Szigorítás várható cigifronton

2005.06.04. 14:31
Csak kijelölt boltokban lehessen dohányárut vásárolni, javasolja egy, az egészségügyi tárcának készített tanulmány. A Magyar Hírlap által ismertetett elképzelés szerint ötszörösére kellene emelni a dohányzásellenes szabályokat megszegők bírságát, és be kellene vezetni a cigarettásdobozokra nyomtatott elrettentő képek használatát is. A tanulmány lényegesnek tartja azt is, hogy legalább az anyagilag rászorultak kaphassnak tb-támogatást a leszoktató szerekre.

Ötszörösére emelné a dohányzásellenes szabályokat megszegőkre kiróható bírságot egy tanulmány, melyet Szilágyi Tibor nemzetközileg ismert dohányzásellenes szakértő készített az egészségügyi tárca számára. Jelenleg legfeljebb harmincezer forintra büntethető, aki tiltott helyen dohányzik, azok az üzletek pedig, melyeknek külsején cigarettareklám van - ami szintén tilos - maximum ötvenezer forintos büntetésre számíthatnak.

Rémisztő szövegek és képek

A Magyar Hírlap birtokába került tanulmány azt javasolja, hogy a fiatalok dohányáruhoz jutásának megakadályozása érdekében csak olyan kijelölt dohányboltokban lehessen cigarettát vásárolni, ahol személyes kiszolgálás van. A tanulmány emlékeztet egy felmérésre, mely szerint a kiskorúak háromnegyedét akadékoskodás nélkül kiszolgálják a boltokban cigarettával, annak ellenére, hogy ezt egy 1999-es törvény tiltja.

A tanulmány törvényben szabályozná, hogy a dohányipari cégek nem szponzorálhatnak egyetemeket, kórházakat és politikai pártokat, és a cigarettásdobozokra nyomtatott elrettentő képek bevezetését is sürgeti. (Ezeken a képeken az EU javaslatára például gépekre kapcsolt beteg, üszkös fogak, daganatoktól burjánzó gége, keringési betegségben deformálódott pénisz, füstöt belélegző kisgyerek szerepel. A rémisztő szövegek és képek feltüntetése a cigarettásdobozokon nem kötelező, a tagállamok 2004 szeptemberétől határozhatnak arról, bevezetik-e a képek használatát.)

A tanulmány lényegesnek tartja azt is, hogy legalább az anyagilag rászorultak kaphassnak tb-támogatást a leszoktató szerekre. Szilágyi Tibor tanulmányában kiemeli a termékdíj bevezetésének fontosságát is, ő úgy számolja, hogy ha a termékdíj csak a jövedéki adó fél százalékát tenné ki, akkor is egymilliárd forint folyna be az államkasszába, amit megelőző programokra fordíthatnának.

A Magyar Hírlap híradása szerint a népegészségügyi tárcaközi bizottság már elfogadta a tanulmányt, és hamarosan publikálják az akciótervet, hogy megkezdődhessen róla a társadalmi vita.

Magyarország a dobogón

Az Európai Bizottság jelenleg 72 millió eurót fordít dohányzásellenes kampányra, és 2009-ig szeretné elérni, hogy az uniós országok többségében ne lehessen dohányozni a vendéglátóhelyeken. Jelenleg négy európai uniós országban - Írországban, Olaszországban, Svédországban, Máltán és Norvégiában - van teljes dohányzási tilalom az éttermekben, kocsmákban.

A WHO adatai szerint jelenleg körülbelül 1,2 milliárd ember dohányzik a földön, ám az előrejelzések szerint 2025-re ez a szám megháromszorozódik, és az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. Naponta több mint 13 ezer ember veszti életét a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben, évente mintegy ötmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz.

Magyarországon a lakosság 35 százaléka (a nők 29, a férfiak 42 százaléka) dohányzik, és minden ötödik ember hal meg a káros szenvedély következtében (évente 28-30 ezren). A világon Magyarország a harmadik helyen áll az egy főre jutó cigarettafogyasztás mértékét tekintve: az Európai Unió átlaga 1600 szál, nálunk 2400 szál fejenként és évenként. Hazánkban a dohányosok megközelítőleg 300 milliárd forintot költenek szenvedélyükre.