Az Európai Bíróság elé kerül a Munkáspárt vörös csillaga

A Fővárosi Bíróság másodfokon eljáró tanácsa csütörtökön felfüggesztette a munkáspárt alelnöke ellen indult eljárást, és az Európai Bírósághoz fordul előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve. Vajnai Attila ellen az ügyészség azért emelt vádat, mert 2003. február 21-én a Jászai Mari téren az elbontott Marx-, Engels-szobor talapzatánál tartott rendezvényen - beszédének elmondása után rövid időre, a rendőri intézkedésig mintegy ötven ember előtt láthatóvá tette a kabátja alatt viselt öt centiméter átmérőjű, kartonpapírból készített ötágú vörös csillagot. A tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2003 márciusában bűnösnek találta és egy év próbára bocsátotta Vajnait, aki felmentésért fellebbezett.

Pártrendezvény mint történelemábrázolás

A csütörtöki másodfokú tárgyaláson körülbelül harminc nyugdíjas korú pártaktivista és szimpatizáns jelent meg, támogatásáról biztosítva az ominózus házilag fabrikált vörös csillagot tüntetőleg zakója hajtókájára tűző Vajnait. A hallgatóság soraiban szintén viseltek többen is valamilyen formában - melltű, kitűző - vörös csillagot. A tárgyalást vezető bíró megkérte a vádlottat, hogy vegye le a biztosítótűvel rögzített papírcsillagot, de Vajnai nem tett eleget a bírói felszólításnak.

Fellebbezését összefoglaló beszédében a munkáspárti politikus kérte felmentését, rámutatva arra, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó BTK paragrafus szerint nem büntethető az, "aki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából" használ például ötágú vörös csillagot. Márpedig Vajnai érvelése szerint egy pártrendezvény nem más, mint a történelmi múlt, vagy a jelenkor eseményeinek egyfajta ábrázolása.

Vajnai kérte emellett, hogy a "kialakult ellentmondásos közjogi helyzet miatt forduljon a bíróság az Alkotmánybírósághoz" utalva arra, az Európai Unió többi tagországában sehol nincs hasonló tiltó törvény, mint ahogy a kommunista és marxista ideológiák terjesztése sem büntetendő. Vajnai külön hangsúlyozta, hogy 2004 májusában megalakult az Európai Baloldali Párt, aminek végrehajtó bizottságának tagja ő maga is, és e minőségében őt negatívan érinti, ha nem használhatja az Európai Parlamentben 38 mandátummal bíró, baloldali pártokat tömörítő szervezet hivatalos jelképét.

A szünetben újságírók kérdésére Vajnai elmondta, hogy "mindent megteszünk, hogy ezt a fasisztoid törvényt hatályon kívül helyezzék", aminek érdekében akár nemzetközi jogi lépéseket is tesznek, ha szükségesnek látják. Vajnai kitért arra is, hogy hasonló okból további két ügyben tart még eljárás, az egyik esetben szintén ő a gyanúsított, a Szabadság téri emlékmű koszorúzásakor viselt vörös csillag miatt, a másik nyomozás a Munkáspárt honlapja ellen tett feljelentés miatt folyik.

Uniós fórum foglal állást

A határozat kihirdetését szemmel látható örömmel hallgatta végig a vádlott. A bíró ugyan azzal kezdte, hogy nem fordulnak alkotmánybírósághoz az ügyben, de úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a munkáspárt alelnöke ellen indult eljárást. A Fővárosi Bíróság másodfokon eljáró tanácsa ugyanis az Európai Bírósághoz fordul előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve, állásfoglalást kérve ettől a fórumtól, hogy sérti-e az EGK-szerződés diszkriminációt tiltó cikkelyét, ha valaki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét nem támadva, de a hatályos belső jog szabályaival ellentétes módon nyilvánít politikai véleményt. Az Európai Bíróság tehát állást kell foglaljon, hogy megállja-e a helyét a magyar szabályozás az EU-s jogrenddel szemben. Amennyiben nem, a magyar hatóságoknak az uniós jogot kell alkalmazni, noha a BTK nemzeti hatókörbe tartozik.

A Fővárosi Bíróság másodfokon eljáró tanácsa közvetlenül, magyar nyelven intézi majd az állásfoglalás-kérést, és amennyiben soron kívüli eljárást kérnek, akár fél éven belül eredmény is születhet, amit aztán a magyar törvényhozásnak kell figyelembe venni a vonatkozó paragrafus tekintetében. A magyar jogalkalmazásban ez az első eset, hogy az Európai Bíróság elé kerül egy bírósági ügy.

A határozat kihirdetése után Vajnai az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy az ítéletet a lehető legnagyobb győzelemnek tartja, amit el lehet érni az ügynek ebben a szakaszában. Szerinte az Európai Bíróság csak úgy foglalhat állást, hogy a politikai jelképek használatának joga őt is ugyanúgy megilleti, mint bármely más uniós állampolgárt.

Betiltott csillag A vörös csillagot és más, önkényuralmi jelképeket (horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló -kalapácsot) 1993-ban tiltotta be az országgyűlés. A vörös csillaggal kapcsolatban a vita akkor újult ki, amikor egy április 4-ei megemlékezés után a tiltott jelképet viselő munkáspárti alelnököt a rendőrség előállította. Az ATTAC Magyarország Polgárjogi Szervezet petíciót indított a szimbólum viselésének engedélyezéséért. A vörös csillag törvényesítését elérni kívánók visszatérő érve, hogy nemcsak a vörös csillag és a sarló-kalapács, hanem, például, a kereszt nevében is elkövettek szörnyű bűnöket. Az is abszurd szerintük, hogy az Európai Parlamentbe több olyan kommunista párt is bekerült, amelynek pártcímerén a vörös csillag is szerepel. A betiltást helyeslők - szemben az ellenzőkkel - általában egyenlőségjelet tesznek a náci horogkereszt és a vörös csillag, végső soron a nácizmus és a kommunizmus közé. Szerintük Nyugat-Európában mást jelentenek a kommunista jelképek, mert az ott élőknek nincsenek közvetlen tapasztalataik a szovjet típusú totalitárius elnyomásról.