelmében a főváros a BKK-val feladatellátási szerződést köt, ez alapján pedig a BKK még a héten megkötheti a BKV-val a közszolgáltatási szerződést. A közgyűlés részéről minden olyan döntés megszületett, amely a szerződés aláírásához kell.

Három részletben, az aláírástól számított két éven belül vásárolná vissza a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagját a főváros, és átvállalná a társaság több mint 2,5 milliárd forintos adósságállományát is – derül ki abból a szándéknyilatkozatból, amelyet a főváros honlapján tettek közzé.

Lehullt a lepel a főváros közműreprivatizációs tervéről, a közgyűlés jóváhagyta a Vízművek 25 százalékának visszavásárlásáról szóló szándéknyilatkozatot. Eszerint az üzletrészt 15,1 milliárd forintért kapja vissza Budapest, olcsóbban, mint amennyiért 1997-ben eladta. A jóárasítást fenyegetéssel sikerült elérni, az összegre maga a Vízművek vesz fel hitelt.

A fővárosi önkormányzat várhatóan 15,1 milliárd forintért visszavásárolja a Fővárosi Vízművek 1997-ben eladott 25 százalékát a francia-német befektetőtől, jelentette be Tarlós István főpolgármester. Az eredeti szerződés szerint az üzletrész még tíz évig a külföldi befektetők kezén lenne, ezalatt a városháza jogászai szerint akár 33 milliárd forintot is kivihetnének az országból menedzsmentdíj gyanánt.

A közgyűlésben és a városháza folyosóin is összecsaptak a felek a Károlyi-szobor elszállításának ügyében. Kint a Demokratius Koalíció vitázott az első magyar köztársasági elnökön egy hazaárulózó férfival, bent az MSZP és az LMP frakció vette védelmébe Károlyit a Fidesszel és a Jobbikkal szemben.

A fővárosi közgyűlés 21 igen és 11 nem szavazattal tulajdonosi hozzájárulását adta a budapesti Kossuth Lajos téren álló Károlyi Mihály-szobor ideiglenes elbontásához, raktárba szállításához, majd az érvényes engedélyek birtokában annak Siófokon történő felállításához. A szobor elbontását az Országgyűlés Hivatala kezdeményezte a Kossuth téri rekonstrukció kapcsán.

Ha jó áron megveszik, a közműcég kitermeli az árát.

Jövő szerdán zárul le az egyeztetés a főváros és a Fővárosi Vízművek befektetői között; ezt követően a Fővárosi Közgyűlés döntése zárja majd le az ügyet.

Tarlós István főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján "tömény hülyeségnek" nevezte azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a kormánnyal való egyeztetés nélkül születne döntés a társaság tulajdoni viszonyairól.

Leszögezte: nem mondta fel a szerződést, folyik az egyeztetés, amely szerdán zárul majd le. Arról, hogy meg tudnak-e egyezni a társaság külföldi kézben lévő részvényeinek a visszavételi áráról, vagy ténylegesen felmondják a szerződést, később a Fővárosi Közgyűlés fog dönteni.

Megmenekül a BKV, de nem tudni hogyan tovább. Orbán sem lottózó típus.

Megkapja az állami garanciát a hiteleihez a fővárosi tömegközlekedési társaság, "sokak várakozása ellenére a BKV valószínűleg megmenekül" – jelentette ki Tarlós István  csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester közlése szerint a társaságnak hitelező nyolc bank vezetőjével az elmúlt napokban egyeztetett; Tarlós István a pénzintézeteknek köszönetet mondott a konstruktív hozzáállásért, s jelezte, hogy a bankok az állami garanciához kötötték a további lépéseket.

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2012-es költségvetését, valamint a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó finanszírozási prognózist. A testület 18 igen és 14 ellenzéki nem szavazattal döntött így.

A főváros a költségvetés bevételeit 299 milliárd 514 millió forintban, a kiadásait pedig 386 milliárd 168,8 millió forintban határozta meg. A különbözetet az előző évek pénzmaradványából, valamint az előző években megkötött keretszerződések alapján lehívható, fejlesztési célú hitelből fedezik.

A fővárosi közgyűlés a Fidesz-frakció többségi szavazataival elfogadta a BKV finanszírozásának ideiglenes rendezéséről szóló rendeletet. Ezzel a közlekedési cég 3 hónap haladékot nyert, május 1-jétől azonban Tarlós István főpolgármester szerint forrás és szerződés hiányában leállhat.

A 12 pontból álló előterjesztés lényege, hogy a fővárosi önkormányzat 9 milliárd forintos, április 30-ig visszafizetendő, áthidaló tulajdonosi kölcsönt nyújt a BKV-nak, hogy a január végén lejáró 9 milliárd forintos bankhitelét ki tudja fizetni, és ne jusson csődbe. Ezen felül 6 milliárd forint további támogatást nyújt a közlekedési cégnek.

"Megállapítottam, hogy az 1956-os sortűz áldozatainak emlékjele a Földművelésügyi Minisztérium épületének árkádjai alatt és a Vaskefe egyaránt hasonló jellegű elemekből: geometriai testekből áll össze. A minisztérium falára erősített gömbök vagy golyók jelentése egyértelmű, egyszerű asszociáció segítségével érzelmi és gondolati cselekvésre készteti az embereket; az az arra járók egy-két pillantásból is megértik az üzenetet. Ellentétben az 1956-os emlékmű üzenetével, ami még többszörös absztrakció után is erősen félreérthető: «...milyen erőviszonyok voltak a forradalom pillanataiban. Hogy a magyar közösség óriási hatalmat támadott meg. Nekiment és léket ütött rajta.» - alkotói gondolat a szemlélődőkben egyáltalán fel sem merül."

Az idézet Németh Szilárd, a fővárosi közgyűlés kulturális és idegenforgalmi tanácsnokának 2010-2011-es  beszámolójában található, amit szerdán tárgyal a testület. Az öt oldalas beszámoló tartalmaz még nyolc kiállításlátogatást, 4-5 tárgyalást kulturális és turisztikai szakemberekkel, díszpolgári cím eltörlésére vonatkozó előterjesztéseket, valamint azt a felismerést, hogy fejleszteni kell a sport- egészség- és barlangturizmust.

A gazdasági válság miatt 10 milliárd forintos bevételkieséssel számol a főváros. Megváltozott kilenc közterület neve is.

Elfogadta Budapest 2012-es költségvetési koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők 18 igen, 10 nem és 2 tartózkodással döntöttek erről.

A főváros 2012. évi költségvetési koncepciója az idei évhez képest tízmilliárd forintos folyó bevételi kieséssel számol. Ennek egyik okaként a gazdasági válság folytatódását jelölte meg a városvezetés.

Schmitt Pál beszéde elején ecsetelte, mennyire szereti a nemzet fővárosát és felméréseket citált annak bizonyítására, hogy BUdapest milyen előkelő helyen szerepel turisztikai és egyéb szempontok alapján a világranglistákon.

Fotó: Huszti István

Felidézte a kilencvenes évek elejét, amikor a fővárosiak a város megerősödését, fejlődését várták, és hozzátette, hogy most, 21 évvel később a budapestiek még mindig kivénhedt járműveken utaznak, a várost még mindig világháborús sebek borítják, jelentős az adósságállomány.

Schmitt Pál, utalva sportolói mivoltából fakadó optimista, előretekintő természetére, kijelentette: ennek ellenére lát kiutat. A köztársasági elnök szerint mindig is a helyi ügyek megoldásában segített az összefogás, hiszen az utak állapota pártsemleges. A polgárokat hidegen hagyja a pártok vitája, a főváros-kerületek ellentéte, nekik az a fontos, hogy a városban rend legyen és minél több jó színvonalú szolgáltatás, ne legyen bűnözés viszont és korrupció.

A megoldás tehát Schmitt szerint az együttműködés, éppen ezért egyenesen rémálomnak nevezte azt a nemrég napvilágot látott tervet, hogy a fővárost 23 részre, 23 kerületre darabolnák fel. Véleménye szerint a választók 2010-ben erős felhatalmazást adtak Budapesten a rendcsinálásra, mert egy erős Magyarország erős fővárosában akarnak élni.

Végezetül a főváros fejlesztési terveit tartalmazó zöld könyvből idézett, amely három fő csapásirányt fogalmaz meg: először a rendteremtést, azután a válságcsökkentő azonnali intézkedéseket, majd a hosszútávú tervek megalapozását.

Schmitt szerint Budapest elindult az úton, a rendbetétel megkezdődött, ennek hatására megtakarítások keletkeztek. A köztársasági elnök a mondandóját azzal zárta, hogy boldog karácsonyt és boldog új évet kívánt a fővárosnak.

A Fővárosi Önkormányzat munkáját igazgató vezetők között decemberben 54 millió forintot osztottak szét. Ebből az összegből az öt főpolgármester-helyettes: György István, Csomós Miklós, Bagdy Gábor, Szentes Tamás és Hutiray Gyula; Sárádi Kálmánné főjegyző, valamint a főosztályvezetők és az osztályvezetők részesültek – közölte a Blikk megkeresésére a Városháza sajtóosztálya. Tarlós István főpolgármester ugyanakkor nem kapott jutalmat.

Tarlós István főpolgármester közleményben kelt ki az ellen, hogy a BKV szakszervezeti vezetői sztrájkot helyeztek kilátásba a kollektív szerződés felmondása miatt. Hogy súlya legyen szavainak, megüzente: kíváncsi a szakszervezeti vezetők juttatásaira is, akiknek tíz-, sőt akár százmilliós nagyságrendben fizethettek ki végkielégítéseket. Nem ez az első eset, hogy a főpolgármester ügyes beszólással a vitapartner torkára forrasztja a szót.

Budapest vezetése a BKV kollektív szerződésének felülvizsgálatával nem a járművezetők, vagy a szerelők zsebében kíván kotorászni. Azt sem gondolja, hogy önmagában a kollektív szerződés felülvizsgálatával a cég helyzete stabilizálható lenne, áll Tarlós István főpolgármester lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. apportálásáról, a Fővárosi Cigány Önkormányzat többlettámogatásáról, valamint a Budapesti Egészségügyi Központ Zrt. átnevezéséről és alaptőke-csökkentéséről dönt a többi között a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén. Az ülés napirendjén előzetesen huszonhat javaslat szerepel.

Eszkalálódni látszik a főpolgármester és a kerületi polgármesterek közötti háború. A múlt héten a kerületek szövetsége hozta kellemetlen helyzetbe Tarlóst a javaslataival, most a főpolgármester stresszeli a testület tagjait.

A kerületi önkormányzatok stressztesztjének elvégzését javasolja a főpolgármester az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), emellett pedig egy 15 milliárd forintos pénzügyi keretet különít el, hogy "kerületi csőd esetén is biztosítható legyen a kerületiek ellátása".

A főpolgármesteri hivatal jogászai vizsgálják, hogy lehetne visszakapni Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánytól azt a pénzt, amit azokért az elismerésekért kapott, amiket most visszavont a fővárosi közgyűlés, mondta lapunknak Szűcs-Somlyó Mária, a városháza szóvivője.

Gergényi Péter összesen bruttó 500 ezer forint pénzjutalmat kapott 2006. november 17-én "a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért", és "a főváros rendvédelmének és közbiztonságának megteremtésében vállalt kiemelkedő és sikeres vezető tevékenysége elismeréseként".

Régen fordult elő az MTI történetében, hogy egy hírt egymás után háromszor is módosítani kellett, de a szerda esti BÖSZ-ülésről szóló nyilatkozattal ez most megtörtént. Bár az érintettek általában bagatellizálják az önkormányzati reform Budapestre vonatkozó része miatti főváros-kerületek konfliktust, a fenti eset mutatja, hogy igen kényes politikai kérdésről van szó.

Ártatlan dolog, egyszerű technikai hiba, így jellemezte lapunknak Ríz Levente, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) vezetőségi tagja, XVII. kerületi polgármester a szerda esti malőrt. Egy javított mondat benne maradt a hírben, ez okozta a problémát, tette hozzá.

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos koncepciót és arról is döntöttek, hogy módosul a Móricz Zsigmond körtér területrendezése, a jelenleg folyó munkákat azonnal felfüggesztik.

Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes Széll Kálmán térről szóló előterjesztését a képviselők 24 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadták el. Az előterjesztő a vitában azt hangsúlyozta, hogy a korábbi több tízmilliárdos tervekkel ellentétben a pár milliárd forintból megvalósítható programmal szeretnék megoldani a Széll Kálmán tér területrendezési problémáját.

Tarlós István nem hóhér, létezik hajléktalanbűnözés, közlekedési adót akar a főváros, ezek voltak a legerősebb mondatai annak a sajtótájékoztatónak, amelyen a főpolgármester bemutatta a ciklus első 10 hónapjának eredményeit összefoglaló, úgynevezett Zöld könyvet.

Nem hóhér vagyok, hanem főpolgármester, mondta Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy nem említ neveket sem a korábban kiadott, a múlt örökségeit tartalmazó Fehér könyvben és a tájékoztatón bemutatott Zöld könyvben sem. Az erről a helyről letölthető Zöld könyv Tarlós István elmondása szerint arról szól, hogy mi az, amit az új városvezetés elért az elmúlt tíz hónapban.

A 26 oldalas, inkább füzetre emlékeztető kiadvány területek szerint tagozódik. A pénzügyi részből megtudható, hogy az előző városvezetés egy stratégia nélküli, rendezetlen ügyekkel és beárazatlan kockázatokkal teli, pénzügyi válsághelyzetben levő Budapestet hagyott örökül. Ezen az új vezetés a gazdálkodási fegyelem helyreállításával és átfogó "priorizáláson alapuló" költségcsökkentéssel segített. A városüzemeltetés átalakításával pedig 4,5-5 milliárd forintot spóroltak.

A Tarlós István főpolgármester és Pető György fő-közterületfelügyelő által gründolt Fővárosi Biztonsági Iroda (FBI) közszolgáltatási szerződését, valamint az azt megborító, utolsó pillanatban benyújtott kis módosító indítványt minden feltűnés nélkül fogadta el legutóbbi ülésén a fővárosi közgyűlés, ám néhány embernek biztosan csikorgott a foga. A módosítás pont azt húzta ki az FBI feladatai közül, amire éppen létrehozták: a fővárosi tulajdonú cégek vagyon- és információbiztonsága fölötti őrködést.

A budapesti FBI ötlete a fővárosi cégeknél korrupciógyanúval végigsöprő nyomozások miatt vetődött fel Tarlós Istvánban, még az előző ciklus végén, az önkormányzati választások előtt. A Fővárosi Biztonsági Iroda Nonprofit Kft. tavaly októberben, egyik első döntésként alapította mag a fővárosi önkormányzat, a cég élére Pető Györgyöt nevezte ki a főpolgármester.

Ne építsék be a budapesti Városháza elkerített udvarát ás a mellette fekvő Városháza parkot, legyen a helyén szabad terület, köztér, park, de hogy milyen, azt mondják meg az emberek, javasolja a fővárosi LMP-frakció.

Írjanak ki ötletpályázatot a közösség bevonásával a Városháza park átalakítására, áll a főváros LMP-frakció területhasznosítási javaslatában, amit szerdán mutatott be sajtótájékoztatón. Az ötletpályázatot viták, majd nyílt tervpályázat követné, és a terv két év múlva léphetne a megvalósulás útjára.

A fővárosi önkormányzat április végén döntött huszonhat közterület átnevezéséről, valamint arról, hogy javasolja az ügyben illetékes Földrajzinév-bizottságnak a Lágymányosi híd átnevezését Rákóczi híddá. A testület egy hónapja visszadobta a javaslatot azzal, hogy a híd új nevére csak a fejlesztési miniszternek van joga javaslatot tenni. A minisztérium eddig nem volt aktív az ügyben, mint ahogy más fővárosi kérés intézését sem kapkodja el.

A Földrajzinév-bizottság június 21-én ülésezett, a napirenden szerepelt a Lágymányosi híd átnevezése, tájékoztatta lapunkat a testületet felügyelő Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya. A bizottság azonban nem tudott érdemben foglalkozni a kérdéssel, mert a névváltoztatást kezdeményező előterjesztés jogilag nem volt megfelelő, tudtuk meg.

Budapest örökségének 50 legsúlyosabb problémáját ecseteli a főpolgármesteri hivatal a most kiadott, úgynevezett Fehér könyvben. Eszerint várhatóan nagy pénzügyi terhekkel jár majd az Alstom-ügy, a CET, a kórházi adósságállomány, a tűzoltóság és a temetkezési cég kockázata, valamint az elöregedett metrókocsik cseréje.

Tarlós István a könyv bemutató sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a várt eredményeket viszonyítani kell valamihez, ezért született ez a könyv a korábbi városvezetés által itt hagyott örökségről. Hozzátette, hogy a tényanyagot a hivatal állította össze, azok a szakemberek, akik korábban is ott dolgoztak.