Árpád
-2 °C
9 °C

Sokszor használt módszerhez nyúlt a Fidesz

2006.10.06. 21:21
Pénteken Orbán Viktor a Kossuth téren hirdette meg az Igen, Magyarország! charta nevű mozgalmát. Az újabb fideszes aláírásgyűjtésnek ezúttal a charta nevet adták, korábban volt már petíció (nemzeti), kiáltvány (Jó reggelt, Magyarország!), de gyűjtöttek 2002-ben aláírást olimpiáért is.

A mostani Igen, Magyarország! chartának hat célja van Orbán Viktor szerint: igent mondanak az aláírók az állami vagyon védelmére, a demokráciára és a köztársasági elnök méltóságára; a felelősségre és a számonkérésre; a magyar emberek alkotmányos jogaira. Arra, hogy az erőszak nem megoldás, és igenlik a tavaszi választási eredményeket is.

Idén volt már kiáltvány

Idén nyáron már indult egy fideszes aláírásgyűjtés: ennek Jó reggelt, Magyarország! kiáltvány volt a neve. Rogán Antal akkor hangsúlyozta, céljuk a pénzügyi helyzet eltitkolásáért felelős állami vezetők felelősségre vonása, és a felesleges megszorító intézkedések visszavonása. Pár nappal ezelőtt a Fidesz vezetői az Indexnek azt mondták, ez a kezdeményezésük még nem állt le. Vannak olyan információk, hogy a kiáltványt interneten mindössze 25 ezren támogatták, de ez nem hivatalosan megerősített adat.

2006-ban már az év elején is felmerült egy aláírásgyűjtő akció. Február közepén a Fidesz és a KDNP közösen a 14. havi nyugdíj bevezetésért akart kampányolni. Ez a kezdeményezés azonban elhalt.

2005-2006 fordulóján azért gyűjtött aláírásokat egy civil szervezet, amelyet a Fidesz is támogatott a XI. kerületben, hogy a Kelenföldi pályaudvar helyett legyen a 4-es metró végállomása a budaörsi virágpiac. Az aláírásgyűjtés során csak 4966 szignó jött össze, a megkívánt 10 ezer helyett, így a XI. kerületi képviselőtestületnek nem kellett megtárgyalnia a javaslatot.

Nemzeti Vagyonszerződés és szimpátiaszavazás az államfőről

2005 végén a Fidesz a Nemzeti Vagyonszerződéshez gyűjtött aláírásokat. Ebben azt határozták volna meg, hogy mit nem szabad magánkézbe adni, és hogy milyen ügyekben álljon le a privatizáció. Ez az akció népi kezdeményezésnek minősült.

2005 tavaszán a Fidesz az államfőválasztás előtt tartott szimpátiaszavazást. Több mint hétszázezer szavazat érkezett, ez körülbelül 553 ezer ember véleménynyilvánítását tükrözte. A voksok 38 százaléka Mádl Ferencet támogatta, utána Sólyom László következett.

Nemzeti Konzultáció és Nemzeti Petíció

2005 elején Nemzeti Konzultációt indított a Fidesz. A kezdeményezés lényege az volt, hogy megtudják, mit akarnak az emberek, mi legyen a következő négy év kormányprogramjában. Egyes adatok szerint 1,6 millió ember nyilvánított véleményt a konzultáció során.

2004-ben a Fidesz Nemzeti Petícióhoz gyűjtött aláírásokat. Orbán Viktor szerint a petíció a rendszerváltoztatás eredeti céljai melletti kitartást fejezi ki. Ez az aláírásgyűjtés az európai parlamenti választást előzte meg, és legalább egymillió (más források szerint 1,3 millió) szignó gyűlt össze. A kezdeményezéshez kapcsolódó törvényjavaslatokat, például a költségvetés módosítását a kormánypártok elutasították.

A kettős népszavazás és az olimpiai mozgalom

2004-ben a Fidesz csatlakozott a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége egy-egy népszavazási kezdeményezéséhez, és így a kórházprivatizáció ellen, illetve a határontúliak kettős állampolgárságáért is gyűjtöttek aláírásokat. (Körülbelül félmillió kezdeményező szignó gyűlt össze.) Az aláírások hatására a két népszavazást 2004. decemberében végül megtartották, de eredménytelennek bizonyult a voksolás, mert egyik kérdésben sem érte el az igenek száma a kétmillió-nyolcezres határt. A kettős állampolgárságról szavazók 51,55 százaléka (1 millió 517 ezer fő) igennel voksolt. A kórházprivatizációnál a szavazók 65,01 százaléka (1 millió 918 ezer fő) állami kézben tartotta volna az egészségügyi intézményeket, 34,99 százalék (1 millió 032 ezer fő) támogatta a privatizációt.

2002 januárjában még kormánypártban kezdeményezett aláírásgyűjtést a Fidesz a 2012-es olimpia budapesti megrendezésére. A százezredik aláíró Kovács "Kokó" István volt a Budapest Társasággal közösen szervezett akcióban. Végül 650 ezernél több aláírás gyűlt össze, többek között Demszky Gábor, Medgyessy Péter és Kovács László is nevével támogatta az akciót.

A Demokratikus Charta 1991-1992-ben
A charta szó Magyarországon az úgynevezett Demokratikus Charta mozgalommal fonódott össze. Ez a kezdeményezés az Antall-kormány elleni erőket egyesítette különböző ügyekben. Utólag visszatekintve az SZDSZ és az MSZP közeledését fejezte ki, miközben a Fidesz kezdett az MDF-kormányhoz közelíteni. A Demokratikus Charta voltaképpen újra szalonképessé tette a magyar politikában a pártállami politikusokat, a reformkommunistákat. A Demokratikus Chartát 1991. szeptember 26-án tették közzé. A kiáltványt aláírta Nyers Rezső és Vitányi Iván is. Az egy évvel későbbi, 1992 szeptemberi charta-séták az Antall-kormány antiszociális és tekintélyelvű intézkedései ellen tiltakoztak. Az MSZP vezetősége ekkoriban mondta ki: a kabinettel szemben a Demokratikus Charta égisze alatt széles összefogást kell szervezni az elkövetkezendő időben. Az MSZP hivatalosan is támogatta a Demokratikus Charta 1992. szeptember 24-ei tüntetését, amelynek célja a demokrácia védelme. Az MSZP szövetségese ezekben az akciókban az SZDSZ volt. Érdekesség, hogy ekkoriban még Kerényi Imre - aki most, 2006 szeptemberében-októberében a Kossuth téri tüntetések egyik főszereplője - a Demokratikus Charta sétáin, demonstrációin vett részt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.